Van, ahol már nagyon ciki fideszesnek lenni

2017. november 14. 09:38 - szerző: Biró Marianna

Mindössze két apró részlet nem derül ki az EP-alelnöknek készülő Járóka Lívia brüsszeli kampányleveléből: hogy fideszes és hogy magyar. Van, ahol manapság ez nem veszi olyan jól ki magát...

Szerdán fél egykor szavaz az Európai Parlament (EP) két megüresedett alelnöki posztjáról az uniós testület, így nem is csoda, hogy az egyik ilyen helyre jelölt képviselő is támogatásért kampányol. Miután kiderült, hogy Járóka Líviát, a Fidesz EP-képviselőjét jelölte az uniós parlament egyik megüresedett alelnöki posztjára az Európai Néppárt (EPP), a Pelczné Gáll Ildikót váltó Járóka levelet küldött valamennyi képviselőtársának.

Járóka Lívia levele az EP-képviselőknek
Fotó: 168 óra

A 168 Óra birtokába került dokumentumban az EP-képviselő nyíltan és őszintén megjelöli célját: támogatást kér ahhoz, hogy a 751 tagot számláló EP megválassza a tisztségre. Ezután hosszasan és részletesen beszámol eddigi pályafutásáról és tevékenységeiről. Járóka 2004-ben, a képviselő-testület első roma származású tagjaként került be az EP-be, ahol két ciklust töltött el, majd 2014-ben kikerült onnan, és idén szeptemberben ülhetett vissza. Sok-sok más projekt mellett nevéhez fűződik a 2011-es Európai Roma Stratégiáról szóló parlamenti állásfoglalás kidolgozása, amelynek elfogadása a soros magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eseménye volt. Ám erről, ahogyan a magyar elnökségről, Járóka hallgat a levélben.

Ahogyan egyetlenegyszer sem szerepel hazája, Magyarország vagy akár csak a Fidesz neve az írásban. Még a szignóban sem.

Járóka Líviát, aki 2006-ban megkapta az év képviselője díjat az igazságosság és alapvető jogok kategóriában, 2014-ben nem jelölte újra a pártja, a Fidesz. Csak idén szeptemberben kapott „mandátumot”, az Európai Számvevőszék tagjának kinevezett Peczné Gáll Ildikó távozásával megüresedett EP-képviselői helyét ugyanis a kormánypárt neki adta.

Ezzel persze lényegében automatikusan járt az alelnöki jelölés, hiszen az Európai Néppárt frakciója a 2014-es mandátumelosztás alapján támogatta Járókát. Még úgy is, hogy az utóbbi hetekben felmerült, hogy mivel a CEU-ügy és a Soros-kampány nyomán végletekig megromlott a Fidesz és a Néppárt viszonya, esetleg a saját frakciója sem áll majd Járóka mellé, és inkább más nemzeti küldöttségből jelölnének egy képviselőt. Ám nem így történt, ami korántsem teszi egyértelművé az EP többségének támogatását, méghozzá egy „brüsszelező” Fidesz-képviselő javára.

Vélhetően ezt Járóka Lívia is tudja, ahogyan azt is, hogy 2014 óta is jelentősen romlott az Orbán-kormány és az annak döntéseit fenntartás nélkül végrehajtó Fidesz megítélése az uniós intézményekben. A tagállamok állampolgárai által közvetlenül választott EP tagjai pedig, mint az a különböző szavazásokból vagy akár csak a 7-es cikkely szerinti szankciókat megelőző, a magyarországi demokratikus rendszer átfogó vizsgálatát jelentő eljárás elindítására tett javaslatból is egyértelmű lehet, valóban nem nézi jó szemmel a magyar kormánypárt működését.

Vélhetően tehát mára Járóka Lívia számára egyértelmű: ma az Európai Parlamentben ciki fideszesnek lenni.

Az EP elnöksége a  parlament elnökéből – ez jelenleg Antonio Tajani, aki nagyon szeretne beszélni Orbán Viktorral a nemzeti konzultációról –, 14 alelnökéből és öt, a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható kvesztorból áll. Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv, amelynek hatáskörébe tartozik az EP előzetes költségvetésének megalkotása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.