Schmidt Mária: Soros György testileg is itt van, és nem csak Orbán Viktort akarja megbuktatni

szeptember 21. 06:15 - szerző: Buják Attila

Többszörös főigazgató, kurátor, egyetemi tanár, újabban laptulajdonos. Intézetbirodalmának fejeként a NER „félhivatalos történésze”, kormányzati megbízatások nyertese. Mindezt a Terror Háza Múzeum főigazgatói posztjáról és a miniszterelnöki főtanácsadói pozícióból startolva érte el, de kapcsolatrendszere hatékonyan működött ama „bűnös nyolc esztendőben” is. A közelmúltban ő munkálkodot a Sorsok Háza projektjén és ő felügyelte ’56 hatvanadik évfordulójának rendezvényeit, közalapítványára bízták az első világháború centenáriumi emlékezéseit is. A Kertész Imre-hagyaték gondozója. Újabban a magyar V4-es elnökség programjait szervezi. A történelem, ahogy az illetékes elvtárs mondja, „hozzá tartozik”. A fennálló rendszer történelemszemléletének gyökereit kutatva nem is fordulhatnánk máshoz, mint Schmidt Máriához.

– Kezdjük egy kellemetlen történettel. Megnyugodott már a Sorsok Háza-projekt leállása-bedőlése után? Akkor kegyvesztettségét emlegették. Egy kormányzati háttérsúgó mondta: „Mária most szembesül a keserű ténnyel, hogy nem kap mindig bemondásra egymilliárdot.”

– Ezt az utóbbit nem is kommentálom. A Sorsok Háza-projekt pedig előbb-utóbb befejeződik. Politikai döntés kérdése.

– Addig ott áll a fantomház a Józsefvárosban? Mennyit is emésztett fel?

– Nem vagyok illetékes ebben, a kivitelezés Fürjes Balázs kormánybiztos feladata volt. A pénz felett is ő rendelkezett.

– A szereplők, akikkel eddig beszéltem, „ma is várják a folytatást”. Igaz, egy kissé kárörvendve.

– Tény, hogy ez nehéz feladat volt. A rövid határidő mellett az is sújtott bennünket, hogy mindvégig sok ellendrukkerünk volt, hiszen készült a Páva utcában egy kiállítás, amely nem tudta betölteni funkcióját. De ne szépítsük, ellentét feszült a Mazsihisz jelenlegi vezetése…

– …és ön között…

…és a között a felfogás között, amit én képviseltem. Az az álláspontom, hogy a holokauszt közös magyar ügy, az egész társadalom feladata a traumát feldolgozni, az áldozatokat méltó módon meggyászolni. Ehhez képest a Mazsihisz a vallásos neológ zsidók pár százas csoportját képviseli, a holokausztot zsidó belügynek tekinti. Ez az a különbség, amit nem tudtunk áthidalni. Az EMIH vezető rabbijának, Köves Slomónak tetszett a koncepció.

– Korábban nem látta ezt ilyen letisztultan. Sokan mondták, hogy Orbánt és körét ön beszélte rá az alkotmányban is megfogalmazott történelemfelfogásra, amely szerint 1944 márciusában a magyar történelem folyamatossága megszakadt, ami azután történt (beleértve a szocializmus korszakának törvénytelenségeit is), már nem magyar felelősség. Így fordulhatott elő, hogy a történet végpontján ott állt az egész emlékévet beárnyékoló Szabadság téri szobor, „a borzalmas giccs”, ahogy még kormánykörökben is nevezik.

– Azt, hogy a magyar szuverenitás sérült a német, később a szovjet megszállással, nehéz vitatni. Az azonban mégsem következik ebből – sohasem állítottam –, hogy akik a megszállókat kiszolgálták, felelősség nélkül maradtak. Ilyesmit az általunk szervezett megemlékezések sohasem sugalltak. Hogy a szobor milyen, az esztétikai kérdés.

– Ráment a holokauszt-emlékév. Elfogadom, hogy másképp látja, de mi erre emlékszünk belőle. És a megalázott, többnyire idős emberek tüntetéseire.

– Nem tudom, mi mire ment rá. Az egész holokausztév lényege számomra az, amit az imént mondtam. A történelmünk közös. Nem lehet csoportlogika szerint kiszemezgetni.

– Ha akkoriban sértettnek látszott is, a sebei mára begyógyulhattak. Záporoznak a közalapítványára a milliárdos megbízások. Az első világháború centenáriuma, az ’56-os évforduló és most itt van a V4-es elnökség demonstratív 2,2 milliárdja.

– Az első világháború a múlt század legmeghatározóbb eseménye. Sosem figyeltünk rá kellőképpen. Magyarországra, Európára nézve is súlyos következményei voltak. Nekünk ott van Trianon, de maga a kontinens is akkor indult el azon a végzetes úton, amely vezető szerepének elvesztéséhez vezetett. Ritkán beszéltünk róla, mert a Nagy Háborút (így mondják az angolszász világban) elhomályosítja a még szörnyűbb második világháború.

– Hogy jön ehhez jelentőségben a magyar V4-es elnökség? Orbánt ez valamiért külön is érdekelheti.

– A V4 arról szól, hogy a 21. század elején, amikor egyre pontosabban érzékeljük, milyen geostratégiai tényezők szorongatnak minket, milyen jövőképe lehet az uniónak és benne a sajátos helyzetben lévő keleti régiónak. Ki kell dolgoznunk az érdekeinket tükröző jövőképet. Amikor az unió a jövőjét tervezi, jó, ha olyan alapon teszi, amelyben a visegrádi négyek érdekeit is figyelembe veszi.

– Főleg most, mikor egyre többen egyre fenyegetőbben „kétsebességes Európát” emlegetnek. Ami az utóbbi másfél évtized nyomasztó nyugati tapasztalatainak hozadéka. A dolgok Orbán szemszögéből nézve nem állnak túl jól. A kvótaítéletből látszik, hogy a V4-ek csillaga hanyatlik. Ha igazi ellenállást látnak, öt perc alatt megfutamodnak.

– Én ezt másként gondolom, de persze látom, sokaknak ez lenne az érdekük. A kvó­­taítélet maga a döbbenet. Ahol a bürokrácia felülírja a választott testületek döntéseit, ahol független országok és állampolgáraik akaratát veszik semmibe, ott súlyos bajok vannak.

– Mert van ám egy másik döbbenetes szempont, amit egy svéd politikusnő mondott ki: az európai szolidaritás nem svédasztal, amelyről mindenki kedvére válogat.

– Pontosan. Én is így gondolom. Jó lenne, ha a nyugati nagyok is így látnák.

– Merthogy?

– Mert az mégsem járja, hogy a német kancellár behívja ide ezt az alaktalan, differenciálatlan migránstömeget, mert jó ötletnek tartja, majd „a legjobb német logisztikai hagyományokat” alkalmazva (hogy interjúnk elejére is utaljak) az EU úgy dönt, hogy szétosztja őket. A „jók” megtartják azt a réteget, amelyikből hasznot remélnek, a többiekkel vergődjünk mi.

– Visszatérve önre: egyre nagyobb tétekben játszik. Mondják, a rendszer hivatalos történésze.

– Az meg mit jelent?

– Például sok pénzt. Ha bizonyos célokra el kell valamennyit költeni, ha valakire, önre számíthatnak. Ezt szolgálja a nagy intézményhálózat. Bekebelezték a XX. és a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Intézetet, ehhez jött még a kommunizmuskutatás. Talán az akadémiai tudományosság bosszantására, sőt, kiiktatására. Bennük nem bízik a Fidesz?

– Kiket bosszantunk mi? Kit kell kiiktatnunk? Mindegyik intézet működik. Mellettük mi is.

– A Kádár-kor hanyatló korszakában a magyar történetírás már elég sokra jutott. A hadtörténet, a társadalomtörténet vagy az 1956-os Intézet is produkált eredményeket.

– Miért lennék én a rendszer hivatalos történésze? Ez önnél mit jelent? Szakadjon már el ettől a balos logikától.

– Elszakadok. Fogalmazzunk így: „Ha érveket keresünk politikai céljainkhoz, forduljunk bizalommal Schmidt Má­­riá­­hoz”.

– Na és hogy kell ezt elképzelni? Felhívnak, hogy idézhetünk-e valamit Nagy Lajos királytól?

– Azt nem hiszem. Nagyjából fogalmuk sincs arról, ki volt Nagy Lajos király. Konkrétan úgy gondolom, hogy egykori főtanácsadóként elég jó kapcsolatokkal rendelkezik ahhoz, hogy a kormányzat önre és intézményrendszerére támaszkodjon.

– Miért ne tudnák, ki volt Nagy Lajos? Gondolja, hogy a miniszterelnök tőlem veszi a történeti érveit? Lehet, hogy a szociknál ez így volt. Nálunk nem divat. Az államszocializmus idején voltak „félhivatalos értelmiségiek”. Nálunk ilyenek nincsenek.

– Más területen is aktív. Friss hetilap-tulajdonos. Azt mondják, impulzív alkat, a kollégákkal nagyon határozott. Nem hiszem, hogy azért vette meg a Figyelőt, mert bombaüzletet lát benne.

– Ahhoz, hogy kiderüljön, jó üzlet volt-e, rövid idő telt el. Rómát sem egy nap alatt építették fel. És hogy miért vettem lapot, azt a Figyelő munkatársaival fogom megbeszélni.

– A korábbi Figyelő rossz volt?

– Ha jó lett volna, nem megy felszámolásba. Az a Figyelő, ami lett, a mai lap­­piacon a legkorszerűbb kiadvány. Tartalmi és vizuális értelemben is kimagasló.

– Térjünk vissza a történelemhez. 1956 hatvanadik évfordulója szokás szerint hagyott bennünk kérdőjeleket.

– Nagy siker volt. Szép volt. A szívünket adtuk bele. Ötvenhat a legkisebb településre is eljutott.

– Tizenhárom és fél milliárd szép pénz. A méregdrága forradalmi himnusz, a „halszagú dal” a sajtóban is sláger volt.

– Három és fél millióan töltötték le. Ez szupersiker. Mindenütt használják az iskolák.

– Magam is letöltöttem. Valóban halszagúnak hallottam.

– Tényleg? Hagyjon már ezzel. Annyira szánalmas az egész.

– Presser Pici, Bartha Tamás ezeket az állami dalokat, tévészignálokat elég jól megcsinálta. A mi szerzőnk hozott anyagból dolgozott.

– Ne haragudjon, milyen dolog ez? Elton Johnt a fél világ ünnepelte a Diana nevére átírt gyászdalért. Desmond a világ egyik legsikeresebb dalszerzője, magyar érzelmű ember. Miért kell pitiánerséggel támadni? Mert ahhoz, hogy engem piszkálnak, kezdek már hozzászokni.

– Nagy Imre hiányzott a forradalmi panoptikumból. Tudjuk, hogy a rendszer nem nagyon kedveli.

– 1956 köznapi hőseit helyeztük a középpontba. Őket, akik fiatalok voltak, és mindent feláldoztak.

– A dologra – és a pesti srácokra – árnyékot vetett a szerencsétlen Pruck Pál-történet. Nem lehetett volna elnézést kérni?

– Kérem, ezt most hagyjuk függőben, mert bepereltek minket. Célszerűbb erről nem nyilatkozni.

– Fogadok önnel, ’56-ot tíz év múlva sem tudják a magyarok normálisan megünnepelni.

– Szerintem pedig most is sikerült. Voltak viták. Nem az a jó, ha van vita?

– Indul a kampány és természetesen az új nemzeti konzultáció. Témája kivételesen Soros. Ez a vezérfonal? A Brüsszel–Soros–migráció-szentháromság?

– Nem vagyok politikus, nem ismerem a kampányok részleteit.

– Nehéz lesz ezt a vonatot átállítani.

– Miért kellene átállítani? Nem ez a legfontosabb kérdés?

– Ez ma a legfontosabb kérdés?

– Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy Soros György évente egymillió migráns betelepítését tervezi. Ezt írásba is adta, van hozzá jól fizetett hálózata, „civil szervezeteknek” álcázva.

– Tökéletesen összefoglalta a lényeget. Most hagyjuk, hogy ez vitatható. „Sors-terv” nincs. Cikkek persze vannak, magam is írok cikkeket. Soros például nem helyesli a kvótarendszert. Azt is írja, hogy a kérdést a helyszínen kell kezelni. De ez mellékes. Mekkora Soros hálózata?

– Soros hálózata igazi világhálózat. Azok a szervezetek tartoznak ide, amelyeket folyamatosan, nagy műgonddal épített fel. Különben fantasztikus teljesítmény. Ebből is látszik, tehetséges, kreatív magyar emberről van szó.

– De Magyarország leleplezte. A csúcs­­ponton szállt be ön a tanulmányával. Mikor már kint voltak a kék plakátok.

– Rosszul emlékszik. A blogbejegyzést a plakátok előtt tettem közzé.

– Bocsánat. Ezek szerint fordítva volt megbeszélve?

– Maga szerint előre meg volt beszélve? Maguk ezt így szokták?

– Akkor spontán akció volt? A plakátok csak tervezés alatt álltak? Ahhoz is idő kell.

– Miért, ha a lapjukban ír valamit TGM vagy Lakner, egyeztetnek valakivel? Szocialista pártokkal? Politikusokkal? Vagy csak én egyeztetek?

– Bárhogy történt, ön szolgáltatta az ideológiai alapot. Miből gondolja, hogy ha valakinek sok a pénze, egyúttal ő „a világ ura”– Bill Gates nem a világ ura?

– A világnak nem egy ura van. De a hálózat, amit Soros létrehozott, határozott céllal jött létre.

– Titkos céllal?

– Most éppen az a célja, hogy a világ túlnépesedett területein felhalmozódó demográfiai fölösleget Európába exportálja, és a független nemzetállamokat destabilizálja.

– Egy fél mondatban utalt rá, hogy valaha ön is bedőlt Sorosnak.

– A pártállamban minden mást jelentett. Gondoltam, jön a CEU, az alapítvány, friss szemléletű embereket hoznak. Hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország levegősebb ország legyen.

– De rádöbbent…

– Méghozzá rövid idő alatt, hogy ez a játék nem erről szól. Az alapítvány 1992–93-tól a kommunisták és a liberálisok gyűjtőhelye volt. A vesztes, marxista oldalt hozta vissza a hatalomba.

– Hogy passzol össze Soros a marxizmussal, az államszocializmus a nyílt társadalommal?

– Úgy, hogy a mai baloldal képviselői orien­­tációjukat tekintve liberálisok. És ezt nem is tagadják.

– Miért tagadnák?

– A baloldali univerzalizmus képviselői. Egyazon fészekaljból jönnek. Mindegy, hogy Lenin, Gramsci vagy Trockij marxista tételeit visszhangozzák. Ez teljesen más gondolatvilág, mint ami a jobboldalon van.

– Ott mi van?

– Isten, haza, család. Nem olyan bonyolult. Ezért van a konzervatív polgári oldalnak könnyebb dolga. Ezek örök és rendíthetetlen fogalmak. Nem kell új dolgokat kitalálni. Tudja ön, milyen nehéz valami újat kitalálni?

– Tudom.

– Úgyhogy nálunk nincsenek problémák, vannak stabil alapértékeink. A baloldal ma a multik, Brüsszel és minden nyugati ország kritikátlan kiszolgálásával foglalkozik. Ideológiai alapjaik megosztók, az identitást egyre szűkebb csoportokra aprózzák. A közösséget nem szétdarabolni kell, hanem egyesíteni.

– Azért az zavaró, hogy egy kormányfő virtuális valóságot építene körénk.

– De hát a Soros-jelenség nem virtuális jelenség. Ő szellemileg és testileg itt van. Beszáll a magyarok érdekei ellen vívott harcba. Brüsszelbe járkál tárgyalni. Cikkeket ír. Javaslatokat tesz.

MTI Fotó: Máthé Zoltán


Schmidt Mária


Széchenyi-díjas történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. 2016-ban és 2017-ben a Forbes őt választotta az ötödik legbefolyásosabb magyar nőnek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem–német szakon szerzett diplomát. A nyolcvanas évek végén a Soros Alapítvány pénzügyi támogatásával történelmi kutatásokat végzett. 1991-ben szerezte meg a PhD-fokozatot. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. 1999-től a XX. Század Intézet, 2000-től a XXI. Század Intézet, 2002-től a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Eddig tizenegy könyve és több száz publikációja jelent meg.


 

– Milyen alapon hirdet közpénzen háborút egy független nemzetállam egy magánszemély ellen? Mert Soros mégis az.

– Azon az alapon, hogy Orbán Viktornak demokratikus felhatalmazása van. Ügyeinket választásokon megméretett politikusokra bízzuk, nem nagyhatalmú milliárdosokra. Soros honnan kapta a felhatalmazását?

– Az ön konstrukciójának az a lényege, hogy Soros tulajdonképpen Orbán megbuktatását tervezi.

– Nem csak Orbán Viktort, mindenkit meg akar buktatni, aki az útjában áll.

– Nem akarom megbántani, de ezek enyhén szólva másodlagos frissességű gondolatok. Elég, ha fellapoz egy ’92-es Magyar Fórumot. Zacsek Gyula: Termeszek rágják a nemzetet.

– Le lehet söpörni az érveimet azzal, hogy összeesküvés-elméletről van szó. Ami még nem jelenti azt, hogy nincsenek is összeesküvések. Soros publikálja a migránsokkal kapcsolatos tervét, aztán elmegy jó barátjához, Junckerhez, hogy rögtön azután az EU szajkózza vissza a Soros-terv tételeit. Gondolkodjon el ezen egy kicsit.

– Ön írta, hogy Soros „pénzügyi celeb”. Tehát sok helyen meghallgatják.

– Junckerrel nem pénzügyekről értekeztek, erről biztosíthatom. Vajon miért fontos ez neki?

– Ön a tanulmány szerint tudja.

– Én megosztottam egy feltételezésemet. Erre maga azt mondja, hogy Zacsek Gyula szintjén állok. Akkor mondja meg maga: miért mászkál Soros Brüsszelbe?

– Hát hogy összeesküdjön ellenünk, és a menekülteket Magyarország nyakába zúdítsa. Ön azt állítja, hogy az arab tavaszt is Soros tervezte, szervezte. Líbiáig is elér a keze.

– Nehezen cáfolható. Nem szoktak egy perc alatt a világ különböző pontjain, egymástól függetlenül spontán tömegmozgalmak kirobbanni. Én már akkor is mondtam, két eset van. Vagy a radikális iszlám jön, vagy a radikális iszlám.

– Akkor hát éljen Kadhafi ezredes?

– Nem hiszem, hogy a Kadhafi szeretetre méltó ember volt, de valamiféle rendet azért tartott. Ukrajnában Soros kétszer buktatott kormányt. A múltkori brüsszeli látogatásán Ukrajna is a témák közé tartozott. A szerb változásokban is keményen benne volt.

– Semmi sem tart örökké – írja a tanulmányának végén, meglepő őszinteséggel. Soros is betöltötte a nyolcvanhetediket. De a Fidesz-kormány sem tart örökké, állítom én, habár Kövér László azt jósolta: egyetlen ciklust kell végigvinni, s a változások visszafordíthatatlanok lesznek.

– Nincs visszafordíthatatlan változás. Az ellenzék hiánya sem tesz boldoggá. A versenyhiány veszélyes. Elkényelmesít.

– Ha az utcán megyek, begubózott, apatikus embereket látok. Helyes dolog a kimerült, utat tévesztett társadalmat bevándorlókkal, forró őszökkel riogatni?

– Látja, ez a különbség köztünk. Én mást látok az utcán. Azt látom, milyen szép a város. És látok embereket, akik boldogok és elégedettek.