Szomorú zenével, sejtelmes mondatokkal és üres fiókokkal búcsúzik videójában Lázár János
Letargikus zenével indítja búcsúvideóját Lázár János, akin már a mai parlamenti alakuló ülésen is látszott, hogy kissé megviselték az elmúlt időszak eseményei. Szürke öltönyben áll az asztala felett és magyarázza, melyik dokumentum kerül az irattárba és melyiket viszi magával haza.
Ketyegő óra, üres fiókok következnek, majd Lázár elmondja, hogy befejezte a kormányzati munkát és készül arra, hogy leadja a helyiséget. Selejtez, azt mondja, országgyűlési képviselőként folytatja munkáját amibe bevonja minden érdeklődő polgártársát. - A küzdelemben, amit Magyarország függetlenségéért folytatunk majd - hangsúlyozza.
Lázár sejtelmesen beszél Kossuth Lajos Cassandra-leveléről, amelyet Deák Ferencnek írt, az 1867-es kiegyezést bírálva, és azt mondja, politikai credójának alapeleme, különösen a levél utolsó két bekezdése. („Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, amelyek még a reménytől is megfosztanának! Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!”)
A volt miniszter még egy utalást tesz, Bánffy Miklóst említi, aki annak idején, a 20-as években sikeres külügyminisztersége után visszatelepült Erdélybe, és szinte példa nélküli módon kezdett új életet. A szomorú dal folytatódik, míg Lázár megköszöni munkatársai munkáját. - Kiváló, negyvenkétezer ember dolgozott ebben a közösségben - értékeli az elmúlt ciklust. – Én azt tervezem, hogy a következő négy évben a választópolgár társaimra és nem az országos ügyekre szánom a legtöbb időt - zárta mondandóját, majd nem sokkal később távozott az irodából.
