Schmidt Mária lapja enyhén szólva nem találta el az igazságot, hosszú helyreigazítást kér az MTA a Figyelőtől

Schmidt Mária hetilapjában a Figyelő 2018/27. számában megjelent egy név nélkül jegyzett összeállítás Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni? címmel. A Magyar Tudományos Akadémia helyreigazítást kér a laptól, mivel szerintük több félrevezető állítást tartalmaz, ezeket pedig listázva összegyűjtötték az MTA honlapján.

• Az MTA tavaly nem 46 milliárd forintból gazdálkodott, hanem 77 milliárdból. Az állami támogatás összege volt 46 milliárd forint.
• Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2017-ben nem 5540, hanem összesen 6037 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg.
• Az MTA vezetőinek fizetését és juttatásait ismertető rész hiányos. Az ott szereplő összegek pontosak, de azt nem említi a szerző, hogy ezeket az 1994. évi törvény és a költségvetési törvény állapítja meg. Ahogy azt sem, hogy az akadémikusi tiszteletdíjakat és az özvegyi ellátást sem maguknak szavazták meg az érdekeltek, hanem egy 1995-ös kormányrendelet alapján kapják azokat.

Fotó: Wikipédia

• Az MTA üdülőiben a szolgáltatások árai nem alacsonyabbak a piaci áraknál, az árakat a gazdasági szervezet hetente ellenőrzi. A külső vendégeknek felárat számítanak fel, ami magasabb, mint a szokásos piaci ár.
• A cikkben „sok száz milliárdos” akadémiai ingatlanvagyonról írnak. Az MTA ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke 100 milliárd forint. Ennek az ingatlanvagyonnak a legnagyobb része azonban a kutatóközpontoknak és kutatóintézeteknek helyet adó épületekből áll.
• A városligeti Domus Collegium Hungaricum esetében a Figyelő azt a hamis látszatot kelti, mintha a piaci alapon működő szálloda lenne, holott nem az. Határon túli magyar kutatókat fogad, akik elnyerték a Domus ösztöndíjat. Külsősök nem vehetik igénybe a Domus szolgáltatásait.
• A Figyelő szerint az akadémia esetében is mindig kérdéses, hogy kik és milyen szempontok szerint kerülhetnek be. Az MTA ezt az állítást is cáfolja azzal, hogy a nyilvánosan is elérhető akadémiai szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy milyen tudományos kritériumok alapján válhat valaki az MTA tagjává.
• Hemzseg a valótlan állításoktól az MTA kutatóhálózatában dolgozó kutatókkal szembeni elvárásokról szóló rész. A kormányközeli lap szerint senki nem kéri számon, hogy milyen érdemeleges tevékenységet folytat a kutató. A valóság ezzel szemben az, hogy az MTA kutatóinak szigorú elvárásoknak kell megfelelniük valamennyi kutatóhelyen, a kutatóhelyek minden évben minősítik az ő teljesítményüket.

(A 444 nyomán)