Kósa Lajos figyelmébe: még Németországban is inkább kiterjedt családok és cégcsoportok rendelkeznek milliárdos vagyonnal, és ők sem készpénzben tartják

2018. március 13. 15:48 - szerző: Biró Marianna

Aligha van szó egymilliárd euró feletti vagyonról készpénzben úgy, hogy azzal valaki rögvest el is fut Kósa Lajoshoz, hogy „Lalikám, tedd már be ezt nekem magyar államkötvénybe”.

2017-ben 187-en, míg egy évvel korábban csak 169-en tartoztak a legalább egy milliárd euróval rendelkező németek körébe az amerikai Forbes német kistestvére, a Manager Magazin szerint. Nagyjából név szerint nyilvántartják azt is, hogy kik azok, főként mely családok, s cégcsoportok, amelyeknek aligha készpénzben, mint inkább ingó- és ingatlanvagyonban, becsült cégértékben eurómilliárdosok a lista szereplői.

Sőt, a szerzők külön jelzik, a listát a részvénypakettek, a vállalati tulajdonhányadok és az ismert egyéb vagyonelemek aktuális értékének figyelembe vételével állítja össze a Manager Magazin, a részvények esetében a szeptember 15-i árfolyamokat vették figyelembe.

Aligha van szó egymilliárd euró feletti vagyonról készpénzben úgy, hogy azzal valaki rögvest el is fut Kósa Lajoshoz, hogy „Lalikám, tedd már be ezt nekem magyar államkötvénybe".

Ráadásul aligha egy, azaz egy ember örököl németországi milliárdosok után. Általában ugyanis teljes családok, sőt, sokszor a vállalkozásokat jegyző több család osztozkodik ezeken a vagyonokon. Sőt, az idevágó német törvény hatalmas örökösödési adót ír elő, amit a leszármazottak leginkább alapítványok létrehozásával kerülnek meg.

BMW-vel érkezhetett a titokzatos örökös?

Mindenesetre a már említett gazdagság-listán alig-alig akad személy, inkább családokat említenek. Az Aldi alapító halálát követően a két diszkonthálózattal Lidllel és a Kauflanddal is büszkélkedő Dieter Schwarz például nem sokáig élvezhette az első helyet, mert megelőzte a mannheimi Reimann család, amelynek vagyonát a német lap 33 milliárd euróra, azaz 10,29 ezer milliárd forintra becsülte a Jacobs Douwe Egberts tea- és kávégyártó, a Coty parfümgyártó és részben a Reckitt Benckiser brit tisztítószergyártó cégekben való érdekeltsége miatt.

A második helyen, már a második világháború alatt a nácikkal kollaboráló Quandt család áll, ugyanis övék a BMW autógyár részvényeinek több mint a fele. Őket a 79 éves újgazdag Dieter Schwarz követi, akinek a vagyonát jelenleg 22 milliárd euróra, tehát csaknem hétezermilliárd forintra becsüli a Manager Magazin. Az Aldi alapítójának halálát követően az amerikai Forbes szerint tulajdonában csak 15 milliárd euró volt, azaz néhány év alatt további hétmilliárd euróval gyarapította vagyonát. A lista harmadik helyét azonban meg kell ossza a gépkocsi-alkatrészek beszállításával meggazdagodott Maria-Elisabeth Schefflerrel, aki ugyanekkora összeg felett rendelkezik. A negyedik helyen az Aldi diszkonthálózat örököse szerepel, 21 milliárd euróval, míg a 10 leggazdagabb között a sereghajtó szerepét a szerszámgépgyártással nemzetközi hírnevet és vagyont szerzett Würth család tölti be.

Mint megírtuk, délelőtt óta biztos, hogy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró (4 355 000000 euró, azaz 1340 milliárd forint) kezelésével bízták volna meg Kósa Lajos egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott, hiteles közjegyzői okirat szerint. Az mno.hu közzé is tette a korábban az Orbán-kormányhoz közeli által hamisítványnak beállítani próbált dokumentumot.

Kósa Lajos elismerte a dokumentum hitelességét, és hogy megkeresték egy ilyen megbízással. Egyetlen ponton cáfolta csak a történet, mégpedig hogy megkezdte volna a bankszámla kezelését, illetve hogy megvásárolta az államkötvényeket. Szerinte őt polgármesterként többször is megkeresték ilyen – mint fogalmazott – szélhámosságokkal. 2013. január 28-án kötött szerződést magyar állampolgárságú megbízójával.

Nagy kérdés persze az is, hogy egy magyar állampolgárnak mégis mi szüksége van, főként éppen Kósa Lajos fideszes polgármester, parlamenti képviselőre ahhoz, hogy államkötvényt vásároljon és kezelje a befektetési számláját.

Ráadásul 2015-ben, amikor a közjegyzői hitelesítés, tehát a konkrét megbízás született, Kósa már csak országgyűlési képviselő volt, hiszen 1998–2014 között volt Debrecen polgármestere.

Mindez – mint szintén megírtuk – annyit tesz, hogy 

Kósa Lajos  két éven keresztül hitt abban, hogy egy ekkora összeget fog majd kezelni.

A sok ezer milliárdos városfejlesztési program felett bábáskodó Kósa tehát vagy nagyon könnyen átverhető „szélhámosok" által.