Új módszer a keresztény demokráciában, nem adtak enni a felnőtt menekülteknek a tranzitzónában

2018. augusztus 16., 15:58

Szerző:

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) jogértelmezése szerint a magyar-szerb határnál lévő tranzitzónába érkező, menedékkérelmet benyújtó személyek mindenképpen ki lesznek utasítva, ezért nem köteles ellátást biztosítani az ott tartózkodóknak – írta az Index a Magyar Helsinki Bizottság értesülései nyomán.

Erre az ad a felhatalmazást a BMH-nak, hogy idén július elsején lépett életbe a menekültügyi szabályozásnak az az új eleme, amely szerint elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező biztonságos tranzitországon haladt át. A jogszabályváltozás a BMH-t is készületlenül érhette, mivel július első tíz napjában egyáltalán nem fogadtak be menedékkérelmeket, így a kérelmezők Szerbiában várakoztak.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Július 10-én ismét megnyitották a tranzitzónát a menedékkérők előtt, de mivel Magyarország Szerbiát – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben – biztonságos országnak tekinti, a kérelmeket ezen az alapon elutasították. Hiába fellebbeztek azonban a menedékkérők, a júliusi törvényváltozás nem rendelkezett arról, hogy ha a BMH az új jogszabályra hivatkozva utasítja el a döntést, akkor a fellebbezésnek halasztó hatálya lenne. Emiatt nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelték a menekültek ügyét.

Így viszont hiába nem záródott le az érintettek menekültügyi eljárása (ameddig nem lehet kiutasítani senkit), a tranzitzónába érkező családokat kitoloncolásra váró személyekként kezelte a BMH, akiket a Magyar Helsinki Bizottság szerint a hatóságok emberei a helyszínen arra biztattak, hogy maguktól távozzanak Szerbia felé.

A szervezet szerint két afgán család esetében ezt azzal nyomatékosították, hogy csak a kiskorú gyerekeknek és egy szoptató nőnek adtak enni. A férj, továbbá egy a 18. évét épp betöltött fiú, valamint az ő szülei nem kaptak élelmet.

A gyerekeket és a szoptató nőt pedig az étkezésekhez átkísérik a tranzitzóna egy másik részébe, hogy ne adhassanak az ételadagjukból a családtagjaiknak.

Az embertelen és teljesen jogszerűtlen bánásmód miatt augusztus 10-én reggel a Magyar Helsinki Bizottság ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi emberi jogi bíróságtól, amely még aznap kötelezte Magyarországot, hogy biztosítsa a két család élelmezését. Ezután már kaptak enni a családok, azóta pedig napi háromszori étkeznek.