Magán-cselgáncsórára vagy éppen az orosz energiafüggőség további növelésére utazhatott Orbán Viktor Putyinhoz

Sem a kormányzati portál nem számolt be arról, hogy a miniszterelnöknek ma kiemelt eseménye lenne, sem az állami hírügynökség nem árult el előzetesen többet Orbán Viktor mai moszkvai utazásáról, mintsem: „2018.09.18. Oroszország, Moszkva. Diplomáciai esemény Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal".

Nem lehetett tudni tehát, hogy a találkozóra pontosan hány órakor kerül sor, ahogyan sajtótájékoztatót sem hirdetett meg a magyar miniszterelnök stábja (szerkesztőségünket legalábbis nem tájékoztatták ilyen eseményről). Nem lehetett tudni azt sem, lesz-e élő közvetítés, erre utaló információt még a Kreml, az orosz elnök hivatalának honlapján sem leltünk. Ahogyan elmaradt Orbán Viktor már-már szokásosnak tekinthető videós, vagy képes bejelentkezése saját Facebook-oldalán is, így nem kaphatott tájékoztatást cikkünk megjelenéséig a magyar közvélemény arról, megérkezett-e a kormányfő Moszkvába.

Információink szerint ugyanakkor moszkvai idő szerint 14 órakor, azaz budapesti idő szerint 13 órakor ült össze a két vezető, noha ettől még semmiféle hivatalos közlés nincs arról sem, hogy pontosan mi az orbáni vizit célja Oroszországban.

Sőt, valójában minden korábbinál kevesebbet tudni arról, hogy pontosan miről fog tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a magyar miniszterelnök, s még a diplomáciai szakértők is csak találgatják, miféle célja lehet a mostani utazásnak.

Nem tekinthető tehát véletlennek az sem, hogy cikkünk megjelenését követően, feltűnő gyorsasággal az MTI mindössze arról adott hírt:

„Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden a Kremlben üdvözölte Orbán Viktor miniszterelnököt.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2018. szeptember 18-án

Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.

A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.

– Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak" – mondta Vlagyimir Putyinnak.

Orbán Viktor és delegációja Vlagyimir Putyinnal és minisztereivel a Kremlben 2018. szeptember 18-án

Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat" – fogalmazott Orbán Viktor. „Azt nem mondhatni – folytatta a miniszterelnök –, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket", és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.

Közölte, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában."

Egyelőre semmi több.

Putyin és Orbán

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az az előző évek nyomán szinte biztosra vehető, hogy Paks II., a 3-as metrót és felújított szerelvényeit érintő beruházás, továbbá a közös vonatgyártás ügye napirendre kerül.

Csakhogy mindez édes kevés, hiszen Orbán Viktor idén nem először látogat Moszkvába, tavaly Putyin maga is kétszer jött el Budapestre, ezzel pedig nemcsak a magyar miniszterelnök legszorosabb diplomáciai kapcsolatává lépett elő az orosz elnök, de orosz oldalról is egyértelműen fontos kapcsolatként tűnik fel Orbán. 

Az utóbbi években mindig februárban voltak a hivatalos találkozók, az idén ezt a választások miatt elhalasztották. Ez protokolláris értelemben nem szokatlan, az viszont tartalmilag egyáltalán nem látszik, miért van szükség a mostani megbeszélésre. Már csak azért sem, mert a Putyin tavalyi látogatásai során szerzett tapasztalatok alapján az orosz elnök célja kizárólag az volt, hogy az egész világnak megmutassa: milyen meleg barátsággal fogadják őt az Európai Unió és a NATO egyik tagállamába. Orbán pedig sportesemények, így a nyári labdarúgó világbajnokság alkalmával folytatott megbeszélést az orosz elnök hivatalában idén nyáron, így tulajdonképpen eddig is mindent megbeszélhettek volna, amit a folyó ügyekben kellett.

A helyzet pikantériáját csak növelheti, hogy még az orosz állami propaganda-televízió, a Russia Today portálja is csupán azt szellőztette meg a közelgő látogatás kapcsán, Putyin a 2017-es budapesti cselgáncs-világbajnokság megnyitóján ígéretet tett, hogy 

tart Orbán Viktornak egy exkluzív, ingyenes cselgáncsórát.

Az orosz elnöknek szenvedélye a cselgáncs, nyolc danja van a küzdősportban, könyvet is írt róla, Orbán a tavaly augusztus 28-i megnyitón még hízelegni is próbált neki, hogy Magyarországon szoktak idézni a könyvéből, aminek a szépséghibája csak az, hogy a könyvet még nem fordították le magyarra.

Kérdéses ugyanakkor, hogy Orbán csak a tatamin hagyja-e magát két vállra fektetni, vagy valamilyen érdemi kérdésről is szó lesz.

Noha közismert a nagy barátság, az nem várható, hogy Orbán Viktor és Valgyimir Putyin újabb szerződést írna alá, de annyi a napokban már a magyar sajtóban is kiszivárgott, hogy az orosz fél előre jelezte, Szijjártó Péter miniszter és Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter, a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) társelnökének tárgyalásán fel fogják vetni a 3-as metró felújított szerelvényeinek kérdését. A 444.hu nyomán lapunk is megírta: az oroszok nehezményezik ugyanis a magyar fél által kiszabott kötbért, szerintük az jogtalan.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Biztos azonban, hogy nem a metrófelújítás ügye lesz az, ami megzavarhatja ezt az évek óta erősödő barátságot Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között. Ennek bizonyítására érdemes – a Magyar Narancs terjedelmes cikke alapján – vázlatosan felidézni, hogyan is alakult ez a kapcsolat:

• Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa alatt még egyszer sem járt Oroszországban elnöki látogatáson, utoljára 1995-ben utazott Moszkvába Horn Gyula, s 1989 óta Orbán következetesen oroszellenes, később kifejezetten Putyin-kritikus retorikát vitt.
• 2007-es évértékelőjében a Fidesz-elnök még arról beszélt, a Gyurcsány-kormány a túlzott orosz-befolyás irányába halad: „Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt, mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot”.
• Szintén 2007-ben, a Fidesz 19. születésnapi partiján kijelentette: „mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy ezek a dolgok visszamásszanak az ablakon.”
• 2008 februárjában Gyurcsány Ferenc aláírta Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték magyar szakaszáról szóló megállapodást, Orbán pedig rögtön kemény közleményben reagált. „A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a 21. századot és a magyar nép és a teljes Kárpát-medence életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében” – írta akkor. Majd pedig azt is kijelentette:

„nem lehet az oroszokkal olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak".

• Orbán látványos fordulata már a második miniszterelnöki ciklusa előtt elkezdődött. A Fidesz elnökeként, s a miniszterelnöki poszt egyértelmű várományosaként ugyanis ellátogatott Szentpétervárra, hogy Putyin pártjának 2009-es kongresszusán vegyen részt.

2009-ben tehát Orbán találkozott az Oroszországot akkor miniszterelnökként irányító Putyinnal, de hogy ezen a találkozón mi hangzott el, mai napig a magyar politika egyik nagy rejtélye.

• 2010 őszén aztán Orbán már miniszterelnökként utazott hivatalos látogatásra Putyinhoz, és azóta ezeket a találkozókat rendszeressé tették. 2010 és 2014 között, az első Orbán-kormány időszakában háromszor is találkoztak, a tetőpont pedig a 2014-es januári találkozó volt, ahol Orbán teljesen váratlanul jelentette be, hogy orosz hitelből épül két új atomerőmű blokk Pakson. Ekkor már a magyar miniszterelnök azon az állásponton volt:

„Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együttműködésben legyen Oroszországgal”.

• Még 2014-es ukrajnai válság és a Krím annektálása után is folytatódtak a bilaterális találkozók Putyin és Orbán között. Az Európai Unióban ugyanis csak Magyarország volt az egyetlen olyan tagállam, amelynek vezetője a fenti eseményeket követően háromszor is tárgyalt Putyinnal, aki jött 2015 februárjában, fogadta Orbánt 2016-ban februárjában, 2017-ben pedig kétszer is Magyarországra jött, hogy második alkalommal már a nagy felháborodást kiváltó díszpolgári címet is átvegye a Debreceni Egyetemtől (igaz, erre végül nem Debrecenben került sor).
• Idén a választások előtt ugyan elmaradt a szokásos Orbán–Putyin-találkozó, de kétszeresen is bepótolják: júliusban, az orosz foci-vb idején is találkoztak, most pedig a magyar miniszterelnök újra Moszkvába ment, hogy ma ott tárgyaljon Putyinnal.

Egy biztos: Orbánnak a Sargentini-jelntés múlt heti európai parlamenti (EP) elfogadása után az EU-n kívüli szövetségesként, Putyinnak pedig az elmúlt hetek diplomáciai fiaskói után éppen egy uniós és NATO-tagállam vezetőjének baráti hozzáállását bizonyítva minden egyéb érdemi megállapodáson túl jól jöhet a találkozó.

Emlékezetes ugyanis: Nagy-Britanniában nemrégiben nyilvánosságra hozták és beazonosították a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet állítólagos elkövetőit, s miközben Vlagyimir Putyin azt állította róluk, polgári személyek, nagyon hamar kiderült és bebizonyosodott, hogy az orosz belügyi nyilvántartások alapján a britek által megnevezett személyeknek valóban közük van a putyini titkosszolgálatokhoz. „Semmi köze sincsen Vlagyimir Putyin elnökhöz a Szkripalék megmérgezésével London által megvádolt orosz Alekszandr Petrovnak és Ruszlan Bosirovnak" – folytatta azonban a tagadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 állami televíziónak.

Azt is megírtuk: szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá.

Magyarán Orbán Viktor ezzel a látogatással ezeknek a külföldi partnereinknek is üzen.