Sarokba szorított kisvárosok – Újabb sarc: jön a szolidaritási adó
Amikor bejelentette a kormány, hogy a jövő évtől teljesen államosítja a közoktatást, vagyis már nemcsak az iskolák fenntartói jogát veszik el az önkormányzatoktól, hanem a működtetésüket is, akkor elhangzott egy megnyugtatónak szánt kijelentés is Palkovics László oktatásért felelős államtitkártól.
Két, írásban feltett kérdésre is egyértelműen fogalmazott az úgynevezett online fogadóóráján az államtitkár, május 20-án: „2017 januárjától, amikortól az állami intézményfenntartó vagyonkezelője lesz az önkormányzati tulajdonban maradó iskoláknak, kollégiumoknak, az önkormányzatoknak már nem kell hozzájárulást fizetniük a működtetéshez.” Illetve: „Az előzetes számítások már rendelkezésünkre állnak, látjuk, hogy milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz – az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre. Az állam biztosítani fogja a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges forrásokat.”
Ehhez képest kellemetlen meglepetés érte az önkormányzatokat akkor, amikor kiderült, hogy a jövő évi költségvetésben többféle jogcímen is elvonnak majd tőlük pénzt erre a célra. Egyrészt úgy 21 milliárd forintot az úgynevezett adóerő-képesség alapján a gazdagabb településektől, ez lesz az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás. Másrészt 27 milliárddal csökkentik a teljes önkormányzati szektor támogatását, ami „apróbb” tételekből áll össze.
Az adóerő-képesség az önkormányzatok által elérhető átlagos értékkel számított iparűzésiadó-bevételt jelenti. Ahol ennek az egy főre vetített értéke meghaladja a 32 ezer forintot, ott kell szolidaritási hozzájárulást fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott információink szerint – ők legalábbis így becsülik – ez 166 települést érint. A ténylegesen befizetendő összeget az önkormányzatok által októberben beküldött pénzügyi adatok alapján fogják kiszámítani.
Palkovics László államtitkár szavai nem nyugtatták meg az önkormányzatokat Fotó: MTI
Azok az önkormányzatok, ahol megpróbáltak a korábbi, illetve a várható friss adatokkal kalkulálni, tanácstalanok. A törvény bonyolult szövegezése ugyanis többféleképpen is értelmezhető. Volt olyan települési forrásunk, aki azt mondta, hogy a hivatal pénzügyi szakemberei valóságos konzíliumot ültek a jogszabály szövege fölött. Mások a minisztériumtól kértek iránymutatást – hiába.
A még reménykedők úgy értelmezik a szöveget, hogy a hozzájárulást csak az államtól kapott támogatásból vehetik el. A borúlátóbbak – és mint a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a lapunk kérdéseire kapott válaszokból kiderült, reálisabbak – úgy vélik, hogy bizony a saját bevételeiket is jócskán megcsapolhatják. (Lásd keretes írásunkat.)
Úgy tűnik, az újfajta sarc leginkább a fejlett kisvárosokat fogja sújtani. Méghozzá azért, mert ezek a települések már eddig is alig kaptak állami támogatást, éppen a viszonylagos gazdagságukra hivatkozva. Vagyis az ilyen önkormányzatok már régóta a saját bevételeikből látnak el nagyon sok kötelező feladatot.
Az egyik kirívó példa Budaörsé, amelynek 2,3 milliárdot kellene befizetnie. Vagyis ez a harmincezres lakosú település állná a teljes önkormányzati szektorra kirótt hozzájárulás több mint 10 százalékát. Az elvonandó pénz nagy részét náluk is a saját bevételeikből veszik majd el. Ez pedig Wittinghoff Tamás polgármester érvelése szerint több jogszabályt is súlyosan sért, így például a kétharmados önkormányzati törvényt, amely szerint a saját bevételekkel kizárólagosan a települések rendelkezhetnek. Ezt nem írhatja felül egy „feles” törvény.
– Ekkora elvonás még egy fejlett város esetében is veszélyezteti a normális működést – mondja a polgármester. Wittinghoff Tamás azt is furcsállja, hogy ha már szolidaritás, akkor hogyan maradhatott ki ebből a hatalmas iparűzésiadó-bevétellel rendelkező fővárosi önkormányzat. Azon azonban egyáltalán nem csodálkozik, hogy néhány fideszes vezetésű település még helyesli is az eljárást, hiszen őket különböző csatornákon keresztül, mint például a Modern Városok Program, ellentételezi a kormány.
Még Budaörsnél is rosszabbul járhat Veresegyház. Itt a jelenlegi iparűzésiadó-bevétel 40 százalékát vonnák el. Ugyanilyen arányban vennének el Pakson is az iparűzésiadó-bevételekből, ami esetükben a város összköltségvetésének 13 százaléka. Mindkét településen úgy ítélik meg, hogy komoly nehézségeket okoznak majd az elvonások. Százhalombattának például 750-850 millió forint körüli összeget kell majd befizetnie. Itt is kevesebb jut majd beruházásokra, felújításokra, és alaposan át kell majd tekinteniük az önként és kötelezően vállalt feladatok körét.
Vagyis könnyen lehet, hogy a szolidaritási hozzájárulás irreális mértéke miatt sok településen búcsút mondhatnak annak a szolgáltatási színvonalnak, amit hosszú évek kemény munkájával értek el.
Nincs kibúvó
A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk kérdéseire a következőket válaszolta:Elvonható-e a szolidaritási hozzájárulás a saját bevételekből is, ha egy önkormányzat már alig kap állami támogatást?
A szolidaritási hozzájárulás csak a legtehetősebb, legtöbb bevétellel rendelkező önkormányzatokat érinti. A lényege, hogy az úgynevezett beszámítás-kiegészítés rendszerével szemben ez a hozzájárulás nem csak bizonyos támogatások csökkentését jelenti. Az érintett önkormányzatok saját bevétele nemcsak a kötelező önkormányzati feladatok színvonalas ellátását, hanem a település fejlesztése mellett számos önként vállalt feladat ellátását is lehetővé teszi. A szolidaritási hozzájárulás a települések közötti jelentős különbséget éppen a legtehetősebb önkormányzatok tekintetében tompítja, miközben az úgynevezett kiegészítés többlettámogatást biztosít a legszegényebb önkormányzatok számára.
Helyes-e az önkormányzatoknak az az érvelése, hogy a saját bevétel elvonása jogszabályokba ütközik?
A szolidaritási hozzájárulás a 2017. évi költségvetési törvény rendelkezésein alapul. Törvény alapján a bevétel terhére történő befizetés előírása jelenleg sem ismeretlen. Így például a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 74. § (6) bekezdése alapján a köznevelési célú működtetés feladatellátásra tekintettel hozzájárulás megfizetésére kötelezett önkormányzat is a saját forrása terhére fizette be.
