Mit is titkolna Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa?
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elmúlt évben csaknem hat hónapon keresztül vizsgálódott a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) budapesti irodájában, ezen túl szervezetünk valamennyi éves beszámolója, minden tevékenységünkkel egyetemben nyilvános, elérhető a honlapunkon" – reagált a 168 Óra kérdésére Csontos Csaba arra, van-e titkolnivalója Soros György alapítványának. A Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti szóvivője visszautasította azokat a kormányzati vádaskodásokat, miszerint titkolnivalója lenne az intézménynek, s éppen a Stop Soros törvénycsomag várható elfogadása utáni beszámolási és átláthatósági követelmények elől menekülnének el Berlinbe.
Csontos Csaba szerint egyértelmű a vádaskodásCsontos emlékeztetett: a Stop Soros nem ír elő szigorúbb átláthatósági követelményeket annál, amelyeknek az OSF már ma is megfelel. Ráadásul a Soros-alapítványok esetében nemcsak Magyarország esetében igaz, hogy pontosan és tételesen követhető, kinek, milyen célra és mennyi pénzt adományoznak, hanem globálisan is teljesen nyilvánosak ezek az adatok.
Kérdésünkre, hogy akkor mégis mitől tartanak, a szóvivő kiemelte: azoknak a támadásoknak az eldurvulásától, amelyek már eddig is nyomás alá helyezték az OSF budapesti irodájának dolgozóit. Csontos szerint ráadásul látható, hogy a kormányzati hadjárat realitásvesztése nem áll meg, miközben egyértelmű, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok semmit sem titkol, sőt éppen azt a Berlint választotta új központjának, amely a transzparencia követelményeinek teljesítésében sokkal inkább jól teljesít – szemben a magyar kormánnyal. Az átláthatósági kitételeknek megfelelnek ráadásul a támogatott civil szervezetek is, hiszen állami hatóságok ellenőrzik tevékenységüket és éves beszámolóikat is.
„Már csak ezért is szembeötlő, hogy miközben mi eddig is és ezután is minden átláthatósági vizsgálatnak álltunk és állunk elébe, a magyar kormány szemét éppen azok a szervezetek szúrják, amelyek tisztán és egyértelműen a kormányzati korrupció és az átláthatóság hiánya ellen szót emelnek, fellépnek" – fogalmazott.
A Nyílt Társadalom Alapítványok a napokban jelentette be, hogy megszünteti budapesti irodáját. Az indokok is világosak: „… a magyar kormány arra készül, hogy tovább korlátozza a civil szervezetek munkáját az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag által. „A magyar kormány a munkánkat becsmérli és hamis színben tünteti fel, korlátozza a civil társadalmat politikai előnyszerzés céljából, olyan taktikát alkalmazva, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében,” nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.
„Az úgynevezett Stop Soros jogszabálycsomag a legújabb ilyen próbálkozás. Nem tudjuk tovább garantálni a munkánk és a munkatársaink biztonságát Magyarországon, és nem tudunk védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.”
Szijjártó Péter nem áll leA törvény a nemzetbiztonságra hivatkozva, kormányzati engedély hiányában megtiltaná minden szervezetnek, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek tanácsot adjon vagy képviselje őket. A kormány egyértelművé tette, hogy az új jogszabályok célja a legjelentősebb magyar emberi jogi szervezetek és támogatóik, mint például a Nyílt Társadalom Alapítványok ellehetetlenítése. A Nyílt Társadalom Alapítványok minden jogi lehetőséget meg fognak ragadni, hogy megvédjék a törvény kereszttüzében álló alapvető jogokat."
Minderre Gulyás Gergely leendő kancelláriaminiszter azzal állt elő, hogy „egy célunk volt a civil szervezetekkel kapcsolatosan, az átláthatóság. Hogyha ez valaki számára zavaró vagy pedig nem tiszteletben tartható, akkor természetesen ebből mindenki levonja a következtetéseket. Ezen túlmutató célunk nekünk nem volt." Eközben Szijjártó Péter régi-új külügyminiszter is azt állította:
„ha a készülő Stop Soros-törvényre hivatkozva döntött a Nyílt Társadalom Alapítványok a távozásról, akkor az nyilván azért van, mert nem akar beszámolni külföldi forrásairól."
A Die Presse eközben arról írt, hogy a Zsidó Világkongresszus is bírálja Orbán Viktort, miután a Soros-alapítvány bejelentette, hogy elhagyja Budapestet. Ronald Lauder, a szervezet elnöke közölte, hogy a fejlemény aggodalommal tölti el, és nem érti, miért nem tud engedékenyebb lenni a miniszterelnök a nagy választási győzelem birtokában. Az állásfoglalás méltatlannak nevezte a körülményeket, amelyek miatt, a hatalommal kialakult ellentétek folytán a Nyílt Társadalom Alapítvány távozni kényszerül. Lauder kifejtette: nem kell mindennel egyetérteni, amit az OSF és annak alapítója, Soros György képvisel vagy tesz. Ám az nem járja, hogy így bánjanak valakivel és elűzzék az általa létrehozott szervezetet, miközben az illető ennyit tett a demokráciáért a térségben. Soros György idáig 400 millió dollárt adományozott Magyarországon, ugyanakkor Orbán semmivel sem igazolta a Soros elleni vádakat.
Az Európai Bizottság alelnöke bírálta a magyar kormányt, amely sikerrel járt a szervezet elűzésében. Most úgy tűnik, az Európai Néppárt is a civil társadalom tiszteletben tartására szólította fel Orbán Viktort és kormányát. A Soros-alapítvány távozása kapcsán számos cikk jelent meg, például a Le Monde úgy írt az ügyről:
„az, hogy a Nyílt Társadalom szedi a sátorfáját, az Brüsszel számára látványos bizonyíték, mármint hogy Magyarországon visszaszorul a demokrácia."
A jelek szerint Soros felismerte, hogy képtelen megvédeni a mintegy 100 alkalmazottat Budapesten a hatalom zaklatásaival szemben. A Fidesz két éve rágalomhadjáratot folytat az üzletember és annak emberbaráti tevékenysége ellen, s régi antiszemita összeesküvési elméleteket felidézve azzal vádolja, hogy bátorítja a tömeges migrációt. Most a Közép-Európai Egyetemre, azaz a CEU-ra összpontosul a figyelem, miután a hatalom mindent megtesz, hogy az egyetem bezárja a kapuit. Amerikai és kanadai nyomásra a magyar fél átmenetileg visszakozott. Az intézmény az Egyesült Államok új nagykövetében bízik, miután David Cornstein a szenátusi meghallgatásán kiállt az iskola mellett. Jelezte azt is, hogy küzdeni kíván az antiszemitizmus erősödése ellen.
De valójában mi lesz a CEU-val?
Könnyen előfordulhat, hogy végül az osztrák főváros lesz a Közép-Európai Egyetem (CEU) új otthona – már amennyiben nem jön létre megállapodás a kormány és a Soros György alapította intézmény között. Az egyetem rektora, Michael Ignatieff közölte, ha nincsen meg a működés engedély, a CEU elköltözik, mert nem vághatnak neki még egy tanévnek ekkora bizonytalanságban. Fodor Éva rektorhelyettes a Klubrádiónak azt mondta, mindenképpen Budapesten akar maradni az egyetem, az elmúlt másfél évben azon dolgoztak, hogy itt tudjon tovább működni az intézmény. Hangsúlyozta, a CEU mindent teljesített, amit a felsőoktatási törvény előír, egyedül a szerződés aláírása van hátra. A dokumentumot New York állam kormányzója és a magyar kormány képviselője láthatná el kézjegyével.
Az aláírásra váró szerződés már létezik, a kabinet asztalán hever, és minden fél elismerte, hogy nincs mit hozzátenni. A tervezett megállapodás szövege nagyon hasonló, szinte szó szerint egyezik azzal a szerződéssel, amit a magyar kormány Maryland állammal írt alá egy másik egyetem, a McDaniel College magyarországi működése kapcsán – tette hozzá. Fodor Éva szerint a CEU tehát már mindent megtett, ezért csak kérni tudja a kormányt, hogy tegye meg, és írja alá a szerződést. „Sokkal több befolyásuk már nincs a dologra" – fogalmazott.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eközben az ATV-nek azt nyilatkozta, eddig világos volt, hogy a CEU nem folytatott oktatási tevékenységet az Egyesült Államokban – ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarországon amerikai diplomát adhasson ki – ám most valóban érkezett olyan jelzés, hogy együttműködési megállapodást kötöttek egy másik amerikai intézménnyel. A tárcavezető megjegyezte, a CEU-ügy tárgyalásain résztvevő miniszterelnöki megbízott a tapasztalatairól beszámol majd a kormánynak, amely ez alapján dönti el, hogy az intézmény az újfajta együttműködésével megfelel-e a felsőoktatási törvénynek. Beszámoló azonban még nincs, így nem tudja megmondani, annak mi lesz a következménye – tette hozzá. A politikus a CEU esetleges Bécsbe költözését nem kommentálta.
A választások utáni napokban azonban a kormány delegációja – konkrétan Altusz Kristóf, Palkovics László és Kumin Ferenc – már járt az amerikai intézményben, így saját szemükkel láthatták, hogy valóban oktatás zajlik a kampuszon. Az Annendale on Hudson nevű településen a Bard College intézményében indított ugyanis programot a CEU, ezzel a törvényi feltételek mindegyikének megfelel.
Így az a kép erősödik: valóban csupán némi jóindulatra lenne szükség ahhoz, hogy a világszínvonalú intézmény maradhasson Budapesten.
