Migránsok és közmunka: a legnyomorultabb falvakban tarolt a legnagyobbat a Fidesz
A tegnapi választás egyik érdekes jelensége volt, hogy a pártok szerint a falvakban minden eddiginél erősebb lett a Fidesz. Országos összesítésről egyelőre nem tudni, az biztos, hogy a legszegényebb településeken hatalmas volt a Fidesz fölénye – írja a G7.
A GKI Gazdaságkutató által 2009 és 2016 közötti vásárlóerő alapján beazonosított tíz legszegényebb település mindegyikében óriási előnnyel nyert a Fidesz. A tíz faluból négyben a szavazatok legalább 90 százalékát szerezték meg.
A lakosságszámmal súlyozva átlagosan 83 százalékot kapott a Fidesz ezeken a településeken.
A négyszáz fős borsodi Fájon, ahol az egy főre jutó vásárlóerő mintegy 360 ezer forint/év (tehát havi 30 ezer forint) 83 százalékos részvétel mellett a szavazatok 99 százalékát szerezte meg a Fidesz. A mintegy 180 lakosú, szintén borsodi Szakácsin pedig a lakosok 97 százaléka szavazott a Fideszre.
Az ország legszegényebb településén, az ugyanúgy borsodi Csenyétén jóval alacsonyabb volt a részvétel, mindössze 48 százalék, de a Fidesz itt is 79 százalékot szerzett. Az egy főre jutó vásárlóerő Csenyétén 230 ezer forint/év volt,
tehát havi 19 ezer forint.
Csenyétei választók
Fotó: Youtube
Pedig Csenyéte 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re.
A bevándorlóktól való félelem mellett egy másik meghatározó érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett,
ez pedig a közmunka.
