Törésvonal húzódik a paksi atomerőmű alatt, bővíteni sem lehetne
Egy, a mélyben húzódó tektonikus törésvonal miatt sem a Paksi Atomerőmű, sem a két új blokk tervezett helyszíne nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Magyarországon törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak – írja az Átlátszó a területen végzett geológiai jelentésre hivatkozva.
A NAÜ 2010-es ajánlásai tiltják, hogy atomerőmű épüljön olyan területen, amelynek a 10 kilométeres körzetében valahol törésvonal húzódik a mélyben, és ahol találtak bizonyítékot az elmúlt százezer évben történt felszíni elmozdulásra. Ehhez képest a jelentés – Magyari Árpád geológus „Késő-pleisztocén üledékföldtani, neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tágabb környezetében” című tanulmánya – első változatának a megállapítása szerint már a telephely három kilométeres körzetében is jele annak, hogy a területen nem egészen tízezer éve 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengés.
„A folyóvízi agyagos, kőzetlisztes, finomhomokos üledékekben néhány cm nagyságrendű üledékfolyósodásra utaló bélyegek uralják; vízkiszökések, mikrovetők és mikrogyüredezett üledékes szerkezetek észlelhetők, amelyek a holocén időszakon belüli M ≥ 5 földrengés(ek)re utalnak. (...) Terepi vizsgálatokkal igazolható bizonyíték van olyan méretű földmozgásra, amely kimutatható tektonikus szerkezeteket hozott létre a földfelszín közeli, részletesen vizsgált rétegekben az elmúlt 10 000 évben. Az eddigi megfigyelések alapján a területtől ÉÉNy-ra található törészóna a felszín közelében is létrehozott nyírásos elmozdulásokat, így jövőbeli aktivizálódás esetén képes lehet a felszínt vagy az ahhoz közeli tartományt (újra) elvetni.”
A meglehetősen riasztó megállapításokat rejtő jelentést az Átlátszó kézirat formájában szerezte meg, utána pedig az MVM Paks II. Zrt.-től közérdekű adatigényléssel kikérte azt a zárójelentést, amelyet a telephely engedélyeztetéséhez kellett elkészíteni. Az engedélyeztetéshez szükséges földtani kutatómunkát egyedüli ajánlattevőként 8 045 100 000 forintért Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. végezhette el. Munkájukba bevonták Magyarit, a zárójelentés pedig a politikai elvárások ellenére utal is földrengésbiztonsági aggályokra, ezeken az aggályokon azonban finomítottak, a földtani kutatásokat értékelő tudományos támogató testület pedig már azt állapította meg: „A kutatási eredmények egyértelműen igazolták, hogy a felszínre kifutó szignifikáns elvetődés lehetősége tudományos evidenciák alapján kizárható.(...) A zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.”
Az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március 30-án megadta a a telephelyengedélyt a két új atomerőművi blokk megépítéséhez. A jelentésben foglalt következtetéseket eltitkolták.
A Paksi Atomerőmű építésekor, 1969 és 1987 között nem végeztek földtani kutatásokat a területen, a szovjet kutatói álláspont ugyanis úgy szólt, hogy Paks egy nagyméretű és egységes földtani blokkban helyezkedik el. A 90-es években derült ki, hogy ez nem egészen így vana múltbeli földrengések során keletkezett egyik vetőzóna, a Dunaszentgyörgy-Harta törésvonal a Paksi Atomerőmű telephelye alatt halad át, az ehhez csatlakozó Kapos-vonal pedig tektonikusan ma is aktív, nyomvonalán a történelmünk során is feljegyeztek földrengéseket.
