Pont a legszegényebbek maradnak ki a rezsicsökkentésből
Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani télen a lakását. A 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatási program jelenleg a rászorulók egyetlen lakásfenntartási célú támogatása, amit az állam nyújt. Bár minden ötödik magyar lakást fával fűtenek, a központi költségvetés lakhatásra fordított összegének minimális részét, mindössze 1,6 százalékát teszi ki ez a támogatás. Ezzel szemben az elsősorban a középosztály lakásvásárlását segítő intézkedésekre 211 milliárd forintot költött az állam 2017-ben – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által készített elemzésből.
A szervezet mai sajtótájékoztatóján mutatták be a szociális tűzifa program visszásságait. A program azért jelentős, mert az alacsony jövedelmű családok főleg szilárd tüzelőanyagot (fát, szenet) használnak fűtésre. Magyarországon a lakások 21 százaléka kizárólag szilárd tüzelőanyagot használ fűtésre, 15 százaléka vegyes tüzelésűt.
A rezsicsökkentés miatt a gáz- és távfűtés költségei 14 és 11 százalékkal csökkentek, míg a fa és szén ára majdnem 30 százalékkal növekedett az elmúlt hat évben. Vagyis a központi rezsicsökkentésből a fával és szénnel tüzelők kimaradtak.
Idén március közepéig csaknem kétszáz ember halálát okozta a hideg. Az elhunytak 46 százalékát nem az utcán, hanem saját, rosszul fűtött otthonában érte a halál. Az Eurostat januári statisztikája szerint 900 ezer ember nem tud rendesen fűteni Magyarországon, sokan választani kényszerülnek aközött, hogy fűtsenek vagy egyenek. (Január óta frissítették a statisztikát, a 900 ezres számot 700 ezerre csökkentették.).
Az is problémát jelent, hogy sokan hulladékot vagy gyenge minőségű tüzelőanyagot égetnek. Ilyenkor a fa- és széntüzeléshez képest is jóval nagyobb mértékű a károsanyag-kibocsátás, ami a lakás és a település levegőminőségét rontja.
A fűtési támogatást a Belügyminisztérium hirdeti meg, és a települések önkormányzatai pályázhatnak rá. 2016 óta a támogatás mértékét a közfoglalkoztatottak átlaga és a 80 éven felüliek lakosok száma alapján állapítják meg, ami nem ad pontos képet a rászorulókról. A települések a tüzelőanyag elosztását helyi rendelet alapján végzik, így az elvileg igazodik a helyi igényekhez, azonban ez különbségeket szül az elosztási rendszerben.
A támogatás elosztása sok hibát mutat. A legnagyobb problémája, hogy a támogatás elosztásakor nem veszik figyelembe, hányan fűtenek fával és szénnel helyben. Így aztán olyan települések is jelentős támogatást kapnak, ahol kevesen fűtenek fával.
Térbeli egyenlőtlenségekA rászorultságot sem mutatja pontosan az, hogy hány közfoglalkoztatott és 80 év felüli ember lakik a területen. Ez pedig azt eredményezi, hogy a leghátrányosabb helyzetű járásokban messze alacsonyabb a támogatás átlagos összege, mint a jó helyzetűekben.
Kizárólag szilárd tüzelővel fűtő háztartások eloszlása járásonkéntA tüzelőanyag szállítási költségét ráadásul a települések önkormányzatai fizetik. Tavaly emiatt maradt el Bakson a tűzifaosztás, mert a szállítása többe került volna, mint a fa, és az önkormányzatnak nem volt rá pénze.
2016-ban országos szinten átlagosan 24 453 forintnak megfelelő tűzifát osztottak szét háztartásonként. A leghátrányosabb helyzetű településeken a háztartásonkénti támogatási összeg a 17 ezer forintot se érte el, míg a fejlettebb településeken több mint 63 ezer forint volt.
A Habitat a jelenleginél méltányosabb elosztási rendszer kialakítását javasolja. Úgy vélik, alacsony a támogatásra szánt forrás és igazságtalan az elosztása. A rászorulók körét pontosabban kellene meghatározni, a szilárd tüzelőanyaggal fűtők arányát és a jövedelem mértékét figyelembe kellene venni a támogatás mértékénél. Szükség van a nem megfelelő hőszigeteléssel rendelkező lakások felújítására, és a helyi energiahatékonyságot célzó intézkedésekre (például kályhacsere programra).
A jelenlegi kutatást a Habitat elküldi a Belügyminisztériumnak is, remélve, hogy egy méltányosabb program kialakításához járulnak hozzá.
