Magyarországra menekülnek a külföldi betegek a várólisták elől
„A Duna Medical Center fennállásának újabb mérföldkövéhez érkezett: az intézmény szerződést köt a nagy-britanniai OperationsAbroadWorldwide-dal. Az együttműködés keretében nagy-britanniai társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra, valamint magán ellátásra érkeznek hazánkba brit páciensek. Az utóbbi négy évben ugyanis Angliában megháromszorozódott azoknak a pácienseknek a száma, akik több mint 6 hónapot várnak műtétre, idén pedig a rutin beavatkozások tekintetében az évtized leghosszabb várólistáját regisztrálta az NHS England – idén júniusban közel 4 millióan vártak műtétre”– adta hírül a magán egészségügyi intézmény.
A lehetőséget az a négy évvel ezelőtti Európai Uniós törvénymódosítást adta, amely kimondta: valamennyi uniós állampolgárnak joga van ahhoz, hogyha hazájában az elfogadhatónál hosszabb a várólista, vagy más okok miatt elérhetetlen az egyébként saját biztosítója által befogadott ellátás, az unió bármely más országában azt igénybe veheti, természetesen saját országa kontójára. Most az NHS, Nagy-Britannia szigoráról hírhedt egészségbiztosítója ad pácienseinek lehetőséget külföldi kórházat választani az ellátásukhoz és visszatérítést igényelhetnek kezelési költségeik után. Így már a Duna Medical Center is részt vesz a brit páciensek szervezett ellátásában.
MTI Fotó: Marjai János
Nem ők egyébként az elsők, csak hivatalos bejelentésre eddig nemigen volt példa. Vannak egyetemi centrumok is, illetve egy-egy nemzetközi hírű szaktekintély fogad külföldi betegeket. A mostani hír azonban több kérdést is felvet. Az egyik: miközben az angol betegek idehozhatják a tb-befizetésüket, mi még a másik szobában, épületben lévő rendelőbe sem. (Az OEP nagyon kevés hazai magánintézménnyel áll szerződésben, azaz hiába fizetjük a járulékot, a magánkórházakban és -rendelőkben az ellátás teljes árát saját zsebből kell fizetnünk.) Ámbár – sokan ezt nem tudják – teljes jogú uniós polgárként mi is nyugodtan átléphetnénk az országhatárt és az itteni befizetéseink terhére máshol igénybe vehetnénk a szükséges ellátást. Igaz, az OEP térítése viszonylag alacsony egy-egy műtét után, legalábbis más európai országokhoz képest.
A másik, legalább ennyire fontos kérdés, hogy vajon az ezer sebből vérző magyar egészségügy hogyan tudja teljesíteni azokat a rendkívül szigorú feltételek, amit például a brit partner kiköt, hogy térítse az ellátást. Egy egész lajstroma van annak, hogy milyen eszköz-, infrastrukturális és leginkább a gyógyító munka minőségét igazoló feltételeknek kell megfelelni. Kérdés viszont, hogyha Magyarországon semmiféle minőségi kimutatás, visszajelzés nincs az egészségügyi ellátásokról, hogyan tudjuk azt mégis a minőségi mutatók alapján döntő külföldi páciensnek felmutatni?
Forrás: DMC
A buktatókra világít rá dr. Hegedűs Zsolt ortopéd szakorvos, aki éveken át Angliában praktizált és a minőségi kontroll hazai megteremtésének egyik úttörője. „Ahogy az angol, a magyar betegek is vihetnék a kinti beavatkozások árának nyilván lényegesen kisebb részét az állami befizetésükből. De az árkülönbözeten túl az «orvosilag indokolt» kifejezés is tág fogalom. A nemzeti egészségügyi hatóságok megtagadhatják az engedélyt abban az esetben, ha a kérdéses kezelés, illetve az adott egészségügyi szolgáltató kockázatot jelenthet a betegre nézve. Szintén megtagadható az engedély, ha a beteg hazájában orvosilag indokolt határidőn belül biztosítható ilyen ellátás. A tagállamoknak azonban meg kell indokolniuk döntésüket, és minden konkrét esetben külön ismertetniük kell, hogyan értelmezendő az «orvosilag indokolt» kifejezés. Az intézményeknek maguknak kell igazolniuk, hogy milyen minőséget képviselnek, mit mérnek, és hogyan ellenőriznek. De a közvetítő cégek is ellenőrzik a kórházakat a betegektől kapott visszajelzések alapján. Ha azok nem a legjobbak, akkor felülvizsgálhatják a szerződést. Egy ISO minősített kórház alapjaiban megfelelő lehet, ha azt komolyan is veszik ott”.
És hogy hogyan tud mégis megfelelni egy hazai szolgáltató? Dr. Bazsó Péter, a DMC főigazgatója azt mondja: a közvetítő cég előzetesen is folyamatosan ellenőrizte a tárgyi feltételeiket, náluk ráadásul dolgozik öt olyan kolléga is, akiknek van nagy-britanniai referenciájuk, dolgoztak kint és pontos lenyomata van a munkájuknak.
„Fontos, hogy garantáljuk, a betegek itt jó kezekben vannak, megvan a stáb és minden szükséges feltétel. A másik a bizalom. Én már hat évvel ezelőtt elindítottam egy ilyen együttműködést, még az állami rendszerben, de az akkor elakadt. Most azonban már több helyen dolgoznak együtt külföldi biztosítókkal, jönnek betegek más magán és állami intézményekbe, illetve van néhány olyan nagyhírű szaktekintély, akinek a neve miatt utaznak Magyarországra” – mondja az igazgató, aki szerint a betegelégedettség a legfontosabb mutató, mindamellett, hogy a szakmai visszajelzésekre, statisztikákra is szükség van, amin náluk már folyamatosan dolgoznak.
