Orbán elmondta, ki lesz az ellenfele '18-ban

Orbán Viktor enyhén szólva dicsekvően indított, azt állítva, hagyján az amerikai és a francia elnökválasztás, az elmúlt egy év legfontosabb politikai fejleménye a V4 országainak a megerősödése volt. Szerinte Donald Trump elnöksége  hozta felszínre a harcot a globális és a hazafi nyugati politikai elit között, Ő az utóbbinak – fűzte hozzá – 2010-ben az előfutára volt. „Magyarország jó oldalon, a hazafi oldalon áll” – nyugtatta meg a kétkedőket. Ezután elővette azt a tízegynéhány pontból álló listát, amelyet arról állított össze, hogy mi adja az ország erejét:

• Az, hogy nem más pénzén él, nincs adósságcsapdában – utalt a Nemzetközi Valutaalapra, és felejtette el megemlíteni, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésének a 12 milliárd eurós hitelével évtizedekre Vlagyimir Putyin Oroszországának az adósává tette Magyarországot.

• A gazdasági teljesítmény, amely Magyarországon a kétszerese az EU-átlagnak, erre a teljesítményre pedig példa, hogy amíg 2010-ben 3,6 millió dolgozott és 1,8 fiozetett adót, most 4,4 millió dolgozik és 4,4 millió fizet adót;

• Az, hogy stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban vannak, beleértve a médiát is, a kormánya pedig ezermilliárd forintot költött a stratégiai ágazatok visszaszerzésére

• Magyarország szerinte demográfiailag hanyatló ország, amely biológiailag nem képes fenntartani magát. A kormány keze meg van kötve, a szülésről a nők döntenek, a kormány csak megpróbálhat családbarát környezetet kialakítani. Rengeteg pénzt, majdnem 500 milliárdot költenek a családok támogatására, és ezt a multiktól veszik el – „veszem el, mert rajtam kívül nem sok híve volt ennek a remek mozdulatnak” –, a bankszektortól 272 milliárd, a biztosítóktól 31 milliárd, az energiaszektortól 120 milliárd, a telekommunikációs ipartól pedig 55 milliárd forintot. Ebből 272 milliárdot adókedvezmény formájában odaadnak a gyereket nevelő családoknak, gyermekek ingyenes étkeztetésére 74 milliárd forintot, ingyenes nyaraltatására 5 milliárdot fordítanak, ingyenesen adják a tankönyveket és 210 milliárdot bocsátanak rendelkezésre otthonteremtési támogatásként.

• A közbiztonság határvédelem, terrorkísérletek elhárítása

• A kulturális identitás. Erős ország nincs stabil etnikai összetétel nélkül.

• A tudományos fejlődés, amelynek „minimum bekopogtunk” az ajtaján.

• A magyar diaszpóra. Ha a világ bármelyik sarkán rálépnek egy magyar lábára, Budapesten kigyullad egy piros lámpa” – mondta erről.

• Hogy egy olyan közösség része mint az EU és a NATO.

• Bécs és Isztambul között Budapest egy olyan város, amely most bizonyítja be, hogy nincs olyan rendezvény, amelyet nem tudna vendégül látni. A fővárosunk többre képes, mint önmagát képviselni.

• Az erőhöz kell hadsereg is, amelynek a fejlesztése Magyarországon elmaradt, de a magyar hadsereg néhány év múlva erős lesz, és minden külső támadással szemben képes megvédeni az országot.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Dimenzióváltásra szerinte három területen van szükség:

• a demográfiában, a családonkénti átlag 1,44 gyerek messze van az optimálistól, 2,1-nek kellene lennie, a magyar „demográfiailag veszélyeztetett” fajta,

• a külhoni magyarok gazdasági erősítésében,

• és a fejlődésben a modern technológia területén.

Orbán beszédének az érdemi része nem erről, hanem az EU-ról szólt, a vége felé el is árulta, hogy a jövő évi választásokon az igazi ellenfél nem a magyarországi ellenzék, hanem a „Soros-terv” lesz, amelyet az EU is képvisel. Szerinte a kérdés az, hogy Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké, Franciaország a franciáké marad-e. „Kik fognak élni Európában?” – firtatta. Nincs felmérés – fejtegette –, amely a „bennszülött keresztény” és a muszlim bevándorlók arányáról szólna Európában, Magyarország viszont minden évben felmérést készít az európaiak körében, a válaszokból pedig az derül ki, hogy 81 százalékuk súlyos vagy nagyon súlyos problémának tartja a bevándorlást, amelyet a megkérdezettek 64 százaléka tesz felelőssé a növekvő bűnözésért. Azt, hogy a bevándorlás megváltoztatja az európai kultúrát, a megkérdezettek 59 százaléka hiszi, azt pedig, az EU fellépését pedig a válaszadók 76 százaléka ítéli gyengének az ügyben. Az európaiak 36 százaléka az EU-tól, 51 százaléka viszont a tagországoktól várja a megoldást – idézte a felmérés statisztikáit.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Orbán szerint sikerrel járó integrációt nem ismerünk. Európában a legkevésbé attól tartanak – mondta –, hogy a migránsok elveszik az emberek munkáját. A bevándorlókkal enyhíteni a munkaerőhiányt szerinte olyan, mintha valaki a szomját tengervízzel akarná csillapítani. A migránsok kultúrája élesen szemben áll. A muszlim  számára elfogadhatatlan a nők és a férfiak egyenjogúság. Idő kérdése, hogy ez győzzön az egyenjogúság európai elve felett, mert a muszlimok kulturális beidegződései – az „életigenlésük” – erősebbek, mint a keresztényekéi. Átnevelni nem lehet, az integráció nem járhat sikerrel – ismételte meg.

A miniszterelnök – akiről a beszéd alatt néha mintha sütött volna valamiféle mélyen antipatikus, prófétai önelégültség – ezután élesen üzent Németországnak, illetve Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) pártelnöknek, aki nemrég azt ígérte, hogy ha az őszi németországi választások nyomán övé lesz a kancellári szék, nem fogja elfogadni, hogy megkérdőjeleződjön a menekültekkel való szolidaritás elve. Orbán ennek kapcsán először kijelentette, hogy

az európai kultúrának nem célja, hanem eszköze a szolidaritás, 

a cél, hogy az európai emberek békében, szabadságban és biztonságban éljenek. Ez szerinte azt jelenti, hogy soha nem lehetünk szolidárisok olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, akik megváltoztatnák ezt a célt, mert ennek a szolidaritásnak a vége az önfeladás – szögezte le, majd nyilvánvalóan Schulzra utalva azt mondta, Németországban „bukásra álló, lebőgés előtt toporgó” politikusok attól remélik a népszerűségük javulását, hogy velünk szórakoznak, a magyarokat a szolidaritás hiányával vádolják. Az, hogy Magyarország megvédte saját magát és Európát a menekültáradattal szemben, 260-270 milliárd forintba került, amelyből az EU csak egy „mogyorónyi” összeget térített meg. „Azt is mondhatnám, hogy az EU addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amellyel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki. Ötször is meggondolná – fűzte hozzá –, hogy németként felhozza a szolidaritás érvét. Amíg ugyanazért a munkáért egy német cég németországi gyárban ötször annyi fizetést adnak, mint amennyit ugyanannak a német cégnek a magyarországi gyárában, szégyentelen dolog szoloidaritásról beszélni – vélte.

Orbán szerint egyébként az EU-ban „szövetség” alakult ki az emberek ellen. Soros György ma a birodalmának az érdekeit jobban tudja érvényesíteni Brüsszelben, mint Washingtonban vagy Tel-Avivban – kiáltotta ki újra első számú közellenségnek az amerikai milliárdost. Szerinte – ejtett el egy talán önironikusnak szánt megjegyzést – nem szabad világ-összeesküvésre gondolni, de van egy „Soros-terv” amelynek a négy pontja

• minden évben egymillió migránst hozzanak be Európába,

• a „szívóhatást fenntartva mindegyiküknek kell adni 4,5 millió forintnak megfelelő eurót,

• a beérkezett migránsokat szét kell osztani,

• és fel kell állítani egy európai menekültügyi ügynökséget.

Ahhoz, hogy Európa élni tudjon – folytatta –, az EU-nak vissza kell nyernie a szuverenitását a Soros-birodalommal szemben, utána pedig meg kell reformálni a szervezetet:

• az Európai Bizottságot „vissza kell terelni” az alapszerződés keretei közé;

• az illegális bevándorlókat vissza kell szállítani valahova az EU területén kívülre.

• a kontinens nem maradhat védtelen, az EU-nak önmagában is rendelkeznie kell védelmi potenciállal – utalt a közös európai hadsereg felállítására;

• szerinte az EU folyamatosan veszít a versenyképességéből, ezt a folyamatot meg kell fordítani;

• a Balkán integrációja nélkül nem lesz béke, Szerbiát is fel kell venni az EU-ba;

• két nagyívű történelmi szerződést kell kötni, egyet Törökországgal és egyet Oroszországgal. (Ez két olyan ország, amelyet a hírhedt 2014-es beszédében éppen Tusnádfürdőn kiáltott ki követendő példának, illiberális mintaországnak.)

Fotó: MTI/Veres Nándor

Összegzésül az EU kapcsán Orbán annyit mondott, a kereszténydemokrata pártok „elkeresztényietlenedtek”, liberális elvárásokat teljesítenek, a szociáldemokraták alól pedig „kiment a proletariátus”, az ő céljuk a kultúra feletti befolyás megőrzése. Szerinte Európát most készítik elő arra, hogy a területét átadják egy muszlim kultúrának.

Orbán aztán beszélt a 2018-as magyarországi választásról, amelynek most először van európai tétje is, szerinte azért, mert Magyarország a V4 segítségével állította meg a menekültek invázióját. Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke., a kerítés a helyén marad, Európát meg fogjuk védeni. Az ellenzék szerinte nyíltan hirdeti, hogy beengednék a menekülteket, készen állnak arra, hogy Európát átadják egy „kevert összetételű” kultúrának. Az EU-nak vissza kell adnia a lopakodva elcsalt nemzeti hatásköröket, amihez képest az ellenzék csak még több hatalmat adna át – Orbán szerint ebben minden ellenzéki párt egyetért , kivéve a Fideszt és a KDNP-t.

A magyarok szempontjából a választás tétje – mondta ezután a miniszterelnök – hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor minden elveszhet, amiért az elmúlt években Magyarország dolgozott. Megint egy olyan korszak köszönhet Magyarországra, amikor nem építkezés lesz, hanem rombolás. Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős virágzó és tekintélyes ország legyen, mint most, ha viszont megint „idegen, globális érdekeket kiszolgáló” kormánya lesz Magyarországnak, ezt a történelmi esélyt évtizedekre elveszíthetjük. Ha az anyaországban veszélybe kerül a magyarságunk, mi lesz a külhoni magyarokkal? – tette fel a kampánykérdést. Nem az önök barátai – mondta az ellenzékről a külhoni magyaroknak, regisztráció és választási részvételre szólítva fel őket.

„Ne csak szurkoljanak, menjenek fel a pályára” – mondta.

Orbán szerint amúgy az igazi ellenfél nem a magyar ellenzéki pártok közül fog kikerülni, „Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeni a következő kilenc hónapban, a „pénzügyi zsarolásra, politikai fenyegetésre, rágalomhadjáratra”, a sokszor „durva, alpári és bunkó” megnyilvánulásokra azonban Magyarország eddig „európai stílusban” adott választ. Azt nem árulta el, hogy a CEU ellehetetlenítését célzó törvényt, az izraeli és orosz mintára a civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt és a Soros ellen antiszemita mellékzöngékkel indított gyűlöletkampányt európai stílusú megnyilvánulásnak tartja-e, de a beszédét így zárta: „Huszonhét éve abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt hisszük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”

Orbánt ezután kérdezni is lehetett. A magas labdát, hogy miért nem keményebb a „Soros-bérencekkel”, azzal csapta le, hogy

„még lehetünk”,

és mint a beszédében is, kiállt Lengyelország mellett, amelyet az EU az igazságszolgáltatás kormányzati irányítás alá vétele miatt bírál, és személyes álláspontjaként adta elő: „Az autonómiát támogatom. Jobb híján.”

A miniszterelnök beszéde alatt többször hallatszott taps és üdvrivalgás – egy nő kifütyülte –, egy kisebbfajta aknára csak akkor lépett rá, amikor egy RMDSZ-ről szóló kérdésre válaszolt. „Gondolhatunk bármit helyes stratégiáról, arról nincs mit gondolkodnunk, hogy a választók kire szavaznak. Miniszterelnökként tiszteletben kell tartanom a döntést, tisztességes viszonyt kell kialakítani a párttal” – mondta, csakhogy ezt a közvetítésben is hallatszó felhördülés kísérte. A Fidesz korábban kísérletezett két párt, a Tőkés László égisze alatt működő Erdélyi Magyar Néppárt és a Szász Jenő-féle Magyar Polgári Párt felépítésével is az RMDSZ-szel szemben, de mind a két kísérlete látványos kudarcot vallott.

A szabadegyetem egyébként a Fidesz hagyományos nyári felvonulási terepe, Tusnádfürdő ugyanis az a hely, ahol Orbán soha nincs ellenzékben, attól függetlenül, hogy éppen miniszterelnök-e vagy sem. Ez most sem volt másként, ráadásul a héten még az is kiderült róla, hogy többet tett a magyarságért, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István vagy Petőfi Sándor. Legalábbis a magyarok így gondolják.