Túlélési technikák civileknek kormányattak esetére

2017. január 24. 07:15 - szerző: Cseri Péter

Ismét rárontott a vele szemben kritikus civil szférára az Orbán-kabinet. Nem először teszi, a projekt ideológiája is már régóta ismert: eszerint a leginkább Soros György által támogatott szervezetek külföldi pénzekből, idegen érdekeket szolgálva politikai tevékenységet folytatnak Magyarországon, holott arra semmiféle felhatalmazást sem kaptak a választópolgároktól. A civilek viszont úgy érzik, tevékenységükkel épp hogy megmentik az országot attól a demokráciadeficittől, amit Orbánék idéztek elő. Nagy kérdés, hogy túlélhetik-e az érintett szervezetek a kormányzati attakot. Ha igen, hogyan?

– Orbán Viktor célja nem az, hogy kiűzze Magyarországról a politikájával szemben kritikus civil szervezeteket, hanem hogy olyan helyzetet teremtsen, amikor ezen szervezetek működése szinte láthatatlanná, érzékelhetetlenné válik. Amikor a társadalmi hatásuk minimálisra csökken. Ha kellően hosszú ideig tart a civil szféra vegzálása, az bizony felőrölheti a legelszántabbak erejét is – mondja Schilling Árpád, a Krétakör Alapítvány alapítója. Speciel az övét nem fogja. Schilling elképzelhetetlennek tartja, hogy feladja a civil aktivistaként két évtizede folytatott küzdelmét, sőt – teszi hozzá – ha nem kellene felelősséggel viseltetnie két kiskorú gyermekéért, „kapával-kaszával” szállna harcba a társadalmi igazságosságért.

Móra Veronika

Móra Veronika – akinek az Ökotárs Alapítvány igazgatójaként közvetlen tapasztalatai vannak arról, milyen érzés kormányzati össztűzben élni – optimistábban látja a helyzetet.

– A civil szféra olyan, mint egy amőba, folyton mozgásban van: osztódik, változtatja az alakját, összeolvad. Dinamikus képződmény. Ellehetetleníthetnek egy-egy szervezetet, de a szervezetet alkotó emberek nem vesznek el, az általuk felhalmozott tudást legfeljebb más keretek között hasznosítják. A civilségben van egy örök ellenzéki vonás: ha valaki született jogvédő vagy környezetvédő, akkor állandóan kritizál-konfrontálódik, ami egyúttal ütésállóvá teszi. A civil szféra összességében elpusztíthatatlan – állítja Móra Veronika.

L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalun és környékén művészeti iskolát működtető Igazgyöngy Alapítvány létrehozója sem tart attól, hogy egy újabb kormányattak romba dönthetné az általa felépített modellt. Pedig határozottan érzi, hogy kritikai hangvételű cikkei, az Antiszegregációs Kerekasztalból való kilépése, valamint a tavaly márciusi Kossuth téri tanárdemonstráción mondott beszéde óta ő is célkeresztben van.

– El szoktam gondolkodni azon, vajon miért lennék bűnös. Azért, mert olyan területen tevékenykedem, ahol a kormány tehetetlen vagy súlyos demokráciadeficitet halmozott föl? Ha ez bűn, akkor nagy a baj – mondja L. Ritók Nóra. – Az nem lepett meg, hogy a hatalom újra rárontott a civilekre, de olyan alpári durvaságra, amit a Fidesz alelnöke engedett meg magának, nem számítottam. Megborzongatott az agresszív, primitív hangvétel.

 


Célkeresztben: Soros György


A szabadjára engedett kormányzati düh legfőbb célpontja Soros György, illetve az általa – leginkább a hozzá kötődő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) által – támogatott több mint hatvan alapítvány és egyesület. Ezek a szervezetek jórészt a független újságírás védelmével, a korrupció és a diszkrimináció elleni küzdelemmel, illetve helyi szintű közösségszervezéssel foglalkoznak. Ami biztos: készülőben van egy törvénymódosítás, amely újraszabályozná a civil szféra működését. A parlament honlapjára felkerült tömör előzetes szerint például a jövőben a civil szervezetek vezetőinek a politikusokéval megegyező vagyonnyilatkozatot kellene ten­­niük. Az Átlátszó értesülése szerint a formálódó jogszabály izraeli mintára készül (az Orbán- és a Netanjáhú-kormánynak közös tanácsadója van Arthur J. Finkelstein személyében), márpedig a zsidó államban idén januárban életbe lépett törvény egyebek mellett előírja, hogy azoknak a civil szervezeteknek, amelyek forrásaik legalább felét Izraelen kívülről kapják, az összes hivatalos okmányukban és hirdetésükben jelezniük kell, hogy külföldről jutnak pénzügyi támogatáshoz. A kormányzati riogatás nem rettentette meg a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetését. Christopher Stone, a szervezet elnöke közleményében azt írta, folytatni fogják munkájukat Magyarországon, annak ellenére hogy „a kormány ellenzi a tisztességesebb, elszámoltathatóbb társadalmakért folytatott missziójukat”.

 

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője arra utal, hogy az összehangolt kormányzati támadás indításaként egyszerre több kormánypárti politikus is igen durván szállt bele a nyilvánosság előtt a civilekbe. Hollik István (KDNP) például arról értekezett: akadnak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak és külföldről finanszírozzák őket. „Így a létüknek nem sok értelmük van”, tette hozzá. Németh Szilárd Fidesz-alelnökről nem állítható, hogy körmönfont módon célozgatott volna, több orgánumban is konkrétan megnevezte a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt és az Energiaklubot, egyúttal – kerülve a finomkodás látszatát is – kijelentette, „ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A kipécézett civilek nem sokat késtek a reagálással. A TASZ például közleményében azt írta: „Nem tudjuk, pontosan mit tervez a kormány a civilek ellen, de nem ijedtünk meg a legfrissebb nyilatkozatoktól. Továbbra is azért fogunk harcolni, hogy megvédjük ügyfeleinket és minden magyar állampolgárt a hatalom túlkapásaival szemben.” A Transparancy értékelése szerint „Németh Szilárd nyilatkozatának mind a tartalma, mind a hangneme mélyen antidemokratikus és méltatlan egy európai uniós országhoz. A TI legnagyobb finanszírozója az EU, ezért aki a Transparencyt támadja, az egyúttal az uniót is támadja” – írták. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az ATV-ben azt mondta: „Nem kellemes, hogy úgy beszélnek rólunk, mint a szemétről, amit ki kell takarítani, hiszen Magyarország a hazánk, és fontos nekünk, hogy mi történik ezzel az országgal. De nem ijedünk meg, csináljuk tovább a dolgunkat, csak rosszabb érzésekkel.”

A nyíltan támadott szervezetek – jórészt nemzetközi kapcsolataiknak és annak köszönhetően, hogy több forrásból finanszírozzák a működésüket – akár hosszú ideig is képesek lehetnek elhárítani a kormányzati össztüzet. Akadnak olyanok is, amelyek korábban már átélhették, milyen érzés egy egész pályás letámadás áldozatának lenni. Az Ökotársnak például első kézből szerzett tapasztalatai vannak a túlélési technikákról, és utólag az is rekonstruálható, milyen íve van egy előre eltervezett támadássorozatnak.

– Esetünkben az első mozzanat az összehangolt sajtóhadjárat volt a lejáratni kívánt civil szervezettel szemben – idézi fel az 2014–2015-ös időszakot Móra Veronika. – Ezt követte a hatósági eljárások megindítása, az Ökotárs Alapítványt például egyszerre vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, majd az adóhatóság. Ha nagyon akarják, a kormányzati szervek szinte biztosan találhatnak vagy találni vélhetnek valami olyan apróságot a szervezet gazdálkodásában-működtetésében, amelyet felfújhatnak és amelyre hivatkozva megindítható egy büntetőeljárás. A kreált ügyek végül a bíróságra kerülnek, az egyetlen olyan fórumra, ahol a civilek még képesek magukat megvédeni. Az Ökotárs esetében az összes ügy elmarasztalás nélkül ért véget.

L. Ritók Nóra

Az Igazgyöngy Alapítvány elleni attak a fenti séma alapján a második fázisnál jár. A kormánypárti sajtó már többször támadta L. Ritók Nórát, eredendő bűnként tálalták például, hogy a szervezete támogatást fogadott el Soros Györgytől. Tavaly március óta pedig sorra jelentek meg az alapítványnál a különböző hatóságok ellenőrei, jelenleg is van még lezáratlan ügyük.

– Igyekszünk együttműködők lenni, de nem könnyű, mert az ellenőrök munkáját folyamatosan segíteni kell, ami elveszi az energiát a saját feladataink elvégzésétől – mondja L. Ritók Nóra. Schilling Árpád hozzáteszi, a civil szervezeteknél általában egy-két adminisztratív munkatárs dolgozik, ha őket az ellenőrzések hosszú időre kiveszik a munkából, az akár végzetes is lehet. A Krétakörnél korábban volt már egy másfél éves rendkívüli adóhatósági vizsgálat, a második átfogó ellenőrzés pedig háromnegyed éve tart. Móra Veronika szerint az Ökotárs munkatársainak azt a pszichés terhet volt nehéz elviselniük, hogy nem lehetett tudni, honnan és mikor érkezik a következő kormányzati csapás, csak az volt biztos, hogy valahonnan valamikor.

– Nemcsak a vizsgálatok jelentenek pszichés nyomást az alapítványi alkalmazottak számára, hanem az is, hogy a hatalom valósággal ráuszítja a híveit a kipécézett szervezetekre – mondja Schilling Árpád. – Nap mint nap vagyunk kénytelenek elszenvedni diákcsínyszerű támadásokat: ismeretlenek újra és újra leszakítják a csengőnket, Dávid-csillagot ragasztanak a postaládánkra, esetleg ráírják, hogy CIA-ügynök vagy Soros-bérenc.

Egy kormánytámadás óhatatlanul kikezdi az érintett civil szervezet anyagi bázisát. Ha kapott is korábban állami vagy uniós támogatást, arról szinte biztosan lemondhat. Ez történt az Igazgyöngy Alapítvánnyal is. L. Ritók Nórának egy minisztériumi alkalmazott a szemébe is mondta: ne számítson arra, hogy a jövőben az alapítványa állami vagy uniós pénzhez juthat.

– A céges szponzoráció az elmúlt években folyamatosan nőtt, karácsonykor már ötven hazai vállalat nyújtott támogatást az alapítványnak, ezt tovább kell erősítenünk. Többet kell próbálkoznunk olyan külföldi pályázatokon, amelyekre a magyar államnak nincs ráhatása. Meg kell próbálnunk a saját bevételi forrásainkat is bővíteni. Még többet kell értékesítenünk a művészeti műhelyeinkben készült kézműves termékekből, módszertani képzéseket kell tartanunk, de a magyar cégek számára kínált érzékenyítő programjainkat is jobban kell reklámoznunk – sorolja a tennivalókat L. Ritók Nóra. Szerinte ezzel csak a túlélésre lehet játszani, hosszú távon az állami és uniós források nélkül aligha lehet talpon maradni, mert a tennivalók száma nem csökken.

Móra Veronika szerint koncentrált támadás esetén az adott szervezetnek komoly jogászi segítségre van szüksége, amire anyagi forrást kell szereznie, mert annyi ügyvédi munkáról van szó, amit pro bono senki nem tud vállalni. Az Ökotársnak szerencséje volt, forrásait ugyanis nem a kormánytól kapja, a Norvég Civil Alap működését Brüsszelből felügyelő szervezet pedig végig kitartott a magyar alapítvány mellett. Móra Veronika szerint ez a morális és anyagi támogatás is szükséges volt ahhoz, hogy túléljék a másfél éves tortúrát és továbbfolytathassák a munkájukat.

– Az Ökotárs ázsióját nemzetközi szinten még emelte is a kormányzati vegzálás, az ügy médiavisszhangja ugyanis ismertté tette a nevünket, amelynek eredményeként újabb civil és kormányközi szervezetekkel kerültünk szakmai kapcsolatba – mondja Móra Veronika.

Schilling Árpád

A civil vezetők egybehangzóan azt állítják: nem tartanak attól, ha a kormányzati szándék szerint a jövőben vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük. Schilling Árpád szerint a szférában nincsenek kétes eredetű vagyonok, bár az kétségtelen, hogy a tudatlan és irigy embereket fel lehet hergelni azzal, ha negatív kontextusban szembesítik egy civil vezető bruttó 200-300 ezer forintos fizetésével. Ez is csupán annak a kormányzati kommunikációs stratégiának a része, amely az érdemi problémákról kívánja elterelni a figyelmet – teszi hozzá Schilling.

A Krétakör vezetője nem hiszi, hogy az unió tolerálná, ha valóban eltakarítanák az országból a legismertebb nemzetközi jogvédő szervezeteket. Azt sem hiszi, hogy Orbánék tényleg ezt akarnák.

– A hatalom valódi célja, hogy a civilek megmozdulásai, demonstrációi minél kisebb hatókörűek legyenek – állítja Schilling. – Hogy a szervezetek ne hálózatosodjanak, sőt lehetőleg gyengítse az összefogásukat az egymással szembeni bizalmatlanság. Hogy napi megélhetési-működési gondjaik legyenek. Hogy a magyar társadalomnak egyáltalán ne hiányozzon az erős civil érdekképviselet. Nem kell eltakarítani senkit: ha a hatalomnak sikerül megakadályoznia a hazai civil szféra fej­­lődését, az önmagában is pusztító.