Nem az a baj Orbánnal, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik
Évek óta abban reménykedünk, hogy a helyzet kevésbé problémássá válik, ám ennek pont az ellenkezője történik – mondta a Mérce.hu-nak adott interjúban Judith Sargentini. A holland zöldpárti európai parlamenti (EP-)képviselő, aki a magyar jogállamiság helyzetéről készített, az EP szakbizottsága által már átengedett jelentést, a portálnak úgy magyarázta el, mi is Orbán Viktor nagy szerencséje:
„Az Európai Bizottság az Alapszerződés őre. Ennek hangsúlyozásával tudják az államfők sikeresen azonosítani a problémákat és azok megoldásait. A Bizottság Lengyelországgal szemben fel mert lépni, mivel politikailag támogatottnak és biztosítottnak érezte magát, ellentétben a Magyarországgal szembeni fellépéssel. Ennek a gyökere az Európai Néppártban (EPP) keresendő, melynek tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) csakúgy, mint a Fidesz parlamenti képviselői is. A lengyel PiS párt nem a Kereszténydemokraták családjának tagja, hanem a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában (ACRE) nevű uniós csoportosulásnak. Vagyis a Bizottság nem védte meg az Alapszerződést Magyarország esetében, mivel nem érezték sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament támogatását. Lengyelország esetében előálltak azzal, hogy Varsó súlyosan megsérti az uniós szerződés 2-es cikkében lefektetett értékeket, ezért kezdeményezték a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ezt Magyarország esetében ugyancsak el kellett volna kezdeniük, ám mégsem tették meg.”
Judith SargentiniSargentini szerint tehát Orbán Viktor és Fidesz a Néppártnak köszönheti, hogy sok mindent megúszott, amivel ugyanakkor Magyarországon a jogállamiság ellen hatott. Éppen ezért a képviselő úgy látja: nemcsak az EP-nek és az Európai Bizottságnak, hanem az Európai Tanácsnak is fel kellene lépnie Orbán ellen. A magyar miniszterelnök pávatáncos mozgása egyébként már bőven lelepleződött, a jelentéstevő ugyanis úgy vont különbséget Lengyelország és aMagyarország között: „a lengyel helyzet egyértelmű, mikor a jogállamiság megsértéséről van szó. A magyar kormány azonban két lépést tesz előre, egyet pedig hátra.”
Az EP-képviselő mindenesetre úgy látja:
„Évek óta abban reménykedünk, hogy a helyzet kevésbé problémássá válik, ám ennek pont az ellenkezője történik.”
Sargetini arról is beszélt, hogy szeptemberben, amikor jelentéséről az EP plenáris ülése dönt, nagy kérdés, mi lesz az Európai Néppárt aktuális érdeke, hiszen egyelőre úgy áll, hogy Orbán Viktor Európa-ellenes ámokfutását, valamint a magyar polgárok jogainak fokozatos csorbítását egyre kevesebben nézik el saját pártcsaládjából is.
– Teljesen nevetséges lenne, ha nem szavaznák meg a jelentést, ami tényeken alapul és a demokrácia alapvető értékeit próbálja megvédeni.
– Ha a szeptemberi szavazáson nem megy keresztül…
– … az azt jelenti, hogy először próbáltuk végigvinni a 7-es cikkely szerinti eljárást, de a Parlament úgy döntött, hogy kivonja magát a jogállamiságról szóló vitákból. Ha hagyjuk, hogy ez a jelentés elbukjon, nem adjuk jelét sem annak, hogy az, ami Magyarországon történik, “nem elfogadható”.
Sargentini egyébként azt is világossá tette:
„A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik. Korlátozza a polgárokat a pluralista médiához való hozzáférésben, korlátozza a civil szervezetek működését, kriminalizálja a hajléktalanságot. Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól. Minden más valaki más narratívája.”
A jelentéstevő szerint egyébként az EU-nak azért fontos fellépnie jogállami és értékrendbeli, valamint a magyar jogrendszert érintő kérdésekben is, mert minden bel- és igazságügyi együttműködés az EU–n belül a kölcsönös bizalmon alapul, azt feltételezve, hogy a jogrendszer minden tagállamban egyformán jó, még akkor is, ha ez a valóságban nem így van.
