Perceken belül kezdődik a vita Orbán Viktor politikája, és nem Magyarország elleni EU-s „atomfegyver" élesítéséről
Ma vitázik és szerdán már szavaz is az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban a magyar jogállamisági helyzetről szóló jelentésről. A délután 3 órakor kezdődő strasbourgi vitán – mint megírtuk – Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra.
Ám a menetrend nem Orbán Viktorral kezdődik, hanem
- elsőként a jelentéstevő Judith Sargentini ismerteti a nevét viselő jelentést, melyet az EP illetékes szakbizottságai már jóváhagytak,
- ezután az Európai Tanács és az Európai Bizottság illetékesei fejtik ki véleményüket a dokumentumról és a magyarországi helyzetről.
- Csak következőként kap szót a magyar miniszterelnök, hogy előadhassa, amit már beharangozó videójában is elpróbált,
- majd pedig az uniós parlament frakcióinak képviselői,
- végül pedig ismét a holland zöldpárti Sargentini értékelik a hallottakat.
A Sargentini-jelentés jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy részének támogatása. A dokumentum elfogadáshoz ugyanis a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. A tartózkodás – mint arról szintén beszámoltunk – nem fog leadott szavazatnak számítani.
Most fordulhat elő először, hogy az Európai Parlament kezdeményezi a 7. cikk aktiválását tekintettel a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos megsértésének veszélyére egy tagállamban.
A mostanihoz hasonlóan szerdán követhető lesz a szavazás is az uniós parlamenti közvetítések között. A jogalkotási állásfoglalást követően pedig 14 órától Judith Sargentini jelentéstevő sajtótájékoztatóját is magyar szinkrontolmácsolással lehet követni.
Számtalanszor írtunk arról, hogy a jelentés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindítását. A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsorolnak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, ahogyan a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, valamint a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A Sargentini-jelentés külön és részletesen foglalkozik 12 területtel:
- (1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
- (2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
- (3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
- (4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
- (5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
- (6) a tudományos élet szabadsága;
- (7) a vallásszabadság;
- (8) az egyesülési szabadság;
- (9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
- (10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint
- a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
- (11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
- (12) a gazdasági és szociális jogok.
Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A 7. cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az EU-s alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más szankcióval is járhat.
Az Európai Tanácsnak négyötödös többséggel kell elfogadnia az eljárás megindítását, és – nyilván az érintett országon kívül – minden tagállamnak vétójoga van. Lengyelország miatt alig tűnik esélyesnek tehát az eljárás megindítása, noha szakértők úgy látják, a jogállamisági eljárás alatt álló lengyelek saját pozíciójuk erősítésre érdekében könnyen alkuba bocsáthatják a demokratikus normákat súlyosan sértő Orbán Viktort és kormányát.
Mindenesetre a konkrét jogi ez eljárásról az EP Tájékoztatási Irodája is készített egy grafikát, ami látványosság teszi: Magyarországot aligha, az Orbán-kormány jogkorlátozó intézkedéseit viszont fenyegeti a szerdán tartandó szavazás.
Az EU-s alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás folyamatábrájaNagy kérdés ugyanakkor, hogy Orbán Viktor milyen érvrendszerrel vág neki a vitának, ahogyan az is, hogy a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt, továbbá európai szövetségesei végül miként szavaznak majd. A részletekkel hamarosan külön cikkben jelentkezünk.
