Még húsz évig hazudozhatnak: 2037-ig titkosították az állítólagos Soros-jelentés állítólagos részleteit

2017. december 7. 17:50 - szerző: 168 Óra/MTI

A Soros-terv bizonyítékainak hiánya adta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági ülésének témáját – mondta a testület szocialista elnöke. Molnár Zsolt szerint ismét kiderült, hogy nincs Soros-terv. Hozzátette azt is, hogy egyáltalán nincs semmiféle Soros Györggyel, valamint a magyar civilekkel összefüggésbe hozható nemzetbiztonsági kockázat.

„Kizárólag azt ismertük meg a zárt ülésen, hogy hogyan és miként működnek Magyarországon, illetve Európa-szerte a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek, amelyeknek a létét eddig is ismertük, és azt is, hogy ezeknek a politikai stratégiájuk nem illeszkedik a kormányéba. Ebben ellentétek vannak, azonban az ügynek inkább filozófiai, mint nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, ezért elfogadhatatlan az, amit a kormánypártok csinálnak, folyamatosan Soros-tervről beszélnek” – emelte ki az ülés után Molnár Zsolt.

A szocialista bizottsági elnökkel szemben a fideszes Németh Szilárd lát nemzetbiztonsági kockázatot az általa Soros-hálózatnak nevezet civilek működésében. Erről azonban részleteket nem közölt, mondván, a jelentést húsz évre titkosították.

„Beszámoltak a szolgálatok, hogy a kormány elé hogy került a Soros Györggyel kapcsolatos jelentés. Ez szintén nagyon tanulságos volt. És számomra teljesen egyértelmű a történet. Nyilván erről nem tudom önöket tájékoztatni, mert 2037-ig ez egy titkos jelentés” – nyilatkozta a bizottság alelnöke.

Fotó: Hermann Ildi

Németh Szilárd szerint az bizonyítja a kockázatot, hogy Soros György által anyagilag segített szervezetek támogatják a Magyarország és a magyar emberek biztonságát is veszélyeztető illegális migrációt, továbbá az is, hogy a karitatív, illetve emberi jogi segítségnyújtással foglalkozó szervezetek a politikába is beszálltak: nyilatkozataikban és tevőlegesen is támadják a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos politikáját – fejtette ki.

Ez azonban nem igaz, hiszen olyat, hogy „illegális migráció”, egyetlen civil szervezet sem támogat. A legális migráció, valamint a háborúk, politikai és fizikai üldöztetés elől menekülők segítését, valamint az Európai Unió-tagállamok közötti szolidaritást valóban több civil szervezet is a magyar állam nemzetközi jogokból fakadó kötelezettségének nevezte. Nehezen értelmezhető ugyanakkor, hogy az ilyen típusú, akár politikainak tekintett megszólalások miben veszélyeztetnék a nemzet biztonságát.