Orbán Viktor: Horthy Miklós kivételes államférfi volt
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a 20. század második és a harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Úgy vélte, néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörösterror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett minket maga alá a történelem.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök – derül ki az MTI más hangsúllyal írt cikkéből – erről szerdán, Budapesten, a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán beszélt. Az után méltatta Horthy Miklóst, hogy elmondta, szerinte Európának meg kell értenie, hogy minél többet ad fel saját hitéből és kultúrájából, annál gyengébb lesz politikailag és gazdaságilag. A kormányfő szerint Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz.
Horthy Miklós 1920 és 1944 között volt Magyarország kormányzója. A történészi és a közgondolkodásban politikai hovatartozástól függően tartják a fehérterror fő vezérének vagy rendteremtő, konszolidáló államfőnek. A náci Németország általi megszállás, 1944. március 19. után is a helyén maradt, és lehetővé tette, hogy a magyar közigazgatás, a hadsereg, a karhatalmi szervek és a gazdaság folyamatosan működjenek a hitleri célkitűzések szolgálatában. A holokausztról való tájékozatlanságát állító tévhittel ellentétben legkésőbb 1943 tavaszától tisztában volt azzal, hogy mit jelent a zsidókérdés hitleri végső megoldása. 1944 júniusában nem lépett fel a gettók kialakítása és a deportálás ellen. Magyarországról ekkor már 440 000 vidéki zsidót deportáltak, közülük 370-390 ezren haltak meg. A mintegy 200 000 budapesti zsidó deportálását Horthy Miklós csak a szövetségesek normandiai partraszállásának hatására, valamint több külföldi államfő és a pápa figyelmeztetésére tiltotta meg.
„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem zsidó kezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk” – írta még 1940. október 14-én egy gróf Teleki Pálhoz szóló levelében.
