A szabad kutatás terén semmilyen befolyásolás sem elképzelhető – üzeni az MTA kutatóközpontjának a főigazgatója
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Rudas Tamást kérdeztük az MTA elnökségének írt javaslatáról. A főigazgató a 168 Órának azt nyilatkozta, hogy az MTA és a minisztérium vegyes bizottságának létrehozását javasolta, ami meghatározna bizonyos témákat, de emellett a kutatók a szabadon választott témáikon dolgoznának.
A 24.hu ma írta meg, hogy pár napja a főigazgató felvetette Lovász Lászlónak, az MTA elnökének, hogy a kutatóhálózat munkatársai munkaidejük egy részében a kormány által megjelölt témákon dolgozzanak. Javaslatára többen úgy reagáltak, hogy az a kutatók témaválasztási szabadságát jelentősen korlátozná, és a főigazgató ezzel önként feladja az akadémiai kutatás szabadságát.
A kompromisszumot azért keresi az MTA, mert a héten kiderült, hogy Palkovics László minisztériumához, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosítják át az akadémiai költségvetés jelentős részét, azaz a 40 milliárd forintból 28 milliárdot. Az MTA a kutatás szabadságát félti, a múlt pénteki rendkívüli ülés után közleményt adott ki arról, hogy ragaszkodik a függetlenségéhöz.
A közlemény utolsó mondata azt hangoztatja, hogy az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását. Ennek kapcsán Rudas lapunknak kijelentette, hogy ebből a közleményből is világos, hogy csak kompromisszumon keresztül lehet megőrizni az MTA kutatóintézet-hálózat integritását és a kutatás szabadságát.
– A kompromisszum keresését nem én javasoltam. Arról írtam, hogy kompromisszum nem lehetséges az eredmények befolyásmentes létrehozásában, az eredmények szabad közzétételében és a szabad témaválasztásban. Egy helyen lehet kompromisszum, abban, hogy a szabadon választott témák mellett például egy MTA - Minisztérium vegyes bizottság által meghatározott témákon is dolgozunk. Ez a javaslatom lényege
– szögezte le a főigazgató. Rudas tehát egy közös bizottságot javasolt lehetséges modellként, és megjegyezte, hogy már jelenleg is dolgoznak kutatók a kormányzat által feltett kérdések megválaszolásán. A főigazgató szerint a Figyelő listájára adott, az MTA TK honlapján közzétett nyilatkozatában, illetve a Lovász Lászlónak küldött javaslatában is a saját kezdeményezésen alapuló kutatómunka dominanciájának fontosságát hangsúlyozta.
– A szabad kutatás irányvonalának befolyásolása terén semmilyen befolyásolás sem elképzelhető
– mondta Rudas.
A főigazgató úgy véli, hogy egy átlátható, tárgyalásokon alapuló rendszer intézményi garanciát jelentene, amely biztos alapot adna a kutatói szabadság és az ehhez szükséges intézményi garanciák fenntartásához.
Rudast arról is kérdeztük, hogy a vegyes bizottság által meghatározott kutatások nem lassítanák-e a kutatóközpont által választott kutatásokat. – A lassítás vagy gyorsítás kérdése függ a megjelölt témáktól és azok kutatásának időigényétől, de az esetlegesen létrejövő szinergiáktól is. Tulajdonképpen az sem zárható ki, hogy a vegyes bizottságtól olyan kérdés érkezzen, amely egybeesik valamelyik kutatónk érdeklődésével vagy szorosan kötődik hozzá – válaszolta. Az eredmények publikálását ezután már egy az egyben csak a tudományosság nemzetközileg elfogadott mércéi befolyásolnák.
Rudas egyelőre nem kapott hivatalos reakciót a javaslatára, de annyit elárult, hogy informálisan már kritikus és támogató visszajelzéseket is kapott.
