Schmidt Mária minden álma így teljesüljön: szinte titokban már fel is avatták Donáth György mellszobrát

2017. november 27. 07:18 - szerző: 168 Óra

Sem a Terror Háza főigazgatójának, sem a megjegyzése ellen tiltakozóknak nem tűnt fel, hogy Szakály Sándor előre megoldotta a kérdést.

Múlt héten jelentette ki Schmidt Mária, hogy újra felavatná az 1947-ben, a kommunisták által koncepciós perben elítélt és kivégzett Donáth György szobrát. Amint a Magyar Idők a Terror Háza főigazgatóját idézte, Donáthot halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy egy maroknyian ellehetetlenítették az emlékállítást. 

Szerinte „a magyaroknak öntudatosabban kell viselkedniük” a múltjukkal kapcsolatban és nem szégyellni az olyan múltbeli figurákat, mint Donáth,

aki egyébként – fűzhetjük hozzá – 1947-es, a Magyar Közösség elleni koholt perben a kivégzése előtt, utolsó szó jogán elmondott beszéde nyomán vált 1990 után jobboldali hőssé. 2016 februári, 9. kerületi szoboravatása ellen főleg baloldaliak azért tiltakoztak, és végül akadályozták meg, mert ismert volt, hogy Donáth szerepet vállalt Imrédy Béla nácibarát, 1938-as kormányának, amely az első zsidótörvény kidolgozásáért is felelős.

Schmidt figyelmét a Magyar Idők tanúsága szerint nyilván az is elkerülte, hogy szinte titkos körülmények között Szakály Sándor hadtörténész, a Veritas Intézet igazgatója már újból felavatta Donáth György mellszobrát a Kozma utcai Kisfogház Emlékhelyen, amely egyébként is a sztálinista magyar rezsim és az 1956 utáni megtorlás áldozatainak kegyeleti helyéül szolgál – hívta fel a figyelmet a Mérce. A portál azt is kiszúrta: az eseményről a Magyar Hírlap október 24-i számában is beszámolt, igaz csak egy fotóval és annak aláírásával.

Azt a 168 Óra is megírta, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című budapesti rendezvényen a Terror Háza Múzeum főigazgatója tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáthot halálra ítélése és kivégzése után még a „holtában is meggyalázták” azzal, hogy „egy maroknyian” ellehetetlenítették az emlékállítást.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A Demokratikus Koalíció minderre gyorsan reagált: szerintük a 2016-ban meghiúsult emlékmű-avatás nyomán felmelegített javaslat Schmidt Máriának nem csak politikusi, de állítólagos történészi munkásságába is hézagtalanul illeszkedik. A DK szerint  a koncepciós perek áldozatainak rehabilitáció jár, szobor, emlékmű azonban nem feltétlenül. Donáth fajvédő politikus, a Magyar Élet Pártjának alelnöke, országgyűlési képviselőként az antiszemita közhangulat egyik gerjesztője, a zsidóellenes rendelkezések szószólója volt. A párt ezért közölte, támogatja a szoborállítással szembeni tiltakozást, szolidáris a tiltakozókkal. 

A Terror Házának igazgatója szerint „a magyaroknak (...) határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett", aminek kapcsán azonban a DK hangsúlyozza, hogy a magyaroknak nincs egységes értékrendjük: a fajgyűlölet, a xenofóbia, az antiszemitizmus, a homofóbia és általában mindenféle kirekesztés a párt értékrendjétől idegen, míg Schmidtéba és a jelenlegi kurzus vezető politikusaiéba szemmel láthatóan beletartozik.