Leállhat az ország: három szakma is sztrájkba léphet még az áprilisi választások előtt

Január 12-én és 15-én is sztrájkolnak a közszféra dolgozói. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ráadásul már azt is előrevetítette: ha a kétnapos munkabeszüntetés nem hoz eredményt, akkor februárban három, márciusban már négy napot (és így tovább) nem dolgoznak majd a köztisztviselők, mindaddig, amíg követeléseiket a kormány figyelembe nem veszi.

Az önkormányzati és egyéb hivatali dolgozóknak több oka is van sztrájkolni: az ágazatban akad, akinek 10 éve nem emelkedett a fizetése, a képzett munkaerő lemorzsolódása miatt pedig már-már olyan helyzet alakult ki, ami még az áprilisi választást is ellehetetleníthetné, hiszen több helyen, szavazókörben képtelenség lenne megtartani azt. Ráadásul tegnap kiderült: nemhogy növelné ráfordításokat, inkább csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg.

Hiába minden korábbi tiltakozás, a kormány tesz a közalkalmazottakra

Pedig köztudott, hogy munkaerőhiány van a közszférában. Tavaly decemberben számoltunk be arról a Magyar Nemzet nyomán, hogy a kozigallas.gov.hu állásportálon, ahol minden egyes közalkalmazotti és köztisztviselői álláshirdetést kötelezően meg kell jelentetni, 3038 állást kínálnak. Ebből majdnem 600 tanári pozíció, noha Balog Zoltán miniszter szerint a tanárhiányról szóló kommunikáció csak „lejárató szándékú hírgyártás". Több száz orvost és rengeteg önkormányzati hivatalnokot is keresnek.

Az orvosi állások mellett ráadásul már az egészségügyi szakdolgozók is jelentős kereslet „tárgyai" lettek, hiszen folyamatos az elvándorlás, s a szakmaelhagyás ezen a területen. Már csak ezért is érdekes, hogy ezzel a szakmacsoporttal sem bánik tisztességesen a kabinet, hiszen a szakdolgozók, azaz az orvosi asszisztensek és ápolók többször megígért bérrendezése is hagy kívánni valót maga után. Néhány hete ugyanis kiderült, hogy az egészségügyi szakdolgozók most is úgy kaptak fizetésemelést, hogy a bérük nem lesz magasabb. Korábban az egészségügyben is bevezették a garantált bérminimumot, vagyis azt az összeget, aminél kevesebbet senki nem kereshet nyolcórás munkával. Ezt 161 ezer forint nettóban határozták meg, vagyis összekötötték a szakmunkás-bérminimummal. Azonban – és itt jött az első trükk – azoknak a dolgozóknak, akiknek nem érte el a fizetése a fenti határértéket, nem felemelték a bérét, hanem fizetéskiegészítést kaptak az államtól. Magyarán: aki korábban 131 ezret vitt haza, az ettől kezdve ugyanígy kapta a 131 ezres fizetését, plusz az államtól 30 ezer forintnyi kipótlást. Így jött ki a 160 ezer. Innen már nem olyan nehéz kitalálni, mit is emeltek 12 százalékkal: a fizetést. Ami – a fenti példával számolva – 131 ezerről felugrott 147 ezerre. Mivel azonban így sem éri el a 160 ezres limitet, az állam továbbra is kipótolja, igaz, immár csak 14 ezerrel. A végeredmény a 12 százalékos emelés után: 161 ezer forint.

Lassan tényleg nem marad senki a betegágyak mellett

A helyzet tarthatatlansága miatt a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adrianna december közepén jelezte: januárban ők is sztrájkba kezdhetnek.

Azt pedig Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke jelentette be kedden a HírTV-ben, hogy van mintegy 1000 munkavállaló, aki már korábban letétbe helyezte a felmondólevelét az egyik érdekképviseletnél, mivel elégedetlenek a fizetéssel és a munkakörülményekkel, továbbá rettenetesen csalódottak a bérajánlat miatt. Az ezerfős sztrájkfenyegetés azért is jelentős, mert – Nemes Gábor maga fogalmazott – hogy „plasztikusabb” legyen a szám: a BKV-nál 2100 buszvezető dolgozik jelenleg.

Ki kerül a volán mögé?