Kövér László először nem sorosozott nyíltan, de aztán az MTI előzékenyen emlékeztette rá

2017. október 17. 19:32 - szerző: 168 Óra / MTI

Korunkban az igazi küzdelem már nem a hagyományaikat, hitüket, értékeiket védő emberek között, hanem egyfelől köztük, másfelől pedig a mindezek létjogosultságát eltagadó nihilisták között zajlik – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden az Interparlamentáris Unió (IPU) 137., szentpétervári közgyűlésén.

„Készen kell állnunk nemcsak a párbeszédre, hanem az együttműködésre is. Képesnek kell lennünk, hogy az országainkban s a körülöttük lévő térségekben létező természetes sokszínűséget ne a kizárólagosságra, hanem a méltányosságra törekvés jegyében ne saját közösségünk korlátjaként, hanem támogató erőforrásaként fogadjuk el” – hangoztatta a házelnök.

A házelnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a békének és a kulturális sokszínűségnek párbeszéden keresztül való előmozdítása az ukrán oktatási törvény elfogadása nyomán még aktuálisabbá vált. Rámutatott, hogy ha egy többség egy kisebbséggel szemben totálisan érvényesíteni kívánja az akaratát, akkor nemcsak annak, hanem hosszú távon magának is kárt okoz. Ezt, mint mondta, a politikusok nem engedhetik meg maguknak, mert az igazi frontvonalak nem a hagyományos kultúrák, vallások, nemzetek között húzódnak, hanem azok között, akik fontosnak tartják azt, hogy az embernek van Istentől adott identitása, és azok között, akik szerint nincs.

Kövér László arra figyelmeztetett, hogy a hagyományos értékrend megszüntetése olyan magánhatalmak érdekében áll, amelyeknek a kapacitása, gazdasági-politikai ereje ma már a Föld államainak többségének az erejét meghaladja, azoknak ez áll az érdekében.

„Természetesen mindezt akkor is meggyőződéssel mondanám, amit elmondtam, hogyha nem éppen térdig állnánk egy olyan helyzetben Magyarországon és Európában, ami egy Soros György nevű emblematikus figurának a nevéhez fűződik, aki ezen magánhatalmaknak az egyik legaktívabb szereplője – válaszolta az MTI-nek arra az észrevételére, hogy beszédében nem konkretizálta, milyen hatalmakat bírált. – A migrációs válság is tulajdonképpen annak a háttérhatalmi törekvésnek az egyik eszköze, amelyik az európai kultúrákat szeretné eltüntetni, feloldani, ezáltal az embereket, akik ma közösségek tagjaiként érzik ezek védelmét, támogatását, szeretnék izolálni és még manipulálhatóbbakká tenni” – tette hozzá.

A szentpétervári fórum alkalmából Kövér László megbeszélést folytatott Valentyina Matvijenkóval, az orosz Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) elnökével. A magyar házelnök jónak nevezte a kétoldalú együttműködést, és közölte, hogy megerősítette mind az orosz szenátus külügyi bizottságának, mind az orosz törvényhozás magyar baráti tagozatának szóló budapesti meghívást.

A kérdésre, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan befolyásolta a magyar–orosz kapcsolatokat, Kövér László elmondta, hogy a jogszabály nem Oroszországnak és Magyarországnak, hanem az oktatási intézményrendszerrel rendelkező ukrajnai nemzetiségeknek okozott sérelmet. Rámutatott, hogy Oroszország és Magyarország mellett Bulgária és Románia is föllép saját nemzetiségeinek a védelme érdekében. Egyelőre elsősorban az Európa Tanácsban bontakozott ki nemzetközi együttműködés azzal szemben, hogy Ukrajna megsértette nemzetközi és kétoldalú egyezményekben foglalt kötelezettségeit, de ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentben is elhangzottak felszólalások. Reményét fejezte ki, hogy Velencei Bizottság is értésére adja Kijevnek: olyan lépést tett, amely nem egyeztethető össze az európai normákkal.

A házelnök emlékeztetett rá, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatta Ukrajnát függetlenségének megerősítésében, éppúgy, mint az Európai Unióhoz való közeledésében, és ismételten kifejezte csalódottságát az ukrán „hátba szúrás” miatt.