Orbán Viktor szerint a magyaroknak hazudtak, de csak a nemzeti konzultáció van teletűzdelve hazugságokkal

szeptember 29. 23:00 - szerző: Ágoston Zoltán

Pontról pontra.

A magyar miniszterelnök Észtországban az Európai Unió állam- és kormányfőinek a tallinni csúcsa előtt tett egy megjegyzést. Eszerint a magyaroknak migránsügyben már annyit hazudtak, hogy Őcsényben emiatt nem hitték el, hogy csak menekült gyerekek pihennének abban az őcsényi panzióban, amelynek  a tulajdonosa egy üvöltözésig fajuló falugyűlés másnapján arra ébredt, hogy kiszúrták a kocsija kerekeit. Most hagyjuk, hogy Orbán Viktor ezzel gyakorlatilag legitimálta a rasszista erőszakot Magyarországon. A szórakoztató az, hogy miközben hazugságról beszél, a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció az, ami tele van tűzdelve hazugságokkal.

Forrás: abouthungary.hu

Mielőtt pontról pontra leírnánk, hogy a nemzeti konzultáció hét kérdésének mindegyike miért minimum az igazság elferdítése vagy hazugság, nem árt felidézni, hogy a hírhedt 2015-ös cikkében Soros György a menekültkérdésre adott globális válasz lehetőségein belül képzelte el az európai megoldást. Akkori írása szerint egy „átfogó tervnek” a következő hat lépcsőfokból kellene állnia:

 

  • Az EU-nak évente egymillió menekültet kell befogadnia a belátható jövőben ,menekültenként pedig évi 15 ezer eurót adnia a felmerülő költségekre, és hogy a menekültek befogadását vonzóvá tegye a tagországok számára.
  • Az EU-nak kell vezetnie azokat a globális erőfeszítéseket, amelyek Törökországot, Jordániát és Libanont segítik a három országban élő négymillió menekült jelentette válság kezelésében. A három országot az EU-nak 8-10 milliárd euróval kellene támogatnia.
  • Az EU-nak közös menekültügyi és bevándorlási ügynökségre van szüksége, és végül közös határőrizeti szervezetre is.
  • Biztonsági folyosókat kell kialakítani, amelyek Görögországból és Olaszországból a menekültek célországáig vezetnek. Ezzel csillapítani lehetne azt a pánikot, amelyet a nagyszámú menekült érkezése jelent.
  • Az EU menekültelhelyezési és -támogatási modelljét a világ minden régiójának adoptálnia kell.
  • Az EU-nak mobilizálnia kell a civil szférát, vallási szervezeteket és az üzleti életet is, hogy segítsenek a menekülteken.

 


A nemzeti konzultáció hét kérdéséből három ennek az átfogó tervnek a pontjaira hivatkozik, az pedig enyhén szólva túlzás, hogy az Orbán-kormány kérdezni szeretne valamit. Mindössze arról van szó, hogy megkockáztat hét, Sorosra és az Európai Bizottságra nézve nem túl hízelgő állítást, rövid magyarázatot fűz hozzájuk – amelyek mindegyike csúsztat, elhallgatja a teljes igazságot vagy egyszerűen hazudik –, utána pedig azt firtatja, akarja-e ezt valaki Magyarországon. A hét kérdés másik szépséghibája, hogy úgy állítja be, mintha Soros irányítaná az Európai Bizottságot pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz. Javaslattal előállni szíve joga az amerikai magyar milliárdosnak,, de ez nem ezt jelenti, hogy bárkinek is figyelembe kell vennie, hogy mit akar.

Első kérdés: „Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI))”

Ez az állítás ebben a formában már nem igaz. Bár a 2015-ös cikkében az amerikai magyar milliárdos tényleg arról írt, hogy az EU-nak be kell fogadnia évente egymillió menekültet, egy tavalyi írásában  már csak 300 ezer menekültről ejtett szót. Nyilvánvalóan annak függvényében változtatott az elképzelésen, hogy hány menekült érkezett. 2015-ben még úgy tűnt, hogy a számuk évi egymillió körül alakul, tavaly  viszont már csitulni kezdett a hullám.

A 444 emlékeztet, hogy Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára nagyvonalúan azzal intézte el a kérdést, hogy az Orbán-kormány azért beszél egymillió menekültről, mert ez a szám „rendre visszatér az európai gondolkodásban”.

Második kérdés: „Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.”

Nem igaz ez sem. Nyilvánvaló, hogy Soros nem rajong a kerítésekért és a falakért, de soha nem írt arról, hogy lebontaná a magyar határzárat, az elképzelései szerint pedig kifejezetten szeretné, ha megerősítenék az EU határainak a védelmét. Ezt tanúsítja a javaslat is az Európai Unió majdani közös határőrizeti szervezetéről. Az a cikke, amelyre ennek kapcsán a nemzeti konzultáció hivatkozik, egy e-mailről szól, amelyet az amerikai magyar milliárdos írt Bloomberg Businessnek a menekültválság jelentette humanitárius kihívásokról. A levélben azt állítja, hogy amíg Orbán szerint a cél a nemzeti határok védelme, a menekültek pedig akadályt jelentenek, az ő tervében a menekültek védelme a cél, amit a nemzeti határok gátolnak meg.

Ami az EU viszonyát illeti a magyar határzárhoz, azzal kapcsolatban egyelőre annyit tudni, hogy az Európai Bizottság nem ad pénzt Magyarországnak kerítésépítésre, az Orbán-kormány pedig vigyázott is, hogy ne kérjen.

Harmadik kérdés:A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie. Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben.”

Az Orbán-kormánynak ezzel az állításával szemben az igazság az, hogy Soros ellenzi a menekültek kötelező elosztását, ami szerinte csak ahhoz vezet, hogy a menekülteket ráerőszakolják olyan országokra, ahol nem szívesen mennének, és ahol nem látják őket szívesen. A Financial Timesnak a nemzeti konzultáció által idézett cikkben egyébként arról írt, hogy az EU menekültügyi rendszere össze fog omlani, ha nem teszik kötelezővé a menekültek állandó és kötelező elosztását, de ezt a rendszert fejleszteni kell, a menekültek befogadásában pedig az egész világnak szerepet kell vállalnia. Arról sehol nem ejtett szót, hogy a menekülteket kelet-európai országok között kellene elosztani.

Negyedik kérdés: „A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt. Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.”

A nemzeti konzultációnak ez az állítása bornírt hazugság. Az említett összeget, menekültenként két éven át évente 15 ezer eurót az EU adná a tagországoknak.

Ötödik kérdés: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.

A nemzeti konzultációnak ez a pontja sem tükrözi a valóságot. Csütörtökön az Amnesty Internatiuonal és a Magyar Helsinki Bizottság is Facebook-posztban cáfolta az Orbán-kormány állításait.

Hatodik kérdés: „A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Soros György »A nyílt társadalom« című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok ne sértsék a bevándorlók érzékenységét.”

Ez minimum ködszurkálás. „Ragozhatnám, hogy falrengető vagy plafont leszakító hazugság…” – mondta erről a hvg.hu-nak Csontos Csaba, a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványok szóvivője. Felhívta a figyelmet, hogy a nyílt társadalom nem nemzetekfelettiséget jelent, a nemzeti kultúra élés a nemzetállam megszűnésével pedig az EU is szétesne.

Hetedik kérdés: „A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.”

A nemzeti konzultációnak ez az a pontja, amelyben az Orbán-kormány feketén-fehéren elárulja, hogy kampányol. (Erről beszélt pénteken Navracsics Tibor volt fideszes frakcióvezető, egykori igazságügyi miniszter, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa is.) Magyarország egyébként tényleg bukna menekültenként 78 millió forintot, de csak ha elutasítja annak az 1294 menekültnek a befogadását, akit a 2015-ös kvótadöntés értelmében vállalnia kell. Ezt a pénzt a Magyarországnak szánt EU-s forrásokból vonnák le, vagyis Magyarország összesen 323,5 millió eurót, átszámítva 101,25 milliárd forintot veszíthet, de nem az Európai Unió, hanem az Orbán-kormány hülyesége miatt.

Ami az Orbán által említett hazugságokat illeti, a miniszterelnöknek minden valószínűség szerint az fáj, hogy 2015 nyarán az EU állam- és kormányfői az  Európai Tanácsban megállapodtak, hogy a menedékkérők elosztásáról egyhangúlag kell dönteni, amihez képest a Belügyminiszteri Tanács később négy ország ellenszavazatát figyelmen kívül hagyva hozott többségi határozatot százhúszezer ember áthelyezéséről. (Ebből kellene befogadnia Magyarországnak 1294-et.) Orbán emiatt később keményen ki is fakadt, azt állította, hogy „rászedték, kicselezték és becsapták” miniszterelnöktársai. Az Európai Tanács határozata azonban egy másik projektről szólt, amelynek keretében negyvenezer ember önkéntes átvételéről döntöttek, olyanokéról, akik esetében már eredményesen véget ért a menekültügyi eljárás. Az állam- és kormányfők tanácsa ráadásul olyan politikai, stratégiai fórum, amely nem fogad el jogszabályokat. Ez az illetékes miniszterek részvételével működő intézmény, az Európai Unió Tanácsának jogköre. A két intézmény között nincsen alá-fölé rendeltségi viszony. Az Európai Unió Bírósága aztán szeptember 6-án elutasította azt a keresetet, amelyet Magyarország és Szlovákia nyújtott be a kvótadöntés ellen.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti közlése szerint „Állítsuk meg Brüsszelt!” felkiáltással elindított előző nemzeti konzultáció 945 millió forintba került, az Átlátszó pedig csütörtökön írta meg, hogy a népszerűsítésére az Orbán-kormány potom 7,2 milliárd forintot szórt el.