Kósa Lajos feleségét feljelenti az adóhatóság
Feljelentést tesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős, tárca nélküli miniszter feleségének cégvásárlása ügyében – tudta meg az RTL Klub.
A Tócó-Pece Kft.-t a csengeri botrányból is ismert vállalkozó, Fiák István adta el Porkoláb Gyöngyinek, Kósa Lajos feleségének 6 millió forintért, miközben a cégnek 40 milliós külföldi ingatlana, összesen pedig 139 milliós vagyona volt.
Először Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tett feljelentést a cégvásárlás ügyében, költségvetési csalás miatt, de ezt elutasították. Az adóhatóság szerint azonban az ügyben a számviteli fegyelem megsértésének gyanúja áll fenn, nem a költségvetési csalásé. A számviteli rend megsértése miatt feljelentést is tesznek.
Kósa Lajos tavaly májusban, másfél hónappal felesége cégvásárlása után jelentette be, hogy javaslatot nyújt be a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról, a diákszövetkezetek mintájára. Hadházy Ákos szerint Fiák Istvánnak egy diákszövetkezetekkel foglalkozó céghálója van, majd Kósa Lajos javaslatának elfogadása után több nyugdíjas szövetkezetbe is beszállt. Kósa korábban azzal magyarázta felesége cégvásárlását, hogy annak adóssága majdnem ugyanakkor, mint a vagyona. Csakhogy a 2016 végi adatok szerint a 140 milliós vagyon töredéke, 24 millió forint volt a kft. hitelállománya.
De Kósa Lajosnak és közvetlen családjának nemcsak e cégvásárlás ügyében lenne elszámolni valója az állampolgárok felé. Legutóbb éppen pénteken derült ki, hogy a Kósa Lajost mindenképpen kínos helyzetbe hozó, 1300 milliárd forintos örökségéről szóló közjegyzői okiratok egy újabb közjegyzői okirat került napvilágra, miután a Népszava megírta: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, hogy vegyen belőle állampapírt, 2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét, Porkoláb Gyöngyit 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt. A megajándékozott politikusfeleség pedig a jelek szerint tudomásul is vette az ajándékozási nyilatkozatot, ám néhány hónappal később, szintén rejtélyes körülmények között egy közjegyzői dokumentum készült arról, hogy nem is Porkoláb, hanem férje édesanyja lesz a megajándékozott.
Az álompár: Porkoláb Gyöngyi és férje, Kósa LajosEközben a 24.hu-nak hosszan nyilatkozott Helmeczy László, a Kósa Lajost állítólag átejtő asszony ügyvédje. Helmeczy azt állítja, hogy a csengeri Szabó Gáborné és Kósa Lajos jó viszonya azután romlott meg, hogy egy cég Szabónétól olyan pénzt követelt, amit az asszony szerint mástól kellett volna. A miniszter korábban azt ígérte neki, hogy mindenben segítségére lesz, így Szabóné Kósához fordult segítségért, ő viszont nem hogy nem intézkedett, „még ő volt megsértődve” – mondta Helmeczy. Kifejtette: a szóban forgó cég tett feljelentést Szabóné ellen, ebben az ügyben házkutatás is volt, aminek során lefoglaltak olyan papírokat, amelyek Kósa Lajossal és környezetével kapcsolatos köz- és magánokiratok.
Helmeczy, aki a Veszprémben megölt kézilabdázó, Marian Cozma, illetve az Olaszliszkán meggyilkolt Szögi Lajos családjának képviseletét is ellátta, az április 8-i választáson pedig a DK-Szolidaritás jelöltjeként (az MSZP-Párbeszéd támogatásával) indul Nyíregyházán, néhány napja vállalta el Szabó Gáborné jogi képviseletét. Arra a kérdésre, hogy az örökség létezéséről meg tudott-e győződni, azt mondta: ügyfele azt állítja, hogy létezik, de ezt majd a vizsgálat el fogja dönteni, ahogy azt is, hogy mekkora összegről van szó.
Nyilván Kósa Lajos szerint is létezik, ha elvállalta a kezelését – jelentette ki az ügyvéd, aki hangsúlyozta: Szabó Gáborné ellen nem folyik nyomozás, és az sem igaz, hogy el volt ítélve csalásért. Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter a korábban vele jó kapcsolatot ápoló csengeri asszonyt csalónak nevezte, Helmeczy azt mondta: ami közjegyző által hivatalos minőségben készített okiratba van foglalva, annak az ellenkezőjét annak kell bizonyítania, aki azt állítja, hogy az hamis.
Idézte a büntető törvénykönyvet is, eszerint „aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”.
