Nem kevesebb, mint négy diktátorral parádézott Orbán a kirgiz fővárosban
Orbán Viktor miniszterelnök nem csak a Nomád Világjátékok kedvéért látogatott a hétvégén Kirgizisztánba, hanem egyben a türk nyelvű népek együttműködési tanácsában a tagországok állam-, és kormányfőinek tanácskozásán is részt vett. A tanács egyik sajátossága, hogy a résztvevő országokban – finoman szólva – nem virágzik a demokrácia.
A fenti fotón (balról jobbra) az látható, hogy a magyar kormányfő éppen együtt sétálgat a kirgiz fővárosban, Biskekben Savkat Mirzijojev üzbég, Nurszultán Nazarbajev kazah, Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Recep Tayyip Erdogan török, valamint Ilham Alijev azeri elnökkel. Ezekben az országokban ugyan mind tartanak parlamenti, illetve elnökválasztásokat, azonban az Európai Unió tagországainak többsége és az Egyesült Államok sem tartja demokratikus berendezkedésűnek ezen államokat.
Nazarbajev például már 1991 óta hatalmon van Kazahsztánban. Ilham Alijev apjától örökölte a hatalmat 2003-ban, azóta nem talált helyette alkalamasabb vezetőt az azeri nép. Mirzijojev üzbég elnök azt az Islam Karimovot váltotta, aki 1991-től 2016-os haláláig vezette országát, és utódja sem változtatott a rendszer berendezkedésén.
Orbán Viktor a biskeki konferencián arról beszélt, hogy megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. "Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg" - tette hozzá a magyar kormányfő.
Orbán emlékeztetett, hogy a türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában, Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is.
