Kövér László szerint a társadalmi nemek tanulmánya semmivel sem jobb, mint az eugenetika a náci időkben
Kissé hajmeresztő Interjút adott Kövér László házelnök az Echo TV-nek augusztus 20. alkalmából. A beszélgetést az MTI szemlézte, a házelnököt pedig kérdezték a migrációs válságról is , amire a Fidesz politikusainak untig ismert szólamával elkezdett arról beszélni, hogy valójában Magyarország keresztény kultúráját, a a tízparancsolaton nyugvó normarendszert, és így tulajdonképpen „az életünket” fenyegeti veszély.
Beszélt az irodalmi életben a Magyar Idők által elindított bornírt világnézeti harcról is, amelynek kapcsán Békés Mártonnal ellentétben úgy nyilatkozott,
„a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem”,
de szerinte az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy újrarendezik az asztalt. Nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget – vélte.
Kapott egy kérdést a nyilvános megaláztatásra ítélt Magyar Tudományos Akadémiáról is, amire válaszul tett egy megjegyzést, hogy
az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre a tudományos tevékenységük nem jogosítana fel,
csakhogy a politika 1990 előtt úgy döntött, hogy nekik be kell kerülniük, és nem szerepelnek olyanok, akiket a kommunisták megfosztottak az akadémiai címüktől, noha erre legfeljebb politikai okuk volt. – Döntsük el, hogy az akadémia micsoda: politikai értékeket is valló vagy tudományos testület, és ha utóbbi, akkor ott is rendet kell tenni – hangsúlyozta.
Ezután következett a társadalmi nemek tanulmánya képzés körüli vita, amelyet az Orbán-kormány rendeletben akar betiltani a CEU-n és az ELTE-n is. Bár ez a férfiak és a nők közötti társadalmi egyenlőtlenségekről szóló Kövér László azt mondta, politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, „ostobaságra”, esetleg egyenesen „társadalomellenes” kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott fel kell lépni – tette hozzá.
Botond Bálint szociológusnak a Magyar Időkben megjelent, velőtrázóan ostoba publicisztikájára hivatkozva, a házelnök ehhez hozzáfűzte, amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt
„egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása”, amely semmivel sem jobb, mint az eugenetika a náci időkben.
Kérdés viszont – fűzhetjük hozzá –, hogy akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma miért hagyta jóvá a társadalmi nemek tanulmánya szak elindítását mindössze egy évvel ezelőtt az ELTE-n, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig miért azt az amerikai Notre Dame Universityt hívja Magyarországra, amely kiemelten foglalkozik a társadalmi nemek tudományával.
