Radioaktív felhőt már kaptunk ajándékba a Roszatomtól, az oroszok aztán úgyis benyújtják a számlát Paksért

2017. november 20. 22:17 - szerző: Ágoston Zoltán

Egyszerűen hazudott az orosz atomenergetikai konszern, a Pakson két atomerőművi blokk megépítésével megbízott Roszatom az Európa felett gomolygó radioaktív felhővel kapcsolatban – derül ki a 444 cikkéből. A portál emlékeztet, hogy egy-másfél hónapja, októberben Európa-szerte több kutatóintézet az átmenetifémek egyik tagjának, a ruténium nevű elem 106-os izotópjának a jelenlétét mutatta ki a kontinens légkörében. Bár az oroszokat senki nem vádolta azzal, hogy hogy a felhő egy baleset vagy szivárgás miatt szabadult ki valahonnan, a Roszatom sietve kiadott egy közleményt, amely szerint Oroszország felett ruténium-106 sehol nincs jelen.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Csakhogy – híja fel a figyelmet a 444 a Greenpeace oroszországi szervezetének az információi alapján – ez hazugság. A Greenpeace ugyanis kikérte az adatokat a légköri méréseket végző orosz kutatóiintézettől, a Roszhidromettől, ezekből pedig az derül ki, hogy ruténium-106-ot először a Dél-Urálban észleltek a légkörben szeptember 25-én, kevesebb mint 100 kilométerre a Roszatom Majak nevű létesítményétől, amelyben használt fűtőelemeket dolgoznak fel. Korábban meteorológiai adatokra támaszkodva német és francia kutatók azt állították, hogy a felhő valahol a Dél-Urálban keletkezhetett. November 9-én aztán jelentkezett egy francia nukleáris biztonsági intézet, az IRSN, azt állítva, hogy a radioaktív felhő Oroszországból vagy Kazahsztánból szállt fel, de biztosan nem atomerőműből, mert a ruténium-106 csak az egyik anyag, amely maghasadáskor az atomerőművekben keletkezik, a többit viszont nem észlelték.

A felhő egyébként szeptember 26-án Tatárföld, 27-én Volgográd, 29-én viszont már Olaszország felett járt, ahonnan észak felé fordult, és Ausztrián, Franciaországon, illetve Németországon keresztül Szentpétervárnál visszatért Oroszországba. A Greenpeace ugyan nem tudja bizonyítani, hogy a felhő Majakból indult el, de az ügyészséghez fordult vizsgálatért. Az IRSN méréseinek a tanúsága szerint a felhőben egyébként 100 és 300 terabecquerel mennyiség körüli ruténium-106 volt úgy, hogy a Majaknak mindössze 0,03 terabecquerel kibocsátásra van engedélye.

A Greenpeace megszólalása nyomán a Roszhidromet egyébként megerősítette a ruténium-106 jelenlétét a légkörben. A cseljabinszki régióban fekvő argajasi mérőállomáson a megengedett érték 986-szorosát észlelték. Argajas 30 kilométerre van Majaktól.

A ruténium-106-ot egyébként orvosi célokra, a rákgyógyászatban használják, többnyire a szem daganatait kezelik vele. Az Európa fölé érkező szennyezés emberi egészségre nem jelentett veszélyt. 

A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor 2014 februárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a most nagy valószínűséggel hazugságon ért Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 millliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos devizahitelt ad hozzá. A fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlessze az orosz hitelt. Bár a megújoló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden aggályt, így az építkezés már januárban elkezdődhet. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért.