Újra a szégyenpadban ülünk, egyre rosszabbul olvasnak a magyar fiatalok
Az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése szerint amíg az Európai Unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amely 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt. Az EU-s átlag 2016-ban 10,7 százalék volt – írja a Világgazdaság.
A jelentés kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén.
Az olvasás tekintetében alulteljesítő 15 évesek részaránya
három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt.
A matematika területén nincs változás 2013-hoz képest: a 15 évesek 28 százaléka teljesít alul a reáltantárgyból, ám az uniós számokhoz képest itt is csaknem hatszázalékos a lemaradásunk. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.
A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 2016-ban 5,2 százalékon álltak, ez 2013-ban még csak 4,6 százalék volt.
