Orbán Viktor megkapta az utolsó figyelmeztetést, Magyarország jövője hét percen múlik
Magyarország a Fidesz szempontjából is kulcsjelentőségű beszédet tart ma délután Orbán Viktor az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A miniszterelnök hét percet kapott a felszólalásra a Sargentini-jelentés vitájában. Amíg a zöldpárti holland politikus, Judith Sargentini nevét viselő jelentés a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről szól Magyarországon, a lesújtó következtetése pedig az, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései miatt az Európai Tanácsnak el kell indítani a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen. (A Sargentini-jelentést ide kattintva lehet elolvasni magyarul az Európai Parlament honlapján.)
A Fidesz ezt maga kissé egyszerű világképének megfelelően úgy értelmezi, hogy az EP bosszúra készül Magyarország ellen a bevándorlás és a menekültkvóták elutasítsa miatt, azt pedig borítékolni lehet hogy Orbán Viktor a bevándorlásról ugyanazt fogja mondani, amit augusztus 28-án, amikor bejelentést tett a nemzetközi politikai ambícióról. A miniszterelnök aznap Milánóban Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, az kormányzó szélsőjobboldali Liga vezetőjével találkozott, és azt fejtegette, a helyzet egyszerű, Emmanuel Macron, Franciaország elnöke a migrációt támogató pártok vezetője Európában, „és itt vagyunk mi”, akik ezt meg akarják állítani.
Orbán Viktor az Európai Néppárt Máltán rendezett tavalyi kongresszusánDe az EP-t a keddi vitában aligha az untig ismert magyar szólam fogja érdekelni a bevándorlás elutasításáról, hanem inkább az, hogy Orbán Viktor mennyire hajlandó változtatni az eddigi politikáján. Hétfő este a miniszterelnök megkapta az utolsó figyelmeztetést is, a Fideszhez hasonlóan a kereszténydemokrata európai pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartozó CDU, Angela Merkel német kancellár pártja ugyanis jelezte, hogy ha Orbán elzárkózik a kompromisszumoktól, EP-képviselői Manfred Weber néppárti frakcióvezető – a CDU testvérpártja, a bajorországi CSU alelnöke – iránymutatása alapján meg fogják szavazni a Sargentini-jelentést. Az egyik lehetséges kompromisszum nyilvánvalóan az lenne, ha az Orbán-kormány leszállna a CEU-ról, és szignálná azt a szerződét, amely lehetővé teszi, hogy a Soros György alapította egyetem továbbra is Budapesten működjön ahelyett, hogy Bécsbe kellene költöznie.
Amíg egyébként a Sargentini-jelentés elkészítéséhez elég volt az EP-képviselők felének felhatalmazást adnia tavaly májusban, a szerdán tartandó szavazáson kétharmados többség kell ahhoz, hogy Magyarország ügye az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé kerüljön, Az Európai Tanács aztán négyötödös többséggel, az Európai Parlamenttel együtt megállapíthatja, hogy Magyarország megsértette az EU alapértékeit. Az Orbán-kormányt meghallgatják, az Európai Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg, ha pedig a viszonyt sehogyan sem lehet helyrehozni, a tagországok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata nyomán az Európai Tanács egyhangúlag kimondhatja, hogy Magyarország kitartóan megsérti az EU alapvető értékeit. Ezután a Európai Tanács minősített többséggel dönthet szankciókról, köztük akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztéséről.
Ami a számokat illeti, egyelőre kétséges, hogy szerdán az EP-ben szavazáskor meglesz-e a kétharmados többség a Sargentini-jelentés elfogadásához. A jelenleg 751 fős EP baloldali frakciói,
- a Szocialisták és Demokraták (S&D) 189 képviselője
- a liberális ALDE (68 képviselő)
- a Zöldek (Greens-EFA) 52 képviselője
- és az 51 képviselővel rendelkező Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL)
biztosan meg fogja szavazni a Sargentini-jelentést, velük szemben a jobboldali tömb,
- az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 73 képviselője
- a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) 43 képviselője
- és a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) 35 képviselője
viszont alighanem testületileg nemmel voksol majd. (Az EP-ben 21 olyan képviselő is dolgozik, aki nem talált magának frakciót.) A mérleg nyelvét így a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt 219 képviselője jelentheti, vagyis hogy közülük ki lesz az, aki megszavazza a Sargentini-jelentést. Bár ekörül még sok a kérdőjel, az biztos, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak. Ezt a Fidesz szerette volna elérni, hiszen akkor kisebb az esélye, hogy szerdán összeáll a Sargentini-jelentés mögött a kétharmad, de az EP jogi szolgálata hétfőn szertefoszlatta az Orbán-kormány ezzel kapcsolatos reményeit.
A szavazati jog elvesztése nem vonja maga után az EU-s támogatások leállítását, azt viszont igen, hogy Magyarországnak úgy kell betartania a brüsszeli intézkedéseket, hogy közben nem vehet részt a róluk szóló döntésekben. Az Orbán-kormánynak ez még sokba kerülhet, főleg a 2020-2027 közötti EU-s költségvetésről szóló tárgyalásokon. Magyarország 2014 és 2020 között 23,6 milliárd euró támogatást kapott, amelyet az EU most 24 százalékkal csökkentene. A forrásmegvonás azt jelenti, hogy a következő költségvetési ciklusban igényelhető teljes keretből 17,9 milliárd lesz Magyarországé. Ráadásul az Európai Bizottság ennek a kifizetését is feltételhez kötné, a javaslat szerint ha az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt egy tagországban veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést.
A Sargentini-jelentés elfogadása egyébként maga után vonhatja azt is, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból. A pártcsaládban régóta unják az Orbán-kormány antidemokratikus allűrjeit. A Hollandiában kormányzó Kereszténydemokrata Tömörülés (CdA) indítványt fogadott el, hogy a Fidesz száműzéséről, a finnországi Nemzeti Koalíció Pártja (KOK) szintén a kapcsolat megszakítása mellett szállt síkra, a CDU pedig jelezte, szeretné, ha az Orbán-kormány biztosítaná a lehetőséget az CEU folyamatos budapesti működéséhez, a Stop Soros elfogadásakor pedig figyelembe venné a Velencei Bizottság ajánlásait, ellenkező esetben a Fidesz körül gyorsan el fog fogyni a levegő. (Ami a Stop Sorost illeti, az Orbán-kormány simán figyelmen hagyta a kérést.) Ha szakításig fajulna a helyzet, az észak-európai országok néppárti képviselői a Fidesz kizárása mellett szállnának síkra, a németekben, a franciákban, az olaszokban és a spanyolokban viszont érezhetően kisebb a hajlandóság a Fidesz száműzésére. Bár Orbán Viktor korábban megpendítette, hogy érdekli egy közös EP-frakció ötlete az olaszországi Ligával, maga a Fidesz nem fog önszántából elhagyni az Európai Néppártot. Tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök mondta is, hogy a Fideszt csak elzavarni lehet, a Fidesz az Európai Néppárt tagjaként akar nekivágni az EP-választásoknak. Hogy utána mi lesz, az nyilván más kérdés – az Orbán-kormány nyilvánvalóan a bevándorlást ellenző pártok előretörésére számít –, de jellemző, hogy a Fidesz potenciális szövetségesei, az EPP-tő jobbra álló pártok között nem túl nagy az összhang, ha nem csak xenofóbiáról, hanem együttműködésről is szó. A Jaroslaw Kaczynski-féle lengyel Jog és Igazságosság EP-képviselői az ECR-ben ülnek, az AfD az EFDD tagja, a Liga és az osztrák Szabadságpárt pedig az ENF-ben politizál.
A Fideszt egyébként Weber sem szívesen zárná ki az Európai Néppártból, aki jövőre átadná a frakcióvezetői széket, és elfoglalná az Európai Bizottság elnökéét. Merkel nemrég jelentette be, hogy őt fogja ajánlani bizottsági elnöknek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az Orbán-kormány nevében sietve jelezte, hogy támogatja a döntést. Erre a támogatásra Webernek szüksége is van, az EU-ban sokan antipátiával nézik, hogy a csúcsvezetői posztokat többnyire német politikusok töltik be. És miközben a Politico szombaton megszólaltatott olyan néppárti tisztségviselőt, aki szerint ha Orbán jelenetet rendez, meg fogják mondani neki, hogy húzzon el, Weber azzal érvel a Fidesz néppárti tagsága mellett, hogy Orbánt csak így lehet kordában tartani.
Ami Sargentinit illeti, a holland EP-képviselő megköszönte a lehetőséget, és egy interjúban bejelentette, hogy jövőre már nem jelölteti magát EP-képviselőnek. Ezt azzal indokolta, hogy elege lett a meddő, eredmény nélkül záruló brüsszeli és strasbourgi vitákból. Előhangként csak annyit üzent Orbánnak, az erkölcsi győzelem így is, úgy is az övé, a jelentése az egyszerű többséget biztosan meg fogja kapni szerdán a szavazáskor.
Az EP plenáris ülése kedd délután három órakor, a szavazás szerda délben kezdődik. Honlapunkon élőben közvetítjük mind a két eseményt.
