Piketty: Jól ismerem az Orbánhoz hasonló politikusokat

A baloldaliság egyre inkább azt jelenti, hogy valaki a globalizációt, a kisebbségek védelmét pártolja, míg a jobboldaliak a nemzetállamok megerősítésének pártján állnak, a népek keveredésének ellenzőiként lépnek fel – egyebek mellett erről beszélt a múlt héten Budapesten Thomas Piketty, a közgazdaságtan szupersztárja, akivel Nobel-díjasok is szívesen paroláznak, és munkáit az évtized kiemelkedő teljesítményei közé sorolják. 

A francia professzor egyik legújabb tanulmányának címe: Baloldali brahmanok vagy jobboldali kalmárok. Ebben azt az álláspontot fogalmazza meg, hogy a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve a jelentős tulajdonnal nem rendelkező értelmiségiek (a brahman a tanítók, tudósok, papok kasztja volt Indiában) szinte kisajátították a baloldalt, és velük szemben sorakozik fel a vagyonos jobboldaliak, valamint támogatóik osztálya.

Piketty a CEU-n tartott előadása előtt adott exkluzív interjút a 168 Órának (a csütörtökön megjelenő számban olvashatják), amelyben egyebek mellett azt mondja: hamarosan eljön az idő, amikor az egykulcsos adó a viták kereszttüzébe kerül. Úgy látja, ezt az adórendszert már bevezetni is csak azért lehetett, mert a posztkommunista országokban az emberek mély szkepszissel tekintenek minden olyan szabályra, amely az egyenlősítés irányában hat. Az egykulcsos adó következményeként elmaradnak a jövőbe való befektetések, s az emberekkel el lehet hitetni, hogy a javak újraelosztása nem lehetséges, hogy képtelenség csökkenteni a gazdagok és szegények között egyre mélyülő szakadékot.

Piketty mosolyog azon, mennyire népszerű lett az Orbán Viktorhoz közel álló szakértők körében a nemzetközi monopóliumokat bíráló gondolatai miatt.

„Ó, Orbán úr köreiből nagyon sok képmutató érvelés jön. Franciaországból jól ismerem a hozzá hasonló politikusokat, akik bármilyen gondolatot felkapnak, ha azt úgy tudják forgatni, hogy az ő álláspontjukat erősítse. Különösen szeretik, ha külföldieket lehet hibáztatni olyasmiért, ami rajtuk múlik, adott esetben, hogy a leszakadó társadalmi csoportoknak ők miért nem juttatnak többet.

Mert a monopóliumok elviszik a pénzt. De ez csak részigazság”, mondja, hozzátéve: a megoldás az európai integráció erősítése, az uniós képviseleti rendszer szorosabbra fűzése és a leszakadó csoportok érdekében közös társasági adó és jövedelemadó bevezetése. Az igazi kérdés pedig az, hogy „készen áll-e az európai, sőt a globális elit arra, hogy megvitassuk, mekkora a profitrátája a nemzetközi monopóliumoknak és mennyi jut a munkaerő költségeire”.

Piketty szerint a baloldali pártoknak alapvető feladatuk rámutatni az elosztási viszonyok igazságtalanságaira. „Az elmúlt harminc év politikatörténete azt bizonyítja, hogy a szociáldemokraták számára sohasem volt előnyös, ha a magas jövedelmű vagy az értelmiségi rétegek álláspontját követték, az ő érdekeiket fejezték ki. Rövid leszek: nem elég a rasszistákat szidni. Sehol sem elég a demokráciát védelmezni, meg kell mutatni, hogyan juthat több a kiszolgáltatottaknak, az alacsony jövedelmű rétegeknek. Világjelenség, hogy a bérből és fizetésből élők politikai képviselete nem megfelelő, olyan társadalmakban élünk, ahol a többletjövedelmek azokhoz vándorolnak, akik amúgy is a leggazdagabbak. Ez alul olyan kiábrándultsághoz vezet, amely az egész társadalom építményét megrendítheti. Az alsó középosztály további lecsúszásának nagyon komoly következményei lehetnek” – nyilatkozza a 168 Órának Thomas Piketty.

Az interjú a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvasható.