Véletlenül pont a tanácsadója nevén épült a Lázár János és családja erdőgazdaságainak szívében álló, kacsalábon forgó kastély

Egyre szövevényesebb a Lázár János és rokonsága földjeinek központjában fölépült, titokzatos vadászkastély ügye. A Magyar Narancs karácsonyi száma ugyanis terjedelmes cikket közölt Lázár hódmezővásárhelyi múltjáról és jelenéről, mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter belengette, hogy 2018-ban visszavonulna a szülővárosába, s pusztán a csongrádi országgyűlési képviselői munkára, azaz egyéni mandátumára koncentrálna – kérdés persze, mindez 2019-ig, az önkormányzati választásokig, vagy a teljes ciklusra szólna.

De a történtek nemcsak Lázár személyes tervei miatt érdekesek, hanem hogy a Narancs cikkét a 444.hu most nemcsak szemlézte, hanem össze is fésülte a szálakat az egyik legfurcsább történet kapcsán, amely a Hódmezővásárhely határában lévő Batidán épült vadászkastélyról szól. Erről tavaly szeptemberben írt először a Délmagyar és az Átlátszó, de akkor még csak óriásdaruval építették a fényűző ingatlant, amely mára elkészült. Az oknyomozó portál arról írt, hogy a telket a hódmezővásárhelyi Előre vadásztársaság adta el 2015-ben egy magánszemélynek, Kulik Jenőnek, és a hódmezővásárhelyi közgyűlés fontosnak tartotta a batidai beruházást annyira, hogy a tulajdonosváltás után pár hónappal rögtön helyi építési szabályzatot módosított, és kiemelt intézményi besorolást kapott a vadászház.

Amikor 2016-ban az Átlátszó a helyszínen forgatott, még javában zajlott az építkezés

Kulik régi ismerőse Lázárnak: együtt gyakornokoskodtak az önkormányzatnál, és bár rövid ideig vetélytársak voltak, e mindketten a helyi Fideszben vagy annak környékén dolgoztak. Kuliknak a Lázár vezette Miniszterelnökséggel is volt szerződése: „örökségvédelmi jogi szakterületen rendszeresen kérem jogi tanácsait” – írta a miniszter az Átlátszónak. Sőt, a Kulik és Lázár közti személyes viszony csak az egyik a kastély körüli, Lázár felé mutató jelek közül. 

A földhivatali adatokból ugyanis látható, hogy az épületet teljesen körbeveszik Lázár saját, illetve az édesanyja és a fiai nevén lévő földjei. 

A helyszínen az is kiderült, hogy a területet biztonsági őr védi, és csak Lázárék földjein keresztül lehet bejutni a kastélyhoz. Ráadásul a kastély annak a vadászterületnek a közelében fekszik, amelyet nemrég 20 évre megszerzett a Lázárt is tagjai között tudó vadásztársaság, így a klub területe több mint három és félszerese a Csongrád megyei átlagnak, de kiemelkedik országosan is. Meg is fizetik az árát: a szokásos haszonbérleti díj dupláját, háromszáz forintot fizetnek a tulajdonosoknak hektáronként, évente.

A Narancs pedig beszélt egy olyan vállalkozóval, akitől árajánlatot kértek a kastély építési munkálataira, és egyértelművé tették, hogy az Lázárhoz tartozik. A helyiek is úgy tudják, hogy ez Lázár kastélya, a miniszter viszont ezt tagadja:

„csupán annyi közöm van hozzá, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytatok”

– mondta még tavaly az Átlátszónak.

Lázár vadászszenvedélye közismert. A nyilvánosság akkor szerzett erről tudomást, amikor Failioni Donatella zongoraművész,, Oszter Sándor színművész felesége 18 képes, nyilvános galériát tett ki a Facebookra a soponyai közös vadászatukról. Az is kiderült, hogy Lázáré nem a legolcsóbb hobbi: szintén az Átlátszó írta meg 2014-ben, hogy a kancelláriaminiszter 23 millió forintért rendelt meg egy csehországi fácánvadászatot. A HVG által megszólaltatott miniszter szerint a szenvedélye a magánélete része, egy régi összeszokott társasággal jár vadászni.

Lázár János a vadászszenvedélyét egykor „lebuktató” Donatella Failonival