Vajon kit nem vert még át az Orbán-kormány? Alamizsna, hitegetés, hazugság, avagy félelem és reszketés a társadalom különböző csoportjaiban

2017. december 28. 20:57 - szerző: Biró Marianna

A szocialista kormányok idején még jelentős érdekérvényesítő erővel rendelkező szakmákat és társadalmi csoportokat rendre megvezetik vagy lekenyerezik.

Miközben az érdekvédők egyre elkeseredettebben akartak tárgyalóasztalhoz ülni az Orbán-kormánnyal, az Emmi ma egy „mindenki nyugodjon le a…” hangulatú közleményben kvázi hitelteleníteni igyekezett a fogorvosok béremeléséért küzdőket. A tárca ezt írta: „Ahogy arról a kormány korábban döntött, a háziorvosok és a védőnők után a közfinanszírozott alapellátást végző fogorvosok számára is biztosít plusztámogatást, melynek kerete 7,6 milliárd forint. Ez praxisonként hárommillió forintot jelent, amelyhez a jogosultak hamarosan hozzájutnak. Az erről szóló kormányhatározat és kormányrendelet a Magyar Közlöny mai számában megjelent.”

Kérdéses, mikor határozhatott valójában a kormány, ha eme döntése csupán a mai napon jelent meg a Magyar Közlönyben. Ám még ennél is visszatetszőbb a lekezelő stílus, miután a fogorvosok már figyelmeztető sztrájkokat és egyéb tiltakozó akciókat is tartottak. Az tegnap derült ki, hogy miközben november 30-án a kormány bejelentette, a kötelező ellátási körzetek fogorvosai hárommillió forintot kapnak a felzárkózásra az egyébként növekvő finanszírozású alapellátásban dolgozó háziorvosok mögé, mondták azt is, hogy ezt a juttatást beépítik a finanszírozásba, és jövőre is megkapják a fogorvosok. Az első ilyen pénzt még 2017-re ígérte a kormány, ám két nappal az év vége előtt még egyetlen fogorvosnak a számlájára sem utalták a pénzt. „Ha átcsúszik a jövő évre az utalás, akkor azt is mondhatják 2018-ban, hogy már kaptak a fogorvosok, mit akarnak” – vélekedett Nagy Ákos, az a keszthelyi fogorvos, aki az állami körzetekben dolgozó fogorvosok ellehetetlenült helyzetére hívta fel a figyelmet. A területi ellátási kötelezettségű körzetek fogorvosai ugyanis évek óta semmiféle kiegészítést nem kaptak, gyakorlatilag évtizedes lemaradásban vannak, amelyen a kérdéses mostani emelés, ha valóban megkapják, végre lendíthet. 

Nem ez azonban az egyetlen eset, amikor az Orbán-kormány átejti az érdekvédőket, és teljes szakmákat megaláz.

Emlékezetes, ahogyan az orvosi, ápolói bérek vagy éppen a mentősök juttatásai körül kialakult káoszban ugyanehhez az arroganciához nyúltak, de az is nehezen felejthető, amiként a felnövekvő generációért felelős pedagógustársadalmat annak idején bohócoknak nevezte az akkori oktatási államtitkár, vagy ahogyan a nyugdíjemelés ügyében rendre eljár a kabinet.

Érdemes hát felidézni az átvertek egyre szaporodó listáját.

Orvosok

A napnál is világosabb, hogy az egészségügyben a forrás- és szakemberhiány okozta problémák jelenleg valóban veszélyeztetik a betegellátást. Egészségügyi reformot azonban az Orbán-kormány 2010 óta nem tett le az asztalra, csak folyamatosan az orvosok béremeléséről ad sikerjelentéseket. Ám ezzel eddig, noha valóban történtek emelések, minden egyes esetben akadtak, akik rosszul jártak, és végül kevesebbet vittek haza. A fiatal szakorvosok tavalyi béremelésekor például sokan ugyan kaptak bruttó 107 ezer forint pluszt, megszűnt viszont az a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjuk, amit éppen az itthon maradásuk érdekében kaptak. Több száz fiatal orvos havi járandósága így csökkent. Többen közülük épp a várható további béremelés miatt nem gondolkodtak külföldi munkavállaláson, nekik pedig a kormány végül azt javasolta, hogy döntsenek: a támogatást vagy az általános alapbéremelést választják a 2017 novemberében esedékes második béremelési lépcsőig.

Legutóbb novemberben emeltek bért a szakmában, az eredeti bejelentés pedig úgy szólt, hogy orvosok százezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek ötvenezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre. Így haladhatja meg most, pontosabban a választásokat megelőző hónapokban az egészségügyiek keresete a nemzetgazdasági átlagot, miközben a bonyolult közalkalmazotti bérrendszerben az emelés rendre elolvad – szakértők szerint így lesz ez jövőre is. Az idevágó felvetésekre a kabinet eddig tagadott, ám Lázár János novemberben váratlanul elismerte, hogy az egészségügyben és az oktatásban 2018–2022-ben jelentős béremelésre lenne szükség, enélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz. Mindehhez és a rekordösszegű novemberi emeléshez nyilván semmi köze sincs a jövő évi választásoknak.

Egészségügyi szakdolgozók

Miközben tény, hogy míg a magyarok átlagosan bruttó 303 ezer forintot kerestek áprilisban, addig a humánegészségügyi és a szociális ellátás területén dolgozók átlagbére mindössze bruttó 178 400 forint volt. Néhány hete ráadásul kiderült, hogy az egészségügyi szakdolgozók most is úgy kaptak fizetésemelést, hogy a bérük nem lesz magasabb. Korábban az egészségügyben is bevezették a garantált bérminimumot, vagyis azt az összeget, aminél kevesebbet senki nem kereshet nyolcórás munkával. Ezt 161 ezer forint nettóban határozták meg, vagyis összekötötték a szakmunkás-bérminimummal. Azonban – és itt jött az első trükk – azoknak a dolgozóknak, akiknek nem érte el a fizetése a fenti határértéket, nem felemelték a bérét, hanem fizetéskiegészítést kaptak az államtól. Magyarán: aki korábban 131 ezret vitt haza, az ettől kezdve ugyanígy kapta a 131 ezres fizetését, plusz az államtól 30 ezer forintnyi kipótlást. Így jött ki a 160 ezer. Innen már nem olyan nehéz kitalálni, mit is emeltek 12 százalékkal: a fizetést. Ami – a fenti példával számolva – 131 ezerről felugrott 147 ezerre. Mivel azonban így sem éri el a 160 ezres limitet, az állam továbbra is kipótolja, igaz, immár csak 14 ezerrel. A végeredmény a 12 százalékos emelés után: 161 ezer forint.

Sándor Mária is megtört

Minderre a kabinet még csak nem is reagált érdemben, ahogyan nem kaptak választ az ágazati szakszervezetek arra a kérésükre sem, hogy még idén üljenek velük tárgyalóasztalhoz. Noha jelenleg is fennáll a sztrájk lehetősége, a kabinet azzal igyekszik nyugtatgatni, hogy 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés az egészségügyben. Kérdés, vajon a szakdolgozók által ténylegesen hazavitt összeg is emelkedik-e.

Tanárok

2010 óta a kormány mindkét ciklusa arról szólt, hogy a pedagógusok felelősségét emelje ki a magyar gyermekekért, és ennek szolgálatában megemelték terheiket. Cserébe – állítják – a 2013-ban indított pedagógusok béremelési programjában a fizetések átlagosan 40 százalékkal emelkedtek, és a béremelés idén és jövő ősszel is folytatódik. Valójában azonban úgy néz ki a dolog, hogy bár a pedagógusok kaptak fizetésemelést 2010 óta, arra egyrészt több részletben került sor, miközben a terheik jelentősen nőttek, másrészt a bérüket elszakították a minimálbértől, ami miatt az folyamatosan veszít értékéből. Például az idei, 3,5 százalékosnak mondott béremelés a legmagasabb kategóriában is legfeljebb bruttó 14 ezer forintot jelent, ám hogy ezt ki kapja, arról egyelőre fogalmunk sincs. Tény ugyanis, hogy a pedagógusok bérét még mindig a 2014-es minimálbérhez viszonyítva állapítják meg, miközben a minimálbért tavaly is emelték, az OECD-országok közül pedig még mindig Magyarországon a legalacsonyabb egy kezdő tanár fizetése.

Pedagógussors Magyarországon…

Ráadásul a szakmai tiltakozás ellenére átvitt és bevezetett életpálya-modellben összességében 50 százalékkal tervezték megemelni a tanárok bérét, ám rengetegen rekedtek a pedagógus I. kategóriában, vagyis akár több évtizednyi tanítás után is szinte alig keresnek többen pályakezdő kollégáiknál. Mindennek tetejében tavasszal bárminemű szakmai egyeztetést mellőzve nyújtották be azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetőséget adott arra, hogy szeptember elsejétől az iskolaigazgatók dönthessék el, kinek mennyi jár a béremelésből. Ahhoz persze kétség sem férhet, hogy az erősen központosított, fideszes igazgatókkal feltöltött iskolarendszerben valójában mit takar a „kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer” figyelembevétele e juttatások odaítélésekor.

Diákok 

Miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), vagyis a rendőrtiszti főiskolából, a hadtudományi egyetemből és az államigazgatási főiskolából összerakott egyetem négyszer annyi állami támogatást kap hallgatónként, mint a többi felsőoktatási intézmény átlagosan, a korábban világhírű és -színvonalú magyar egyetemi, főiskolai rendszer egyre hanyatlik. Tovább csökkent, sőt több évtizedes mélyponton van a magyar felsőoktatásban tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, oktatásról szóló jelentése szerint ugyanis az előző évi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma a 2016/17-es tanévben, és ez a tendencia folytatódott a szeptemberben kezdődött szemeszterben is. Még mindig nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön, olyanok, akik egyre kevésbé bíznak a hazai oktatás színvonalában és összességében a hazai előmeneteli lehetőségben, ezért a külföldi munkavállaláson kívül már egyre inkább nő a külföldi továbbtanulást tervezők száma is. A KSH adatai szerint tizenhét év után először tavaly esett 300 000 alá a hallgatói létszám, ami most tovább csökkent: 2010-ben még 370 ezren, 2015-ben pedig 306 ezren jártak főiskolára és egyetemre.

A hallgatók tüntetései is csupán átverést eredményeztek

Mindezek az adatok csak azért kiemelendők, mert miközben a Fidesz népszavazást szervezett a szociális és teljesítményalapon differenciált tandíj ellen, valójában fű alatt elintézte, hogy kizárólag anyagi szempontokat figyelembe véve bevezessék. Nemcsak a gimnáziumba, így érettségihez, majd a felsőoktatásba jutók számát csökkentette radikálisan, hanem folyamatosan emelkedik a költségtérítésessé tett kurzusok száma is, míg az államilag finanszírozott keretszámok egyre csökkennek. Pedig a felsőoktatási törvény bevezetése idején még annyi szépet ígértek a tömegtüntetéseket szervező hallgatóknak.

Nyugdíjasok

Nehogy elfeledkezzünk arról, ahogyan ez a kormány félrevezette a nyugdíjasokat. Egészen a legutóbbi hónapokig minden nyugdíjas kevesebb pénzt kapott, mint amennyi a törvény szerint járna, a 2,4 százalékos infláció helyett ugyanis 1,6 százalékkal számolták a nyugdíjkorrekciót. Most az eddig visszatartott pénzt akarják nagy kegyesen nyugdíjprémiumként odaadni. Ősszel jelentették be a „szenzációs” hírt, miszerint a nyugdíjasok az év végén három különböző jogcímen is pótlólagos bevételhez juthatnak (a tervezettnél magasabb infláció miatt jár nekik kiegészítés novemberben; a vártnál magasabb gazdasági növekedés miatt jutnak törvény szerint prémiumhoz, illetve karácsonykor ismét kaphatnak Erzsébet-utalványt). Emellett Lázár János azt is megígérte, hogy jövőre három százalékkal emelik a nyugdíjakat – pedig az infláció erre valójában nem adna lehetőséget.

Nincs sok ok az örömre az idősek esetében sem

Ráadásul mindeközben tény, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a több mint kétmillió nyugdíjas fele százezer forint alatti nyugdíjat kap, hiába emelték most a parlamenti választásokhoz közeledve hirtelen 124 ezer forintra az átlagot. A többség esetében tehát a háromszázalékos emelés korántsem jelent annyit, mint amennyit az Orbán-kormány kommunikált, ráadásul novemberben sokaknak csalódást okoztak az úgynevezett prémiumok is. Viszont Erzsébet-utalvány, na, az volt. Ötvenmillió forintért a kormány még a külföldön élő magyar nyugdíjasoknak is küldött belőlük.