Ma mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmad, amit csak Orbán kitalált magának
Ma délután kettőkor vette kezdetét az Országgyűlés nyári, az Orbán-kormány által igényelt rendkívüli ülése. Az utolsó ülésnapon azonnal határozatképesség szükséges, hiszen a parlament honlapján megtalálható napirend szerint mára nem maradt más hátra, minthogy sor kerüljön a Fidesz-KDNP parlamenti törvénygyártósorának zárószavazás-cunamijára.
Ma nem csupán a jövő évi költségvetést, az ahhoz tartozó, igencsak trükkös adótörvényeket, a Stop Soros törvénycsomag és az alaptörvény hetedik módosítása nyomán szükségessé ugyan nem vált, de az Orbán-kormány által kívánatosnak tartott, például a politikusok „zaklatását”, avagy elszámoltatását szankcionáló jogszabály-változásokat fogadták el, de bizony összességében 13 fajsúlyos törvényt alkottak meg.
Hogy miről és milyen sorrendben szavaznak a honatyák?
- Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról
- A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosításáról
- A sportról szóló, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosításáról
- Az atomenergiáról szóló törvény módosításáról
- A Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről
- Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról
- A szociális hozzájárulási adóról
- A gyülekezési jogról
- A magánélet védelméről
- Az üzleti titok védelméről
- A Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés kihirdetéséről
- A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításáról
- Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról
- A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről
- A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény módosításáról
- A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések
megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról
A legtöbb javaslattal részletesen foglalkoztunk már, hiszen a többi között a mai döntések hatására válik biztossá a képviselői fizetésemelkedés, de a büdzsé sarokszámai is igencsak sokatmondóak, ahogyan az is, hogy – mint arról írtunk – Gulyás Gergely kancelláriaminiszterként bekebelezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Ennél azonban még súlyosabb kérdéseket vethet fel a Miniszterelnökséget vezető miniszter által előterjesztőként és előadóként is jegyzett törvénycsomag, amely, mint megírtuk, akár azt is magával vonhatja, hogy Tarlós István visszautasítsa Orbán Viktort. A 168 Óra is beszámolt arról, május végén egy, az Indexnek adott interjúban mondta el Tarlós, hogy a miniszterelnök néhány héttel előtte felkérte, induljon el újra a 2019-es főpolgármesteri választáson.
Mint a főpolgármester akkor mondta, a miniszterelnöknek az ország legfontosabb kérdéseiben folytatott politikájával egyetért, és ha lesz köztük megállapodás, ha nem, azt továbbra is támogatja. „Azt azonban nagyon meg kell fontolnom, hogy 70 évesen vállalok-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett egy hat és fél évre szóló elkötelezettséget" – tette hozzá a főpolgármester.
A hétvégén azonban Tarlós a sajtón keresztül megüzente: nem tervez indulni, mert a jelenlegi struktúra és a „nem tisztázott" hatáskörök miatt 70 évesen már nem akar még egy ciklust vállalni.
Mindennek oka valójában vélhetően az, hogy a főpolgármester már a múlt hét végén ismerte a kormány terveit Budapestet érintően. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról szóló jogszabályterv, amelyet hétfőn nyújtottak tehát be, s ma már meg is szavaz a narancsos úthenger, lehetővé teszi majd Orbán Viktor számára, hogy a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítsanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok valósítanak meg, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.
A törvénytervezet alapján ráadásul nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Magyarán az Orbán-kormány újabb, talán az eddigieknél is jelentősebb hatáskörelvonást tervez, az ellenzéki pártok némelyike szerint ezzel büntetve Budapestet, s a budapesti választókat, amiért a Fidesz-KDNP-nek nem az országoshoz hasonlóan elsöprő a támogatása a fővárosban.
Nemcsak a hatósági ellenőrzések, hanem az önkormányzati és egyéb társadalmi kontroll lehetősége alól is kivonná ezzel a kabinet a budapestiek közös vagyonát jelentő nagyberuházási helyszíneket, miközben állami tulajdonba vonná a ma még önkormányzati ingatlanokat is. Mindez pedig egyértelműen Tarlós eddigi beleszólása, s egyes beruházásokat, projekteket érintő alkuhelyzete ellen tett lépés, amely nyilván a mindenkori főpolgármester és Fővárosi Önkormányzat kezét is köti.
De nem elsősorban a főpolgármesternek, hanem sokkal inkább valóban a fővárosiaknak szólhat ez a hadüzenet alig több, mint egy évvel az önkormányzati választások előtt.
A ma elfogadni tervezett előterjesztés ugyanis megalkotja
a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmát is, ami egyértelműen arra utal, hogy a kormányfő és közege nem tett le egy olimpia esetleges megszervezéséről – akár a fővárosi lakosság döntésével szemben is.
Páran támogatták volna, hogy a budapestiek maguk dönthessék el, akarnak-e olimpiát rendezniEmlékezetes: a Momentum Mozgalom tavaly februárban több mint negyedmillió aláírás gyűjtött össze 30 nap alatt a budapesti olimpiáról rendezendő népszavazás érdekében. A helyi népszavazás kiíráshoz a fővárosban 138 ezer budapesti aláírása szükséges, ezt jelentősen túlszárnyalta a gyűjtés, amiből – számos idevágó felmérés után – arra lehetett következtetni:
a budapestiek, köszönik, de nem kérnek az olimpiarendezésből jelenleg.
Ettől márpedig a kormány, a főváros és az olimpiai bizottság annyira megrettent, hogy Budapest olimpiai pályázatának visszavonása mellett foglalt állást. Csakhogy nem csupán az derült ki, hogy súlyos közpénz-milliárdokat vert már el az Orbán-kormány a kormányfő legnagyobb álmának előkészítésére, hanem nemrégiben az is, hogy az olimpiai költekezés valahogyan nem tud leállni.
Még 2016 végén ugyanis egy kormányhatározatban 21 milliárd forintot bíztak rá az Emberi Erőforrások Minisztériumára (ezen belül működik a sportért felelős államtitkárság), hogy sportcélokra ossza szét és napokon belül fizesse ki. Arról, hogy ezt a pénzt milyen célra fordították, az MSZP-s Tóth Bertalan által benyújtott közérdekű adatigénylés nyomán értesülhetett a nyilvánosság. Így derült ki, hogy miközben az olimpiai pályázatot régen lefújták, tavaly a 21 milliárdos keret sok-sok tételét úgy címkéztek fel, hogy az a „2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatás”.
Mindebből szintén arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktor nemcsak a hosszú, akár évtizedes hatalomban maradásra, de bizony egy újbóli olimpiai pályázat benyújtására, s végső soron a rendezésre készül.
Megkérdeztük az „álomgyilkos” Momentumot, mégis mit gondolnak arról, hogy a jövőben akár az általuk – az ellenzéki pártok, mozgalmak sorában 2010 óta kirívó sikerként – mozgósítani képes budapestieket az Orbán-kormány a jövőben akár ki is hagyhatja egy ilyen döntés meghozatalából. Hajnal Miklós szóvivő egyelőre sokkal inkább gazdasági érdekek által vezérelt, az ismét megszerzett kétharmados hatalom kihasználására szolgáló és azt fitogtató törvényalkotási célokat sejt, mintsem egy konkrét olimpiarendezést. „Természetesen ez jogi kiskapu, amelyet a kétharmados többségükkel visszaélve teremtenek meg maguknak. Az is látszik belőle, hogy a Fideszt semmi sem érdekelte volna 2017 februárjában, amikor a NOlimpia hatására visszavonulót fújtak, ha akkor rendelkeznek kétharmaddal.
De arra azért felhívnám a figyelmet: leghamarabb 2032-re készülhet az Orbán-kormány budapesti olimpiai pályázattal, ami persze valóban bizonyíthatja, hogy a hosszútávú hatalomgyakorlást tervezik” – vélekedett Hajnal.
A szóvivő szerint arra, hogy a mi a kabinet valódi terve, 2025-ig nem fogunk választ kapni, hiszen a 2032-es olimpiarendezést akkor ítélik oda. Ugyanakkor az, hogy továbbra is zajlanak beruházások, valamint állami – tehát közpénzekből való – költekezések az olimpiarendezésre való felkészülés címszavával, több mint egyértelmű helyzet teremt. „Vélhetően úgy gondolják, ha ezek a beruházások elkészülnek, így kiemelt olimpiai beruházásként sportlétesítményekre költenek, az egy majdani olimpiai pályázat elbírálásánál is előnyt jelenthet”. Hajnal Miklós szerint ugyanakkor ennek a törvénynek a politikai üzenete roppant visszás.
„Érezhető, hogy egyfajta politikai büntetés, hogy a budapestiek döntéseit kormányzati gyámság alá vonják, avagy éppen elveszik a közvetlen döntési lehetőséget a fővárosban élőktől. De ennek az lesz a vége, hogy a megbüntetett budapestiek megbüntetik a Fideszt” – fogalmazott, hozzátéve:
„a budapesti választópolgárok, a fővárosi lakosok kezét jól láthatóan végleg elengedte a Fidesz, nekik már nem akar semmiféle gesztust tenni, vagy akaratuknak, igényeiknek megfelelni, azt képviselni”.
Amennyiben a jövőben a kormány saját hatáskörben, a budapestieket kihagyva, vagy éppen velük szemben hozna olimpiai döntéseket, a Momentum megvizsgálná egy újabb népszavazási kezdeményezés lehetőségeit. Ha pedig ez a törvénymódosítás már lehetetlenné teszi egy helyi népszavazás kiírását, Hajnal Miklós szerint az sem kizárt, hogy országos népszavazásra kell vinni a kérdést.
