Oldalanként 450 ezerért rendelt kommunikációs stratégiát a fideszes város, de gondosan rejtegetik

Titkosította a ceglédi közgyűlés fideszes többsége a Pest megyei város kommunikációs stratégiáját, amit több mint bruttó 10 millió forintért rendeltek meg, azaz oldalanként több százezerért – írja a Magyar Nemzet. A február 15-i ülésen a fideszes Takáts László polgármester azzal indokolta előterjesztését, hogy a stratégiában lévő dokumentumok és a kapcsolódó taktikai terv nem nyilvános. A helyi önkormányzatokról szóló törvény egyik pontjára hivatkoznak, ami amúgy azt szabályozza, hogy a képviselők zárt ülést rendelhetnek el, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A kommunikációs stratégia a belső folyamatok mellett a lakosság felé zajló kommunikációra is irányul – pedig Cegléden helyi rádió és televízió is van, továbbá egy önkormányzati újság, a Ceglédi Hírmondó, amely kéthetente jelenik meg, 16 ezer példányban. Az anyag egy kommunikációs iroda fölállítását is javasolja – egy szóvivővel és egy tanácsadóval –, amelynek feladata az lesz, hogy támogassa az önkormányzat kommunikációját.

A képviselő-testület tavaly augusztus 24-én döntött a stratégia megrendeléséről. Mivel a megbízási díj a közbeszerzési értékhatár alatt maradt, a polgármesternek elég volt a beérkezett ajánlatok közül az általa legkedvezőbbnek tartottat a testület elé terjesztenie. A nyertes a 2005-ben alapított, médiaelemzésre és tanácsadásra szakosodott Socialize Kft. lett. A lap úgy tuda, a terv mindössze 22 oldalas, vagyis oldalanként legalább 450 ezer forintba került. 

A polgármester szerint azért döntöttek a kommunikációs terv titkosítása mellett, mert annak előkészítése során a személyes interjúk keretében „olyan bizalmas és szenzitív információk is megfogalmazásra kerültek, amelyek nem publikusak”. És hogy egyáltalán miért volt szükség a stratégiára? Ezért:  „A stratégiára egyrészt azért volt szükség, hogy az önkormányzat, a gazdasági társaságok és a képviselők közötti belső kommunikáció hatékonyságát növeljük, hogy szervezettebb, tervezhetőbb és célirányos formában történjen a belső kommunikáció. Másrészt a kifelé irányuló, sokszor utókövető, reaktív kommunikációt átfordítsuk tervezett, proaktív kommunikációra, különös tekintettel a közösségi médiában.”