Szexoldalakon kartellezhetett Orbán Viktor kötélbarátja a Mol-vezérrel

Felvetődik a kartellezés gyanúja az Orbán-kormány csúcsvállalkozóival szemben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint a magát a miniszterelnök „kötélbarátjaként” aposztrofáló Garancsi István és a Mol-vezér Hernádi Zsolt pénzalap-kezelő cégei kartellezhettek az EU-s forrásokért – írja a 24.hu.

Hernádi  és Garancsi is alapított céget az EU-s innovációs pénzek elosztására. Hernádi Gran Private Equity Zrt.-je és Garancsi Garangold Investment Befektető Zrt.-je is 3–3 milliárd forintot kezelhetett. Az a Dating Central Europe Zrt. is kapott a támogatásból, amelyben Hernádi cége az egyik tulajdonos, és amely szexoldalakat fejleszt és üzemeltet (szexrandi.hu, videki-szexpartner.hu, viszony.hu, puncs.hu).

Garancsi István és Orbán Viktor egy korábbi felvételen

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az OLAF azt is vizsgálja, Magyarország hogy költötte el a JEREMIE-program fejlesztési pénzeit, illetve hogyan zajlott a közbeszerzési eljárás. Az OLAF-jelentés megállapította, hogy a JEREMIE-pályázatokkal kapcsolatban szabálytalan volt a közbeszerzési eljárás, túl rövid volt a pályázati határidő, és személyre szabták a feltételeket. Felmerült a kartellgyanú a két nyertes cég, a Gran Private Equity és Garangold Investment Befektető Zrt. között, továbbá jelentősen túlárazva vásároltak szexoldalakat EU-s forrásból.

Volt olyan honlap, amelyet 7000 százalékos áron vettek meg.

A kartellgyanú azért merült fel, mert túl sok az összefonódás a két alapkezelő cég között. Ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak, az OLAF jelentésében a vonatkozó magyar jogszabályt is feltünteti, amely kimondja, hogy egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki kartellezik. Ez a közbeszerzési eljárás befolyásolását és a többi szereplővel való összejátszást jelenti.

Az Európai Bizottság az alapkezelő cégek közbeszerzési eljárása mellett nehezményezte a támogatások felhasználását is, amit az EU-s elvekkel nem összeegyeztethető célokra, a már említett szextárskeresőre adtak tovább túlárazva az alapkezelő cégek.

Emiatt az Európai Bizottság 4,3 milliárd forint uniós támogatást már visszafizettetett a magyar állammal. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a kedvezményezett cégek visszafizették-e az államkasszából kieső milliárdokat Magyarországnak. Az ügyben feljelentést is tettek, de a főügyészség nem látta indokoltnak a nyomozást.