Öt-hatezer bűnöző kaphatott magyar állampolgárságot, de Semjén Zsolt nem lát problémát

2018. január 27., 08:31

Szerző:

Terroristák, kábítószer-kereskedők, pénzbehajtók és prostituáltakat futtatók is szerezhettek magyar állampolgárságot a meglehetősen nagyvonalú egyszerűsített honosítási eljárása révén. Öt-hatezer, a volt szovjet tagköztársaságokból érkező nehézfiúról lehet szó, akik a magyar állampolgársággal együtt nyilván megkapták az Európai Unióban való szabad mozgás jogát is – derítette ki a Célpont.

Fotó: MTI/Varga György

A Hír TV tényfeltáró műsora kormányzati forrásaira hivatkozva számol be arról, hogy aki akart, Ukrajnában 15 ezer euróért eredeti születési anyakönyvi kivonatot vásárolhatott, amely alapján új személyi iratokat állítottak ki neki az ukrán hatóságok, jellemzően magyar felmenőkre utaló névvel, ezután pedig igényelhette a magyar állampolgárságot, amelyet meg is kapott. Azért indulhattak tiszta lappal, és úszták meg a felelősségre vonást, mert a nagy honosítási lázban Magyarországon senkit nem érdekelt a múltjuk, a magyar hatóságok ugyanis a nemzetbiztonsági átvilágítás során nem keresték meg az ukrán kollégáikat az ügyben, így nem derült ki, hogy az igénylők személyazonossága esetleg hamis. Ráadásul ahhoz képest, hogy 2011 és 2014 között több, mint 623 ezer ember kért egyszerűsített honosítási eljárást, a magyar hatóságok humán erőforrást sem kaptak az átvilágításukhoz. 

A Célpont Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez fordult a kérdéseivel az ügyben, ezeket a kérdéseket azonban a politikus azzal rázta le, hogy az egymillió új magyar állampolgárhoz képest az 5-6 ezer bűnöző befogadása csak elenyésző hibaszázaléknak számít. Azt egyébként Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős  helyettes államtitkára, jelenleg nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter már 2014-ben elismerte, hogy ukrán és orosz állampolgárok tömegével szereznek magyar állampolgárságot hamis papírokkal. 

 

2024. április 23., 18:28

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.