Orbán szerint az EU-pénzek nélkül is működne a magyar gazdaság
Ismét szokásos pénteki Kossuth Rádiós interjújában tartott eligazítást Orbán Viktor. Elmondta például az MTI tudósítása szerint, hogy újabb támadás előtt áll Magyarország, mert akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre újra próbálkozni fognak, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés.
Azt mondta: folyamatosan gyengülnek a nemzeti választásokon azok, akik kevert népességű Európát akarnak, és akik szerint a fejlődés útja a keresztény társadalmak megszűnése. „Ki kell tartani egészen addig, amíg a közép-európaiak után a nyugat-európai emberek is elég erősek lesznek ahhoz, hogy a demokratikus eszközeiket, a választást arra tudják felhasználni, hogy a vezetőiket rákényszerítsék, hogy az embereknek tetsző, a bevándorlást elutasító politikát folytassanak" – fogalmazott.
Az aktualitás jegyében beszámolt a visegrádi országok döntéséről, miszerint jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak Olaszországnak, hogy feltartóztathassa a migránsokat tengeri határain. A hír frissességét jelzi, hogy ezt december 14-én jelentette be először, de ezek szerint nem árt az ismétlés.
Teljese mellszélességgel kiállt a baráti Lengyelország mellett is. „Ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor, pedig ez messze nem annyira egyértelmű, ahogy szokásos egyszerűsítésével előadja. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben. Ami persze az ő szempontjából igaz, mert Magyarországot is rendszeresen fenyegetik szankciókkal.
A kormányfő szólt arról is, hogy nem érkezett visszautasíthatatlan ajánlat az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi" – mondta, hangsúlyozva: az eurózónához történő csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani.
Orbán Viktor szerint ehhez nem új eszköz kell, hanem az eddigiek hatékony továbbvitele, a kohéziós források pénzügyi alapjainak megerősítése.
Ennek kapcsán közölte, hogy a magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető, hiszen annak motorja az emberek munkája. Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll – ismételte meg korábbi állítását, ami azonban a sok ismételgetésől sem lesz igaz. A Miniszterelnökség megrendelésére készült tanulmány állapítja meg, hogy 2006 és 2015 között még a szerény 4,6 százalékos gazdasági növekedés és mínusz 1,8 százalék lett volna az 14 ezer milliárd forintos unis támogatás nélkül. A jövőre nézve még rosszabb, hogy a beruházások az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalék lenne a visszaesés.
De így év végére a miniszterelnök legalább megtanulta, mi lesz a politikusok legfontosabb feladata: a mindennapi élet keresztény alapjainak védelme.
