Pécs a rászorulókra sújt le a város adóssága miatt, ezer családot fenyeget kilakoltatás
Tavaly májusban derült ki, hogy Pécs újabb több milliárdos adósságot halmozott fel. A városban revizorok jelentek meg, hogy átvizsgálják az önkormányzati gazdálkodást, Páva Zsolt polgármester pedig gyakorlatilag gyámság alá került. A város önkormányzata teljesen átláthatatlan módon kezeli a legkiszolgáltatottabb réteg lakhatását, a szociális juttatásokat, és segítség helyett az amúgy is túlterhelt ellátó rendszerre tolja át a gondjaikat – állítja A Város Mindenkié Pécs csoport (AVMP).
Az AVMP a lakhatáshoz való jogért küzd, és a hajléktalan és lakásszegénységben élő (azaz azokkal, akik hónapról hónapra küzdenek lakhatásuk költségeivel, vagy a kilakoltatás veszélyével, esetleg kunyhókban, szállókon húzzák meg magukat) élő emberek érdekeit képviselik akcióikkal. Adataikat az önkormányzat 2017-es lakáslistájára alapozzák, melyet egy közérdekű adatigénylés-per során szereztek meg, illetve az önkormányzat 2010-2016-os KSH számára összeállított lakásgazdálkodási jelentéseit is figyelembe vették.
Legutóbb a pécsi önkormányzat egy május 17-én elfogadott rendeletmódosítására hívták fel a figyelmet, amely már tükrözi a revízió hatását. Pécsen május 1-én lejárt a téli kilakoltatási moratórium, ezzel pedig minden veszélyeztetett háztartást a tényleges kilakoltatás fenyeget.
Csak a szerződések státusza alapján (jogcím nélkülivé vált, volt bérlők, lakásfoglalók) 1000 érintett háztartásról tudnak, ezzel párhuzamosan 1500–2000 háztartással szemben az önkormányzatnak követelése áll fenn.
Ezek a számok kiemelkedően magasak ahhoz képest, hogy a teljes önkormányzati lakásállomány 3950 ingatlanból áll.
A módosítás mellett intézkedési tervet is elfogadtak, amely csak nagyjából 100 olyan háztartással számol, ahol a felülvizsgálat után kiderült, hogy a bérlői jogviszony megszűnt haláleset vagy lakáselhagyás miatt, és (csak) megszüntetnék a számlázást. Kérdéses, hogy ilyenkor mi történik a felhalmozódott tartozással.
Még nem készült el az egységes nyilvántartási rendszer, amely a lakásigénylőket, a jelenlegi bérlőket és a már felmondott, de az önkormányzati érdekérvényesítés különböző fázisaiban levő ügyeket tartalmazza lekérdezhető, szűrhető formában. Ez pedig szükséges lenne a tulajdonosi döntések meghozatalához.
A május 17-i rendelet csak az utolsó a rászorulókat sújtó intézkedések sorában.
2012-ben már megemelte az önkormányzat a négyzetméter-árakat minden komfortkategóriában. Ennek hatására következő évben a duplájára nőtt a lakossági hátralék. 2015-ben folyamatosan csökkent a város bevétele, ezért 2016-ban újra megemelték a bérleti díjakat. Abban az évben 30 millióval kevesebb bevételt és 54 millióval több kintlévőséget számolhattak el. 2015 márciusában megszűnt az országos lakásfenntartási támogatás és a nagyobb települések számára kötelező adósságkezelési szolgáltatás, ami tovább nehezítette az amúgy is kiszolgáltatott lakók helyzetét.
Tavaly a korábban a rászorulóknak nyújtott adósságkezelési szolgáltatást megszüntették.
Konkoly-Thege Júlia, a pécsi csoport szövetséges tagja, akinek a hangfelvétele nyomán a Kúria kimondta, hogy Pécsen választási csalást követtek el a Fidesz érdekében –, a 168 Órának elmondta, hogy rengeteg önkormányzati tulajdonban lévő, nagyon rossz állapotú, komfort nélküli lakás van. Továbbra is problematikus a felújításra váró lakásoknak a helyzete, az állapotuk miatt a lakbérük messze a piaci ár alatt van, ráadásul a város jellemzően
azokat juttatja lakhatáshoz, akik relatíve magasabb jövedelemmel rendelkeznek, nem a leginkább rászorulókat.
Egy lakás elnyerésének feltétele, hogy erkölcsi bizonyítvánnyal, legalább 1,5 millió önrésszel és legalább 100 ezer forint egy főre eső havi jövedelemmel rendelkezzen. Ami a jövedelmet illeti, előírt felső határ nincs. Súlyosan igazságtalan rendszer, amely mostantól gyakorlatilag kizárja a lehetőségből a rászorulókat. Annyi a pozitív változás a módosításban, hogy ezeket a lakásokat az önkormányzat nem adhatja el, azonban továbbra is az ingatlanvagyon piaci hasznosítására használják a pályáztatás, nem pedig szociális eszközként.
Az AVMP közérdekű adatigénylései során azzal szembesült, hogy az önkormányzat továbbra sem tudott a szociális bérlakások kiutalásához egy átlátható, következetes elbírálási rendszert kiépíteni, ahogy egységes, ellenőrzött adatbázissal sem rendelkezik a lakásokról, azok bérlőiről. Különböző papíralapú listák elérhetőek ugyan, de a helyzet tisztázásához, a bérlők adatainak, a tartozások naprakész nyilvántartásához ez nem elég. Arra is több példa volt, hogy lakók az önkormányzat hanyag ügykezelése miatt kerültek adósságspirálba. A csoport számos olyan esetről értesült, amikor nem abba a szociális lakbérkategóriába kerültek bérlők, amire jogosultak lettek volna, vagy eleve elhajtották őket azzal, hogy nem jogosultak az alacsony lakbérre.
Mindezt az AVMP konkrét esettel is szemlélteti. Bogdán Lászlóné 2013-ban elköltözött a Zsolnay Vilmos útra, ahol piaci lakbéreknek megfelelő összegről szóló csekkeket kezdett el kapni. Fél évvel később jelezte a lakásgazdálkodási csoportnál, hogy nem tud fizetni, segítségre van szüksége. Az ügyintéző tévesen azt mondta neki, hogy a tartozások miatt nem kaphat támogatást. Az AVMP 2016 tavaszán értesült az ügyről, amikor Bogdán Lászlónénak már másfél millióra nőtt a tartozása, és emiatt bíróságra kellett mennie. A népjóléti bizottság elutasította a visszamenőleges csökkentési kérelmét, szociális lakbért sem kaphatott.
Bogdán Lászlóné tartozása jelenleg már kétmilliónál tart. Ő olyasvalaki, akinek az önkormányzat következetesen hátrányt okozott.
– Miközben ezrek várnak megfizethető, biztos lakhatásra úgy, hogy elképzelésük sincs, mire számíthatnak, mikor, és számíthatnak-e egyáltalán, az önkormányzatnak mindössze egy kinyilatkoztatásnak megfelelő feltételrendszer megalkotására tellett a rendeletmódosításban – hangzik az AVMP kommentárja az ügyben. További súlyos problémákat okoz, hogy
önkormányzati lakást soha többet semmilyen módon nem kaphat az, aki elveszíti szerződését és felszólításra nem hagyja el a lakást.
A rendeletmódosítás szerint már hat hónap közüzemi vagy lakbértartozásnál kötelező lesz a szerződésbontás. Tehát, ha valaki hat hónapig nem tudja fizetni a lakbért, örökre elveszíti azt a jogát, hogy Pécsen önkormányzati lakást igényeljen. Ez az a rendelkezés, ami azt az 1500–2000 háztartást érinti, ahol az önkormányzat a követelések felülvizsgálatát tervezi.
Az önkormányzat egyébként semmit nem nyer azzal, ha a bérlőket kiteszi az utcára. Ha ezek az emberek elveszítik lakhatásukat, a felhalmozott adósság miatt, akkor a szociális ellátórendszerbe kerülnek át, amely már most sem képes kezelni a problémát.
A gyermekvédelmi intézmények, a családok átmeneti otthonai, a hajléktalanellátók tele vannak, és a városban Konkoly-Thege Júlia szerint nagyon sok a hajléktalan. Akkor is, ha a város kitiltja őket a felújított belvárosból.
Annak ellenére terhelik át a sokkal drágább, állami fenntartású ellátórendszerbe a szegényeket, hogy lényegesen olcsóbb lenne helyben kezelni a problémát, és emberi, méltó lakhatásukat megoldani.
Az önkormányzat azt ígérte egyébként, hogy széleskörű társadalmi egyeztetést kezdeményeznek a témában, amibe a Város Mindenkié Pécs csoportot is bevonják. A rendeletmódosítás 2018. június 1-jén lép hatályba, tehát egyre sürgetőbb a tárgyalás. Az pedig érthetetlen, hogy ezt miért a módosítás után tenné a testület.
