Lázár tudja, hogy Soros veszélyes, de nem árulja el, miért
Államtitokra hivatkozva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem árulta el, hogy Soros György miért jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra nézve. A tárcavezető ma a 105. kormányinfó sajtótájékoztatón állt a nyilvánosság elé, de semmiféle konkrétumot nem árult el az ügyben. Mindössze azt fejtegette, hogy „egy modern világban” folyamatos befolyásolási kísérleteknek kell ellenállni. Az Index kérdésére később úgy válaszolt, olyan államtitoknak számító tények vannak a birtokában, hogy a Soros György által támogatott szervezetek Budapesten, Berlinben és Brüsszelben megpróbálják befolyásolni a Magyarországgal kapcsolatos döntéseket. Arra, hogy a „Soros-maffiahálózatról” szóló kijelentések ellenére miért nem indul nyomozás, úgy válaszolt, az ő megítélése szerint politikai nyilatkozatról, véleménynyilvánításról van szó. „Ízlés kérdése” – mondta erről.
Mintegy 60-70 milliárd forint EU-s bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető szabálytalanságai miatt – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Az Orbán-kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcáfolhatatlan, de igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget.
A tárcavezető elmondása szerint felkérték Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy különítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkötéssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás. A 452 milliárd forintos metróberuházásban 272 milliárd forint esetében lehet szó a volt MSZP–SZDSZ-kormány korrupciós ügyéről, ebből 166 milliárdot valószínűleg elloptak. Utóbbi összegből 76 milliárd forint érkezett az EU-tól, a többi a magyar adófizetők hozzájárulása volt.
Az ügyben két szálon is büntetőeljárás folyik, az egyik a Miniszterelnökség feljelentése alapján az OLAF-jelentésre hivatkozva, a másik pedig 2011 óta nemzetközi megkeresésre. Utóbbiról elmondta: a 4-es metróval kapcsolatos bűncselekmények egy nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozatba illeszkednek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és más uniós országokban is nyomozásokat rendelt el az ügyészség.
Lázár beszámolt arról is, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. Ez komoly eredmény – értékelt, szóvá téve: az ellenzék „apró fűszálakba kapaszkodva” abban bízott, hogy ha már ők nem tudnak meggyőző érveket hozni a Fidesszel szemben, akkor hátha az Európai Bizottság meginti. A forrás érdemben, pozitívan befolyásolja az államadósságot – jelezte. A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy kétezermilliárd forint értékben, ami a GDP öt százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan hat ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya is – részletezte. Hozzátette: a 8650 közbeszerzés 99,2 százalékában verseny volt az eljárásokban.
A miniszter a gazdasági helyzetről is számot adott. Mint mondta, Magyarországon 1990 óta először közel 69 százalékos a foglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetőséget kap. Ezzel egyidejűleg folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás aránya, országos átlagban négyszázalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónapja folyamatosan nőnek. Hozzátette: a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez kétszázmilliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A tárcavezető kifejtette, a béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő, és már nem csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyedévben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, ez a tavalyi évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat – közölte, rámutatva: ez jelenti azt is, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyarország tőkevonzó képessége is jelentősen emelkedett. Lázár a kormány döntései között beszámolt arról, hogy a kárpátaljai gyermekeknek ingyenes védőoltásokat biztosítanak, jóváhagyták több vidéki kórház támogatási igényét, valamint a Bükkben csillagdát építenek. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy Magyarország 2018 és 2021 között rövidpályás úszóvilágkupát rendezzen.
A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a kormány megveszi a Bálnát a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. A kereskedelmi központ senkinek nem kellő épületét Budapest nemrég már az Ingatlan.com-on árulta 11 milliárd forintért. Több kabinetdöntést ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntöttek arról is, hogy 2017–2018-ban százmilliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre.
Faggatták arról, hogy Jávor Benedek EP-képviselő szerint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks II.-beruházást. A miniszter szomorúnak nevezte, hogy a Párbeszéd képviselője feladta politikai pályafutását, és „hivatásos feljelentő” lett, értékelése szerint a Paks II. „árnyékra vetődés” Jávor Benedek életében, akit sajnál amiatt, hogy szellemekkel küzd. Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság megállapította, hogy az ügyben minden jogszabályt betartottak, a magyar adófizetők érdekeit védve hét-nyolc százalékos megtérülési arányt mutattak ki, a megállapodást pedig transzparensnek nyilvánították Brüsszelben. Egy másik, kapcsolódó kérdésre arról is beszámolt: 2018 első felében a felvonulási terület műszaki előkészítése megindul, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 között lesz.
Kérdezték Lázárt több ágazat béremelési igényéről is. Az önkormányzati dolgozók esetében a különböző települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól. Rögzítette továbbá, hogy a béremelésekről már a 2018-as büdzsé elfogadásakor döntöttek, ami a 2018. januárban hatályba lévő költségvetési törvényben van, az lesz. A gazdaság teljesítménye adhat mandátumot a változtatáshoz – fogalmazott. A Norvég Alap 2009–2014 közötti időszakának záró konferenciájával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt mondta: a Miniszterelnökség a program működésében részt vevő összes felet elismerte, és nem lett volna elegáns, ha az Ökotárs Alapítványt vezető Móra Veronika nem kap plecsnit.
Arra a kérdésre, miszerint pert nyert a magyar állammal szemben egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég, a miniszter úgy reagált, nem ismeri a bírósági ítéletet, azt azonban közölte, hogy az államnak kötelessége az illegális szerencsejáték blokkolása, a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó szabályokat pedig mindenkinek be kell tartania.
Ugyanezt a tárcavezető elmondta a taóval kapcsolatban is, de újra elfogultsággal vádolta meg Baka Andrást, a Kúriának azt a bíráját, aki úgy döntött, hogy az ilyesfajta sporttámogatásokról szóló információkat közérdekű adatként nyilvánosságra kell hozni. Lázár szerint Bakának elfogultságot kellett volna jelentenie, hiszen korábban pert indított a magyar állam ellen, amiért 2011-ben eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről.
Egy másik kérdésre a miniszter azt mondta, leül tárgyalni Tarlós István budapesti főpolgármesterrel arról, hogy a felújítás alatt álló 3-as metró mindegyik állomását akadálymentesítsék.
