Maffiamódszerekkel történő csalásra gyanakszik az OLAF a Tiborcz-ügyben

2018. február 7. 08:24 - szerző: B. M. – Á. Z.

A 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert 35 közvilágítási pályázatának mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen – írja a 24.hu. A portálnak sikerült megszereznie az OLAF erről szóló jelentését, amely azt vizsgálta, miért tarolhatott az Elios a 2009 és 2014 között kiírt EU-s finanszírozású közvilágítási pályázatokon.

Nemrég derült ki, hogy az OLAF jelentős szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektjében, ezért a hivatal 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint EU-s támogatás megvonására tett javaslatot. Három 2009-es projekt miatt 534 ezer euró, 17 2009-es projekt miatt 29 millió euró, és 15 2014-es projekt miatt 14,2 millió euró támogatást bukhat.

Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 pályázat mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, 17 pályázat esetében pedig az OLAF azt is megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

Az érintett pályázatokat eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios vagy konzorcium feleljen meg, amelyben indult. Amíg a hasonló közvilágítási pályázatok esetében többnyire csak azt írják elő, bizonyos számú és típusú lámpára van szükség, ezekben azt is elvárták, hogy az indulóknak legyen LED lámpákkal kapcsolatos tapasztalatuk. Ilyen cég akkor, 2012-ben csak az Elios volt Magyarországon, de ez nem volt elég, 17 pályázat esetében kijátszották a feltételeket. A pályázatban ugyanis szerepelnie kellett egy belső megtérülési rátának, vagyis annak, hogy a befektetés miként térül meg. Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülési feltételeknek, csakhogy egy trükkel elintézték, hogy mégis a Tiborcz-féle cég legyen a befutó. Ez ügy nézett ki, hogy a megtérülési rátát a játékszabályok szerint 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni. Az 50 ezer óra a lámpák élettartama, a beadás előtti utolsó pillanatban viszont módosították a pályázatokat, az 50 ezer világított órát mindegyikben 100 ezerre írták át. Mivel egy-egy ilyen lámpa maximális élettartama körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka fantomkapacitásként elvileg megmarad, ami 40 százaléknyi maradványértéket jelent, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára nőttek. „Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte” – írja a 24.hu. Azt, hogy a lámpák akár 100 ezer órán át is világítanak, több szakértővel is auditáltatták, és bár ők nem tudtak konszenzust kialakítani, hatósági részről végül rábólintottak az Elios állításaira. A 100 ezer világított óra Magyarországon az engedélyezett felső határ. 

Az OLAF egy egész hálózatot, az Eliosszal tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat fedezett fel az ügyben. Köztük van Hamar Endre ügyvéd, Tiborcz István üzlettársa, a pályázatokat önkormányzati megbízásból előkészítő Sistrade Kft. vezetője, aki az Eliosban is tulajdonos volt. A Sistrade közösen állította össze megtérülési rátákról szóló Excel-táblázatokat az Elios közvilágítási üzletágának vezetőjével, Mancz Ivette-tel. 

Az erről szóló jelentést az OLAF a jelentését elküldte a magyar kormánynak is, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, Ezt az ügyészség el is rendelte. A Elios ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. Az Orbán-kormány a jelentést egyelőre nem hozta nyilvánosságra, szemben azzal, amit a négyes metró körüli visszaélésekről készített a hivatal.

Az Elios érintett 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF szerint Magyarországon kimerítik a költségvetési csalás bűntettét. De a hivatal azt is javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg, hogy nem szervezett bűnözésről van-e szó. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszervezetben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik – hívta fel a figyelmet a 24.hu, hogy milyen következményekkel járhat a gyanúk beigazolódása az ügyben. Ezt az ügyet nyilván rendkívül kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége volt 2014 és 2015 áprilisa között, korábban pedig a miniszterelnökkel a hírhedt 2015-ös G-napon szakító Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a vállalatban.

Hadházy Ákosnak, az LMP társelnökének a gyanúja szerint Tiborcz István két- és négymilliárd forint közötti összeghez juthatott hozzá illegálisan. Orbán Viktor a vejéről szóló kérdésre a múlt héten azt mondta, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik.