Tíz év fegyházra ítélték a röszkei „terroristát”
A bíróság a vádlottat a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. A szabadságvesztés mellett a törvényszék a férfit végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és döntött arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
Fotó: Pál Anna
Az ítélet szerint a férfi volt az, aki számos alkalommal a határ megnyitását követelte a felsorakozó rendőröktől, kétórás ultimátumot adva az átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A vádlott nem sokkal később visszatért a szerb oldalra, a férfit csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.
Nagy Andrea tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kitért arra, hogy a vádlott az átélt események hatására beszűkült tudatállapotba került, ami ugyan nem akadályozta tette következményeinek felismerésében, de hozzájárult a történtekhez. Ezt a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte. A bíró kifejtette, a törvényszék így elegendőnek látta a törvényi minimummal megegyező büntetés kiszabását.
A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, a családtagjait akarta biztonságba helyezni, próbálkozott ezzel a legális úton, de nem járt sikerrel, így érkezett végül a magyar határhoz. Azt állította, nem vett részt a zavargásokban, segíteni próbált a rokonain. Hangsúlyozta, nem terrorista, nagyon sajnálja, ha bármikor megsértette a magyar törvényeket, nem volt szándékában ilyet tenni.
Fotó: Pál Anna
A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották meg. A vádlottat csuklyát viselő fegyőrök kéz- és lábbilincsben vezették a tárgyalóteremben. A bírósági folyosót lezárták, azt és a tárgyalóteremet is civil ruhás rendőrök felügyelték. A férfi a szerdai tárgyalás során a Korán egy példányát tartotta a kezében, az ítéletet hallva pedig elsírta magát.
Az ítélet ellen az ügyészség hosszabb szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője a terrorcselekmény vádja alóli felmentést és a büntetés enyhítését kérte fellebbezésében.
A tárgyalás idején a bíróság előtt magyar és külföldi aktivisták demonstráltak, a vádlott szabadon bocsátását követelve.
„A döntés a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, és két rendkívül zavaró trendről is tanúskodik: egyrészt a terrorizmus elleni tényállás téves alkalmazásáról, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatóhelyettese, aki kollégáival maga is részt vett a mai tárgyaláson.
„Egy apát ítéltek ma tíz év fegyházra, akinek egyetlen célja az volt, hogy öreg szüleit és családját biztonságban Európába kísérje. A kődobálás és az irreguláris határátlépés nem egyenlő a terrorcselekmény elkövetésével, és nem igazolhatja ezt a drákóian szigorú döntést. Ahmed H. ítéletét másodfokon meg kell semmisíteni.”
