Szó sincs róla, hogy az ÁSZ-büntetés megsemmisítené a Jobbikot
Nem vonult ismét utcára, nem hirdetett választási, vagy parlamenti bojkottot, ehelyett elkezdte rugdalni a demokratikus ellenzéki pártokat a Jobbik azután, hogy az Állami Számvevőszék félresöpörte érveit, és az első jelentésének megfelelően tiltott pártfinanszírozás miatt 331 millió forintra büntette a pártot. Ezt a Jobbiknak 15 napon belül kellene befizetnie.
A Jobbik elnökének keddi sajtótájékoztatóján már korántsem a példátlan, a jogállami normákat valóban sértő számvevőszéki eljárásról, valamint a büntetés befizetéséről beszélt, hanem a Jobbik választási felkészüléséről, s nyilván ennek hatására más ellenzéki pártokról. Főként a riválisokat – és valamiért nem a Fideszt – kritizálta, azt állítva, a Jobbik a „kormányváltó erő", amely a baloldali ellenzéki pártokkal szemben valóban fenyegeti az Orbán-kormányt. Ugyanakkor a Jobbik elnöke közölte: a párt nem fogja önként kifizetni az egykori fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László által irányított Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírságát. „Jöjjön, aminek jönnie kell” – mondta Vona Gábor a keddi elnökségi ülésen született döntés nyomán.
Az ÁSZ azért szabta ki a 331 millió forintos büntetést, mert szerinte a Jobbik tavaly ennyivel olcsóbban plakátolt, vagyis ekkora összegű tiltott párttámogatást fogadott el. Vona viszont azt állítja, hogy nem nekik van most 15 napjuk, hanem az ÁSZ-nak lenne ennyi ideje, hogy visszatérjen a törvényesség talajára.
Erről azonban többet nem mondott, ahogy azt sem árulta még el, milyen jogorvoslati lépéseket tesznek a közeljövőben. Csak annyi derült ki, hogy nemzetközi jogi fórumhoz fordulnának, de a részletekről majd csak szerdán számolnak be. Vona egyelőre arról sem mondott konkrétumot, mi lesz akkor, ha a büntetés ki nem fizetése miatt inkasszó kerül a számlájukra. Mindössze annyit lengetett be, ő azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az eljárás vége az lesz, hogy a Jobbik vezetői, így akár ő is börtönbe kerüljön. A 2018-as választások tétjét úgy egyszerűsítette le, hogy vagy ő kerül börtönbe vagy Orbán Viktor.
Mielőtt azonban Vona elkényelmesedhetne a legnagyobb politikai mártír szerepében, érdemes átszámolni mindazt, amiről a pártelnök azt állítja: tönkremenne a Jobbik, ha kifizetné az ÁSZ – teljesen egyértelműen demokratikus határokat sértő, sőt, kifejezetten a hatalom által vezérelt, koncepciós eljárásokat idéző módszerrel kirótt – bírságát. Vona azt ugyanis elárulta, hogy a párt az év első negyedévére járó állami támogatást már megkapta, tehát jelenleg valamivel több mint 110 millió forint van a Jobbik számláján. Ez azonban – akárhogy nézzük, nem tud igaz lenni, sőt, a Jobbiknak jelenleg rendelkezésére kell, hogy álljon még további legalább több tízmillió millió forint, ráadásul néhány hete eladták azokat a plakáthelyeket, amelyeket a párt kétes körülmények között vásárolt meg, így az abból befolyt vételárral is rendelkeznie kellene.
Erről azonban a Jobbik mélyen hallgat. Sőt, a büntetés 15 napos határidejét kritizálva hétfőn Volner János frakcióvezető egyenesen kijelentette, a Jobbiknak nincs ennyi pénze, emiatt is indították el a közösségi gyűjtést, amelyben a pártelnök keddi bejelentése szerint már 54,5 millió forintot szedtek össze. Volner azt is mondta, újult erővel pörgetik fel a gyűjtést, hogy egyáltalán részt vehessenek a 2018-as választásokon. „A Jobbik számára pénzügyileg megsemmisítő ez a döntés, hiszen így semmiképpen nem telik majd a kampányköltségekre” – idézte Volnert a Magyar Nemzet Online még hétfőn (a cikkben a vonatkozó videót is meg lehet nézni). Csakhogy az érvelés több ponton sántít, s egyre súlyosabb őszinteségi és hitelességi válságba sodorja a mostanában a néppártiság álarcát öltő szélsőjobboldali pártot.
1. Már csak azért is, mert a Jobbiknak törvényes, következmények nélküli lehetősége nincs arra, hogy ne fizesse be 15 napon belül a rá kirótt 331 millió forintos büntetést.
Ezzel kapcsolatban nemcsak az ÁSZ megkérdőjelezhető jogértelmezési gyakorlata, hanem a pártfinanszírozási és kampányszabályokat kiválóan ismerő Szigetvári Viktor elemzése is adhat iránymutatást. Az Együtt választmányi elnöke a Facebookon tett közzé egy hosszú bejegyzést arról, hogy az LMP és a DK által meghirdetett, mostanra pedig már a Jobbik által is követni kívánt fizetési bojkott egyszerűen nem működik. Szigetvári szerint ez a módszer „gyorsan ható méreg", hiszen ha nem fizeti be egy párt a büntetést, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) pár héten belül inkasszót helyez a pártok számláira.
A Jobbik büntetése két részből áll: egyrészt a párt állami támogatásából levonják majd azt a pénzt, amennyi tiltott párttámogatást állapított meg az ÁSZ – a Jobbiknál ez 331 millió, és csak júliustól, azaz majd a választások után, elért eredményeik szerint járó támogatásból kell lemondani róla –, másrészt viszont kiszabtak egy büntetést – ez a Jobbiknál szintén 331 millió forint –, amit 15 napon belül be kell fizetni.
Szigetvári szerint a Jobbik esetében egy 330 millió forintos inkasszó azt jelenti, hogy a reális várakozás szerint március elején megérkező listás kampánytámogatást is érni fogja a büntetés. Szigetvári úgy érvelt:
„Mivel a Jobbik 106 egyéni választókerületben indul, így 600 millió forintot fog kapni. Ha azonban ennek bármekkora részét is éri az inkasszó, akkor azzal a pénzzel jogilag nem tudnak majd kampánykiadásként elszámolni, hiszen az inkasszó nem kampányköltség. (...) Ennek pedig újabb büntetés lesz az eredménye 2018 végén."
Márpedig egy, a jelenlegi bírságát kifizetni képtelen párt nem tervezhet úgy választási kampányt – főként a közvélemény-kutatási adatok fényében –, hogy azzal egy újabb, várhatóan a mostaninál is súlyosabb hatósági bírságot idéz elő.
Ugyanakkor korábban az ÁSZ több sajtóorgánumnak sem tudott arra válaszolni, hogy kampánytámogatásból vonhatnak-e le pénzt, ha adott esetben az állami támogatás lesz a büntetett, de nem fizető párt számláján. Nem tudott erre válaszolni a NAV sem, Vona pedig csak reményét fejezte ki, hogy nem vonhatják le a kampánytámogatásból az összeget. De akkor miért lenne veszélyben a Jobbik kampánya?
2. Nagyon sok pénzt kapnak az államtól a kampányra, amiből még a bírság kifizetésén túl is maradna néhány százmillió forint.
A hivatalos kampányidőszak a választások előtt 50 nappal indul. Erre az időre (és csak erre!) minden egyéni országgyűlési képviselőjelölt kap a Magyar Államkincstártól egymillió forintot, a pártok pedig, listaállítás esetén és jelöltjeik számának függvényében további 150-600 millió forint közötti összeget. A választáson összesen 106 jelöltet lehet állítani, ami után már – az egyénik 106 milliója mellett – 597 millió forint állami támogatás jár. Készpénzben, elég laza ellenőrzés mellett.
2014 óta ráadásul a korábbinál jóval könnyebben teljesíthetők a képviselőjelölt-állítás feltételei, hiszen 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 támogató aláírás összegyűjtésével már országos listát lehet állítani. Az egyéni jelölteknek járó szerényebb, fejenként egymillió forintot kitevő támogatással ugyan tételesen el kell számolni, a pártlista-támogatás elköltéséről viszont elegendő fiktív számlákat szerezni. A pártok idevágó költéseit ugyanis az ÁSZ csak a választásokat követő évben készített beszámolóik alapján ellenőrzi, visszafizetési kötelezettség pedig csupán azokat terheli, akik nem érik el az 1 százalékos támogatottságot országos listájukon. Ez pedig a Jobbikot nem fenyegeti.
2014. január 1-től a pártoknak tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása. Azaz 2014 óta egy párt senki mástól nem fogadhat el kampánytámogatást, csak a magyar állami költségvetéstől és a saját tagjaitól, szimpatizánsaitól. Ellenben a parlamenti létszámfelezéssel, valamint a kampányfinanszírozási törvénnyel a Fidesz-KDNP kompenzálta a tömörüléseket, hiszen csak az ötvennapos kampányban egy jelöltre összesen ötmillió forintot lehet elkölteni a pártoknak.
Egy-egy párt a teljes kampány során így kicsivel kevesebb mint egymilliárd forintot költhet a szabályok szerint, s ebből jelentős részt maga az állam bocsát rendelkezésére. A Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó persze már rengetegszer hangsúlyozta: a pártok csalnak, míg a kampányfinanszírozási törvény alkalmatlan arra, hogy átláthatóvá és tisztává tegye a politikai pártok versengését. Ráadásul a felmérésük szerint a pártok 2014 tavaszán is jelentősen többet költöttek, méghozzá elszámolás nélkül a választási kampányukra, mint amennyiről az ÁSZ-nak beszámoltak. Utóbbira jellemző, hogy semmilyen érdemi lépést nem tett azért, hogy a legnagyobb túlköltést produkáló Fidesz-KDNP-t bármilyen módon leellenőrizze, de lényegében lazán leokézta az ellenzéki pártok hamiskásnak tűnő beszámolóit is.
A valóságban a korrupcióellenes civil szervezetek szerint a pártok így költöttek 2014-ben, miközben jóval kisebb összeget vallottak be:
KAPÁNYKÖLTÉSEK 2014 – vallomások és valóságokA kampányköltések törvényi felső határa 2014-ben – és 2018-ban is így lesz – 995 millió forint volt (amiből maximum 700 millió forint származhatott állami forrásból), a korrupcióellenes szervezetek számításai szerint azonban a Fidesz-KDNP 2,7 milliárdot, a baloldali összefogás pártjai összesen 1,6 milliárdot, a Jobbik 1,2 milliárdot költött az előző választási kampányban.
Ezzel szemben maga a Jobbik az ÁSZ-nak leadott jelentésben azt állította, hogy 838 millió 500 ezer forintot költött a választási kampányban 2014-ben. Ha pedig a Jobbik azt állítja, hogy ennyiből meg tudta csinálni kampányát, ma pedig a plakátolási szabályok révén nyilván visszafogottabb, szerényebb közterületi kampánnyal kell számolniuk, akkor az államtól (adófizetőktől) kapott több mint 700 millió forint nyomán kijelenthető, hogy kampánypénzük lesz, a választáson aló indulásuk véve nincs veszélyben.
Mindennek ellenére a Jobbik már decemberben azt közölte, hogy azért indít adománygyűjtési akciót, mert „jelenleg nem áll a rendelkezésére ennek a pénzösszegnek a töredéke sem, a büntetés összege ugyanis nagyjából 17 havi állami támogatásunknak felel meg. Amennyiben ezt nem sikerül kifizetnünk, akkor a NAV a párt bankszámláján lévő a működésre félretett pénzt is lefoglalhatja, a pártirodák ajtajára lakat kerülhet, a párt teljes infrastruktúráját lefoglalhatják és elárverezhetik, így az esélyét is elvehetik a Jobbik választáson való indulásának."
Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz. Már csak azért sem, mert korábbi elszámolásai nyomán a pártnak rendelkeznie kell(ene) megtakarításokkal, alapítványi és pártközponti bevételei pedig nagyságrendekkel nagyobbak, mint az azonnal befizetni szükséges összeg. Persze csak akkor, ha a Jobbik a valóságnak megfelelően számolt el eddigi állami támogatásaival, s kiadásaival, amit 2010-es parlamentbe kerülése óta minden egyes évben meg kellett tennie.
3. Nyilvánvalóan kell, hogy legyen megtakarítása a Jobbiknak, illetve pártalapítványának, noha az utóbbi években komoly klientúrát építettek fel és tartanak fenn.
2014-ben, az országgyűlési választási eredmények ismeretében a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg, hogy mekkora állami támogatásban részesülnek a parlamentbe jutott pártok. Értelemszerűen a Fidesz kapta a legtöbbet, nagyságrendileg 860 millió forintot, s bár a választáson nem a Jobbik lett a második, mégis több pénzt kapott, mint az MSZP, amelyik több baloldali párttal közösen indult. A Jobbik 440, az MSZP 360 millió forintot „vihetett haza" 2014-ben, míg 150-160 millió körüli összegből gazdálkodhatott az LMP, az Együtt és a DK. Kevesebb mint 100 milliót kapott a KDNP és a PM.
Ennél az összegnél pedig – lévén, az választási év volt – még többet kapott a ciklus további éveiben a Jobbik, amely 2015, '16, valamint '17-ben is 476 millió forintos költségvetési támogatásból gazdálkodhatott. Ehhez jön hozzá a Jobbik pártalapítványának állami támogatása, valamint a tagdíjak és egyéb, elvileg a párttagoktól származó magánjellegű adományokból befolyt összeg.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerinti 2016. évi pénzügyi beszámolója (a 2017-es beszámoló értelemszerűen még nem érhető el) is úgy szól: a központi költségvetésből származó támogatása 475 millió 800 ezer forint volt, tagdíjakból 3 millió 667 ezer forint folyt be, „egyéb hozzájárulások, adományok" címen pedig 92 millió 644 ezer forintra tettek szert.
Érdekesség, hogy a Jobbik december óta már több mint 50 millió forintot tudott adományként összegyűjteni híveitől, miközben 2016-ban a párt 92 milliónál is többet, kampány és "katasztrófahelyzet" nélkül. Ráadásul a beszámoló akkor is jelentős közösségi összefogásról árulkodott, hiszen mindössze 9 személy fizetett be félmillió forintnál többet, köztük Morvai Krisztina a legnagyobb összeget, 2,1 millió forintot. A kisebb összegben adakozók nevét nem kell feltüntetni az ÁSZ-nak megküldött elszámolásban, így erről nincs információ.
Arról viszont a Jobbik maga nyilatkozott, hogy az összes bevétele a 2016-os gazdasági évben 575 millió 590 ezer forint volt, miközben egész évre úgynevezett „működési kiadások" címszóval 195 millió 743 ezer forintot számolt el, az úgynevezett „politikai tevékenység kiadása" pedig 316 millió 267 forintot vitt el. Ráadásul a fentebb ismertetett elszámolásból az is teljesen világos, hogy
a Jobbik által bevallott éves kiadások nyomán, amelyek összege összesen 525 millió 675 ezer forint volt, a pártnak csak 2016-ban meg kellett takarítania 49 millió 915 forintot.
És ebben még nincs benne a Jobbik pártalapítványának jutó, és így szintén az adófizetőktől befolyó a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány költségvetési támogatása és vagyona. Ez a pártalapítvány ugyanis 2011 és 2015 között több mint 1,1 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. Azóta pedig hasonlóan sokban.
A Jobbik Magyarországért (Gyarapodó Magyarországért) Alapítvány 2015-2016. évi gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése ugyanakkor – mint megírtuk – majd csak az ÁSZ idei első féléves ellenőrzési tervében szerepel, ám a pártalapítvány honlapján közzétett legutolsó, 2016-os pénzügyi beszámolója szerint: 266 millió 200 ezer forint költségvetési támogatást kaptak, ebből működésre 47,266 millió forintot, alaptevékenységre (azaz adományozásra) 226,363 millió forintot, 197 milliót ez utóbbiból támogatás címen osztottak ki.
Arról pedig tavaly a Magyar Narancs írt, hogy a Jobbik főként médiáját finanszírozta a pártalapítványának jutó, adóforintokból származó pénzből, amit idén sem érint bírság. Az Alfahírt és az N1TV-t kiadó alapítványt ugyanis 2016-ban „működési támogatás" címszóval egyszer 129,9 millió forinttal, majd még egyszer 5,5 millió forinttal, „határon túli magyar médiumok támogatása" címszóval pedig további 14 millió forinttal tömte ki a Jobbik pártalapítványa.
A hivatalos költségvetési beszámoló és a pártalapítványi adatok ráadásul nem tükrözik, hogy a Jobbik mennyi pénzt kap évről évre országgyűlési frakciója révén. A 24 képviselőt számláló Jobbik-frakció fizetésén túl ugyanis az adófizetők állják a csoport működési költségeit is, így például az Országgyűlés Hivatala közpénzből biztosít lehetőséget számukra autóbérlésre, benzinre, lakhatásra, sőt, tanácsadókra és kommunikációs tevékenységre is.
A már ismert 2016-os adatok szerint márpedig a jobbikosok összesen 270 szerződést kötöttek, több száz millió forintos értékben. A radikális párt rendelkezik a parlamenti képviselő-csoportok közül a legtöbb tanácsadóval, szaktanácsadóval, ám legtöbbször, összesen 15-ször az Iránytű Intézettel szerződött a frakció, az összesen 51 millió forintnyi Iránytű-megbízás tárgya „szakpolitikát érintő szakanyagok" voltak, amelyek egyikét sem ismeri a nyilvánosság azóta sem.
Mindezek alapján nemcsak az jelenthető ki, hogy a költekezéseit tekintve magát valóban néppárttá kinövő Jobbik meglehetősen nagy lábon él a költségvetési támogatásokból, hanem az is, hogy 2010 óta minden bizonnyal felhalmoztak vagyont, valamint – és ez következik beszámolóikból – megtakarítást is.
4. Az egész ügy előzménye a Jobbik bődületesen erőteljes plakátkampánya volt, amelynek finanszírozásával máig sem számoltak el pontosan – a kedvezményeiket vitatta az ÁSZ is, ám annak túlzó megállapításain túl, az egyszerű matematikai kérdésekre sem adott kielégítő magyarázatot a szélsőjobboldali párt. Ahogyan arra a többszöri tulajdonoscserére sem, amely révén először plakáthelyeket, majd azok árát kaphatta kézhez.
Tavaly tavasz óta dúlt a plakátháború, melynek Simicska Lajos szimpátiája révén lett főszereplője a Jobbik a Fidesszel szemben. A történet ismert, a kormányoldal feltételezte, hogy a Fideszből és Orbán Viktorból kiábrándult Simicska ingyen, vagy ajándékáron juttatja felülethez a Jobbikot, amely ezt folyamatosan tagadta – nem nagy sikerrel. Amikor a kormányoldal törvényt módosított – vélhetően alkotmányellenesen –, a Jobbik hirtelen plakáthelyeket is vásárolt, noha azt sokáig elmismásolta, kitől és mennyiért. Aztán amikor az ÁSZ jelentése tervezetként napvilágot látott, egyre-másra kerültek a kormánypropaganda médiumaihoz bizonyos, elvileg csakis a hatóság birtokában fellelhető dokumentumok és információk. Ezek, valamint a Jobbik megkérdezése nyomán decemberben az Index ismertette a Jobbik és Simicska Lajos plakátcégei, a Publimont és a Euro-Publicity közötti adásvételi szerződéseket.
A kontraktusok a dátum szerint szeptember 19-én köttettek. A két Simicska-cég eladott a Jobbiknak 1041 köztéri óriásplakátot összesen 129 millió 413 ezer forintért. Ez 124 ezer forint per plakáthelyet jelent, amely alig több, mint ha listaáron 3-4 hónapra kiadná a reklámfelületet a cég. Ám itt tulajdonjogról volt szó. A Publimont 978 plakátot adott el 124,2 millióért, míg a másik cég számai 41 plakát és 5,2 millió forint.
A plakátokat a Jobbik csak politikai hirdetésekre használhatta volna 2020 végéig, a szerződés úgy szólt: nem adhatja tovább bérbe, és nem adhatja el ezeket. Ha hatósági eljárás indul a Jobbik ellen, akkor értesíteniük kell az eladót. Sőt: a két papír szerint például a Jobbiknak a vételárból összesen 27,5 millió forintot kellett azonnal átutalnia, a maradék bő 100 milliót csak a választások után, 2018. május 31-ig kellett volna kifizetni. Ha pedig a Jobbik 8 napon túli késedelembe esik a fizetéssel, akkor az eladó felbonthatja a szerződést, és a plakátok tulajdonjoga visszaszáll rá, visszaállítják az eredeti állapotot, és elszámolnak egymással. Vagyis akár az a helyzet is előállhatott volna ezzel a szerződéssel – vetette fel az Index –, hogy a Jobbik 27 millióért hozzájut a választásokig több mint 1000 óriásplakáthoz, majd nem fizet, így választások után a Publimont egészen egyszerűen visszakap mindent. Ez 6 hónappal számolva bruttó 4-5 ezer forint per plakát, per hónap.
Csakhogy az ügyben triplacsavarként éppen a Jobbik magyarázkodásából derült ki, hogy szerintük sokkal több pénzről, több szerződésről is szó volt, de mindez már mindegy is, mert Simicska cégei decemberben visszavásárolták tőlük a plakáthelyeiket, „a lépés elkerülhetetlen volt". Az Index és a Népszava kérdésére végül a Jobbik azt is elárulta, „csökkentett áron" adták vissza a plakáthelyeket. Csakhogy azt máig nem tudni, milyen mértékben csökkentett áron, azt ugyanis nem árulta el a Jobbik, pontosan mekkora bevételre tett szert el-, pontosabban visszaadott „plakáthelyeiből". Egy azonban biztos: a Jobbiknak ebből is származott bevétele.
5. Semmit nem tudni a Jobbik adománygyűjtési akciójáról, amelyből akár még további százmilliók is befolyhatnak a párthoz.
A Jobbik kétes ügyleteivel kapcsolatos gyanút növeli, hogy a párt adománygyűjtő-kampánya enyhén szólva nem transzparens. Vona keddi sajtótájékoztatója óta tudni arról, hogy eddig 54,5 millió forintot gyűjtöttek össze, de hogy kitől és hogyan, arra nincs, s ha 500 ezer forint alatti tételekben érkezett a támogatás, várhatóan később sem lesz információnk. Kizárólag az afölötti tételekről kell csupán név szerinti elszámolást közölni a pártnak az ÁSZ-szal, amely a legutóbbi, ellenzéki pártok ügyében tett megállapításai nyomán épp az idevágó szabályoknak mondott ellent. Az átláthatatlanság persze nem a Jobbik bűne, sokkal inkább azoká a törvényeké, amelyek 2010, illetve 2014 óta lényegében intézményesítették az alapvetően tiltott pártfinanszírozást.
6. Nyilvánvaló, hogy a Jobbik állami támogatásait és a büntetését is az adófizetők állják. Cuki?
A pártok bevételeinek akár a 80-90 százaléka is az állami költségvetésből származik, míg a tagok befizetéseiből csak mintegy 5-8 százaléka. Ez a Jobbik éves beszámolóiból is egyértelmű. Vagyis a pártok működését az adófizető polgárok finanszírozzák, függetlenül attól, hogy szimpatizálnak-e egyik vagy másik politikai párttal. Most, minden valószínűség szerint a Jobbik pártfinanszírozási – legalábbis – szabálysértései nyomán szintén az adófizetők vállalnak majd felelősséget, hiszen közpénzből egyenlítődik majd ki a bírság – akárhogyan is. És közben nagyrészt közpénzből fognak kampányolni is.
Eközben a Jobbik nem számol el, sőt, most újabb adófizetőket biztat arra, hogy adózott jövedelmükből további pénzzel támogassák a kampányát. Ami – senki ne vonja ezt kétségbe – lesz és nagy lesz, hiszen a Jobbik semmiképpen sem semmisült meg az ÁSZ politikailag vezérelt, könnyen alkotmányt és nemzetközi jogokat sértő eljárásmódja ellenére sem.
