Nehezebb a családokat kilakoltatni, ha gyerek is van, ezért inkább nem adják ki nekik az albérleteket
A Habitat és a MetLife közös akciót szervezett, hogy felhívja a figyelmet az átmeneti otthonokban élő nőkre és gyerekekre. Ma Magyarországon több mint négyezer ember él családok átmeneti otthonában, közülük minden második gyerek, a felnőttek kétharmada pedig nő. Pénteken nyílt napot tartottak a Women Build nemzetközi mozgalom keretében. A projektben női önkéntesek vesznek részt olyan rossz állapotú szociális bérlakások felújításában, ahova átmeneti otthonokban élő családok költöznek be.
A Habitat for Humanity Magyarország alapítvány egy lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezet. Második Esély című projektjük valódi otthonokhoz juttat olyan családokat, akik lakhatásukat elveszítették, és átmeneti otthonokban élnek. Az alapítvány üresen álló, rossz állapotban lévő önkormányzati lakásokat újít fel önkéntesek és adományozók segítségével. A MetLife biztosítótársaság évek óta együttműködik a szervezettel, a jelenlegi építkezésen több mint negyven önkéntesük dolgozik. Együttműködésük kiemelt eseménye a mai Women Build önkéntesnap. A Habitat minden évben megszervezi itthon is a jótékonysági eseményt, amire nőket invitálnak meg azzal, hogy töltsenek el egy napot felújítással.
Az egyik felújítandó lakás Újpesten van. Hatvan négyzetméteres, a MetLife női önkénteseivel és adományával egy kétgyermekes család részére újítják fel. A család korábban egy lakást bérelt, amit tulajdonosa eladott. Ezután két hónapjuk maradt, hogy másik albérletet találjanak.
A szülők mindketten főállásban dolgoznak, János karbantartó, Irén takarítónő. Még a piaci árak mellett is ki tudták volna fizetni az albérletárakat és a kéthavi kauciót. Mégsem találtak másik albérletet, ugyanis a tulajdonosok rögtön lecsapták a telefont, amikor kiderült, hogy két gyerekkel költöznének.
Végül más megoldás híján egy újpesti átmeneti otthonba költözhettek. A gyerekek 11 és 7 évesek, a szülők a szociális munkás szerint is nagy szeretettel, gondosan nevelik őket. Rendkívül lelkesek, nagyon várják már a költözést, mert a gyerekeknek külön szobájuk lesz, sőt, a szomszédokkal közös kis kert is tartozik a lakáshoz.
A család már nagyon várja a költözéstA család nem kapott magyarázatot az elutasításra a tulajdonosoktól, akiket felhívtak. Farkas Boglárka, a Habitat kommunikációs menedzsere szerint viszont ennek oka az, hogy
a kilakoltatási moratóriumot meg lehet hosszabbítani, ha gyerek is van a lakásban, így nehezebb őket kilakoltatni.
Ezért nem adják ki a lakásokat gyerekes családoknak a tulajdonosok.
A felújítási munkálatok igencsak megdolgoztatták az önkénteseket is. Le kellett bontani a régi vakolatot, a padlót, betonoztak, álmennyezetet építettek, ajtókat és ablakokat cseréltek, festettek, és rengeteg építési törmeléket szállítottak el. Tomcsa Dóra, a MetLife munkatársa is az építkezésen dolgozott. Munkatársaival nagyon fontosnak tartják, hogy olyan önkéntes programokon vegyenek részt, amik a társadalmi felelősségvállalást szolgálják.
Dóra a program 2015-ös indulása óta vesz benne részt, kollégáival együtt ilyenkor ők is keverik a maltert. Elmondása szerint minden évben mást végez, ezért megtanult már glettelni, gipszkartonozni, üveggyapotozni. Az motiválja őt és társait, hogy ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakásokból végül otthon lesz, és megható azt látni, mekkora segítséget jelent ez a programban részt vevő családoknak.
Boglárka elmondja, hogy az alapítvány által felújított lakások az önkormányzat tulajdonában maradnak. A Habitat minden év elején igényel rossz állapotú, üresen álló lakásokat az önkormányzattól. Az építészcsapat felmérése után kiválasztanak párat, majd vállalati partnerekkel felújítják őket nyáron. Közművesítik, alapfelszerelést tesznek bele, illetve bútorokat attól függően, hogy a beköltöző családnak mire van szüksége. Év vége környékén az önkormányzat visszakapja a lakást műszaki ellenőrzésre, majd a jóváhagyást követően beköltözik a család. Ezután az önkormányzat a bérlőkkel szerződik. Az alapítvány öt évre jelölhet ki bérlőket, akik általában ezután is a lakásban maradnak, ezért hosszú távú megoldást jelent a konstrukció. A piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjat fizetnek, általában a piaci árak tíz százalékát.
A családokat az átmeneti otthonok választják ki, az ottani családgondozók és szociális munkások. Fontos szempont, hogy a családnak legyen saját jövedelme, amiből fenn tudják tartani a lakást. Ez szinte mindig teljesül – ahogy Jánosék is saját egzisztenciával bírnak –, mert általában olyan családok kerülnek az átmeneti otthonokba, akik korábban saját otthonukat veszítették el, saját albérletet tartottak fent.
Az átmeneti otthonokban lehet pályázni, az előszűrést követően az intézmények egyeztetnek az alapítvánnyal, hogy milyen lakások elérhetőek. Ezután választja ki az otthon a családot. A lakásokat a család igényeihez igazítják, és ők is részt vesznek a munkában, az önkéntesekkel együtt dolgoznak az építkezéseken.
A Habitat adatai szerint ma Magyarországon majdnem 122 ezer családot fenyeget lakhatásuk elvesztése és a hajléktalanság.
Otthonuk elvesztése után ők azok, akik a családok átmeneti otthonaiban találnak ideiglenes menedéket. Magyarországon jelenleg 161 átmeneti otthon működik, összesen 4007 férőhellyel, ezért a családok csupán 1–2 százalékán tudnak segíteni ezek az intézmények. A szervezet ezért rendszerszintű változást sürget. Úgy vélik, egy jól működő, kiterjedt szociális bérlakásrendszerre van szükség, illetve olyan állami támogatásokra, amik megakadályozzák a lakásvesztést és megfizethető lakhatást biztosítanak. Például lakásfenntartási támogatásra, adósságkezelési szolgáltatásokra, magáncsőd intézményére, ezek ugyanis hosszú távon segítenének a rászorulókon.
2015-ben országosan megszűnt a lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás, ehelyett nincsen lakhatásra fordítható központi támogatás. Pedig az önkormányzatoknak vannak lakásai, de nem tudják kiadni őket, mert rossz állapotúak.
A nemzetközi mozgalom 1991-ben indult, ebben önkéntesek segítik világszerte a lakásszegénységben élőket. Az önkéntesek bármilyen szakmából érkezhetnek, nincs szükség előképzettségre. Munkájukat természetesen építési szakemberek irányítják és felügyelik. Főként nőket várnak, de férfiak is részt vehetnek a munkákban.
