Megdöbbentő levelet írt a magyar kutató, aki pénz híján akadémikusként esztergályosnak tanult

2018. július 8. 11:55 - szerző: Ágoston Zoltán

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtani Kutatóintézete a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Demény Attilának, az MTA rendes tagjának a z írását, amely arról szól, milyen egy kutató élete Magyarországon. A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium egy június 12-én küldött e-mailben jelezte, hogy az Orbán-kormány a tárca felügyelete alá helyezte a MTA kutatóintézeteinek  járó támogatás elosztását, a tudomány függetlenségét féltő aggályokra pedig Schmidt Mária hetilapja, a Figyelő listázással válaszolt, és elővette a neki nem tetsző akadémiai kutatókat. Ennek kapcsán Demény Attila azt írja, hogy keserű szájízzel olvasta a cikket, amelyből az derül ki, hogy ő kutatóként a kívülálló számára „megint közellenség”, a közvagyont károsító ingyenélő lett. Ezután összehasonlítja a magyarországi és a nyugati kutatói fizetéseket, a magyarországi helyzet illusztrálásaként pedig elárulja, hogy neki esztergálni és üveget fújni is meg kellett tanulnia, egyszerűen azért, mert nem volt pénze, hogy megvegye a laborba kellő nyugati eszközöket.

 

„Sok milliárd forint szétosztása történik meg úgy, hogy valóban az arra érdemesek kapják meg, akik kiváló és nemzetközi szintű kutatómunkát végeznek. Az intézetben a nemzetközi szintű munkát és publikálást helyezzük előtérbe és erre motiváljuk a kollégákat. Az eredmények magukért beszélnek, egy évtizede folyamatosan növekszik a teljesítmény, élvonalbeli folyóiratokban jelennek meg a munkáink. Ha a támadásoktól, az ellenséges légkörtől, az átszervezésektől ezek a kollégák elbizonytalanodnak, el fognak menni az országból. Emlékezzünk: »El lehet menni, itt lehet bennünket hagyni.« Ezt akarjuk?”

– zárul az írás.

Az MTA támogatásáról Palkovics László már tárgyalt Lovász László akadémiai elnökkel, de az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Bár az MTA két alternatív megoldási javaslattal is előállt az ügyben, a miniszter mind a kettőt elutasította. Ami a stílust illeti, az elutasítás módja is üzenetértékű volt, ahelyett ugyanis, hogy az ITM hivatalosan értesítette volna az MTA-t, a miniszter az enyhén szólva kormányközeli lapnak, a Magyar Hírlapnak adott interjúban jelezte, hogy nem fogadja el a két megoldási javaslatot.