Messziről nézzük a régiós béreket, a románok is mindjárt utolérnek – mire számíthatunk a legújabb Orbán-kormánytól?

2018. május 16. 15:36 - szerző: 168 Óra

A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.

A hazai bérek emelkedésnek két mozgatórugója van: egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9, 2018-ban 8,2 százalékkal), illetve a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8, 2018-ban 12,1 százalékkal), másrészt a munkaerőhiány. 2017-ben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén a bértorlódás miatti béremelkedések – vázolja a helyzetet elemzésében a Policy Agenda.

2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. 2018 első két havi adatai alapján pedig a tavaly január-februárhoz képest ugyancsak 12,9 százalékos emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol ugyanúgy jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül.

Az egyik törésvonal a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején a minimálbér emelése ellenére is csak 6,6 százalékkal emelkedtek a bérek, addig 2018-ban már 13,4 százalékkal.

Forrás: Policy Agenda KSH alapján

A másik törésvonal földrajzi. Tavaly a minimálbéren foglalkoztatottak nagyobb aránya miatt főleg az alacsonyabb bérekkel bíró megyékben volt nagyobb az emelkedés, míg Budapest az ország többi részéhez képest magasabb átlagkeresetek miatt csak a sor végén járt.

Mi várható?

A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben, az elhatározottnak megfelelően gyarapodnak-e a munkavállalók – figyelmeztetnek az elemzők. A bér természetesen csak egyik eleme a munkavállalói jövedelemnek, azt kiegészíthetik egyéb juttatások. A kormány által közzétett konvergencia program szerint – miközben 2017-ben 12,9 százalék volt az átlagbér emelkedése – az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem csupán 9,2 százalékkal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek.

A kormány – az általa közétett tervek alapján – 2018 és 2022 között átlagosan 7 százalékos emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben.

A munkavállalói jövedelmek változása a négy ország konvergencia programja alapján

Forrás: Policy Agenda

A konvergencia programban lévő számok alapján a cseh és a szlovák gazdasághoz képest erősebb béremelkedés várható Magyarországon, de ezzel is csak közelebb kerülünk a két említett országhoz, nem érjük utol őket. Románia ugyanakkor ismét közelebb kerül hozzánk, mivel ott nagyobb bérdinamikával terveznek.

A fenti forgatókönyvek megvalósulása esetén a magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve, mégpedig ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül a személyi jövedelemadó csökkentését jelentheti, ami többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. A Policy Agenda számításai szerint 10 százalék alatti szja-kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel szintet.

Mi a teendő?

Az elemzők szerint a gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergencia programban szerepelő tervet sem tartani. Ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség.

Miután a bérmegállapodás (minimálbér, garantált bérminimum kapcsán) csak a bruttó összegeket rögzíti, ezért fontos, hogy az adórendszer kapcsán is világosan lehessen előrelátni a ciklus egészére. Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor

  • vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,
  • vagy a konvergencia programban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7 százalékos növekedés.

Fontos hangsúlyozni, a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis az, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja a nettó bérek felzárkózását is. Ez utóbbi esetben a minimálbér emelése és az szja csökkentése az egyedül járható út.