Németh Szilárd szerint a haditengerészet hagyományai beépültek a magyar nemzeti öntudatba, és erre a 21. században is szükségünk lesz

2018. június 8. 21:38 - szerző: MTI

A Magyar Honvédség a múlt értékeiből, a hagyományokra építve biztosítja közös biztonságunkat - hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, A Magyar haditengerészek az I. világháborúban című konferenciát megnyitó beszédében.

Németh Szilárd közölte, egy ország önképe, egy nemzet önazonossága nagyban befolyásolja annak jövőjét, a kultúra, az értékek megtartásának képességét.  Márpedig a haditengerészet hagyományai beépültek nemzeti öntudatunkba, és gazdagították azt az örökséget, amelyre a 21. században is szükségünk lesz – fogalmazott az államtitkár.

Németh Szilárd kiemelte, hogy a tanácskozással a Magyar Honvédség - és egyben Európa - első gőzhajtású hadihajója vízre bocsátásának 170., valamint a Szent István csatahajó elsüllyesztésének 100. évfordulójára is emlékeznek, tisztelegve ezzel a magyar haditengerészek, különösen pedig azok előtt, akik hősi halált haltak.

Fotó: Hermann Ildikó

A haditengerészetet a magyarság múltjának büszkeségeként említve az államtitkár megjegyezte: a fegyvernem dicsőségét a kommunisták azért hallgatták el, mert azt Horthy Miklós későbbi kormányzó vezette. A Magyar Honvédség számára 170 éves története során az ország függetlensége, szuverenitása és biztonsága jelentett vezérlő elvet. A Magyar Honvédség ma is minden magyar ember szabadságának és biztonságának garanciája - hangsúlyozta az államtitkár. A Szent István csatahajó csúcsteljesítményeit megemlítve Németh Szilárd kijelentette, bizakodással tölt el bennünket, hogy ezt a hadiipart újjá fogjuk tudni éleszteni.

A konferencián Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a haditengerészet sokkal egységesebb állománnyal érte meg az első világháború végét, mind az osztrák-magyar hadsereg többi egysége, de hajók alig maradtak. Mint mondta, a kisantant-államokhoz került hajókat vagy nem adták vissza, vagy olyan állapotban szolgáltatták vissza, hogy a pénzhiány miatt csak lassan lehetett azokat felújítani, amikor pedig talpra állt a magyar gazdaság, a világgazdasági válság akadályozta a fejlesztéseket. Mindennek dacára a fegyvernem a második világháborúban is becsülettel helytállt, még akkor is, ha a haditechnika fejlődése miatt jelentősége csökkent - mutatott rá Kaiser Ferenc.

Daruka Norbert hadtörténész a fegyvernem második világháború utáni történetét felidézve kiemelte: 1945-ben szinte eszközök nélkül indult újra az élet. Megjegyezte, éppen a Jugoszláviával fennálló konfliktus volt az oka annak, hogy a negyvenes évek végétől ismét fejleszteni kezdték ezt a haderőnemet Magyarországon.