Kifilézte Palkovics László és a kormány elképzeléseit az MTA vezetősége

2018. július 4. 17:37 - szerző: B.M.

Az állásfoglalás egyértelművé teszi: ha a kormány a neki tetsző témákat kutatná, akkor arra ne az MTA eddig is szűkös költségvetéséből vonjon el, mert ebbe a tudományos testületek nem mennek bele.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állást foglalt a Palkovics László vezetésével néhány hete létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koncepciójáról, és a miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés költségvetési bizottságának és kulturális bizottságának is.

Az Akadémiának alapvető elvi fenntartásai, a gyakorlati megvalósíthatóságot illetően pedig kétségei vannak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslat őt érintő részeit és az MTA törvény módosítására irányuló javaslatot illetően is – közölték.

Az MTA állásfoglalása mellett két alternatív javaslatot dolgozott ki, mindkettő maga után vonja a kormány által benyújtott MTA-törvény módosítására vonatkozó javaslat és a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosítását. Az első az MTA által preferált megoldás, a második az általa kevésbé preferált, de a testületi állásfoglalások biztosította keretek között éppen elfogadható, s a megvalósíthatóságot, az intézményi működőképességet éppen nem veszélyeztető változat.

Az MTA vezetése „üdvözli és elfogadja Palkovics miniszter úr együttműködési kezdeményezését és kész közreműködni a nemzeti célokat hatékonyan szolgáló tudománypolitika és innovációs stratégia kialakításában, majd megvalósításában és – autonómiájának sérelme nélkül – vállalja az ebből rá háruló feladatokat."

Az MTA meggyőződése, hogy az általa is elfogadott kormányzati célokat sokkal inkább el lehet érni a hazai kormányzati kutatási forrásokból ezután induló projektek, nagy programok, kutatási infrastruktúra támogatások, ösztöndíjrendszerek révén. Elfogadják, hogy mindezek forrása az ITM-nél lesz, továbbá azt a kormányzati kommunikációs elemet is, hogy az innovációs célok fokozott együttműködéssel érhetők el, aminek az alapja a felek – állam, közszféra, magánszféra – közötti kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés.

„A tudománypolitikai és a nemzeti innovációs stratégia erős és hiteles MTA nélkül nem tud sem elkészülni, sem megvalósulni" – írták azonban, kifejtve: a legjobb stratégia sem működik, ha nem azonosul vele, áll mellé a K+F+I  (kutatás+fejlesztés+innováció) szféra kritikus tömege és nagy többsége. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a fiatal tehetségek megnyerése. A stratégia eredményességének ők jelentik a legfontosabb feltételét, garanciáját – hívták fel a figyelmet.

Az MTA vezetése szerint tehát az alapvető célokban és teendőkben egyet értenek, ugyanakkor az alkalmazni szándékozott „eszközök" MTA-ra vonatkozó részeinek felülvizsgálatát, finomítását kérik.

Fotó: Wikipédia

A testület két alternatív javaslata közül az egyik szerint az MTA-törvény módosítására 2018-ban ne kerüljön sor, a 2019. évről szóló központi költségvetési törvényjavaslatot pedig úgy módosítsák, hogy az MTA címrendben szereplő MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek, MTA Támogatott Kutatóhelyek, illetve Fejezeti kezelésű előirányzatok továbbra is az MTA címsorai között szerepeljenek a 2018. évi költségvetés valamennyi alcímével, a 2019. évre vonatkozó tárgyalások szerinti összegekkel.

Már csak azért is kérik a módosítás eltolását, mert – mint felidézték – a konstrukció kidolgozására 2018. június 12. óta is alig három hét állt rendelkezésre, eredetileg pedig érdemben időt sem kaptak. A törvényjavaslatok az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit alapvetően érintik mind strukturális, mind pedig költségvetési szempontból 2019. január 1-jét követően – írták, kiemelve: az MTA javaslata lehetőséget teremt arra, hogy 2019-ben az MTA, az ITM és a tudományos kutatásban érdekelt más szervek tárgyalásokat folytassanak az együttműködés kereteiről és formájáról, és 2020-tól olyan finanszírozási és működési konstrukció jöhessen létre, amely megfelel a tudománypolitikai stratégia célkiűzéseinek.

Az alternatív javaslat szerint az MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek költségvetési fejezete, az MTA Támogatott Kutatóhelyek sora, illetve a Fejezeti kezelésű előirányzatok sorokból az Infrastruktúra fejlesztés működési kiadásra előirányzott összege, és a Központi kezelésű felújítások című sorok továbbra is az MTA fejezetben szerepeljenek a jövő évi költségvetésben.

„Ez az Elnökség által adott mandátumban foglalt minimális alternatíva" – tették egyértelművé azt, hogy az MTA nem fog elfogadni mást.

Az uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, egyéb MTA-kutatások támogatása, a programjai, továbbá a pályázati támogatások esetében „az MTA nyitott a további tárgyalásokra azzal, hogy az ITM tudománystratégiai céljainak megvalósítása érdekében ezen pályázatok, illetve programok pénzügyi felügyelete a minisztériumhoz kerül, míg szakmai felügyelete továbbra is az MTA-nál marad."

Az MTA üdvözölte továbbá a kutatási alap létrehozására irányuló miniszteri kezdeményezést és kész együttműködni annak létrehozásában, működtetésében. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek továbbra is pályázhassanak az innovációs alap forrásaira is, amennyiben meg tudnak felelni a kiválósági alapú pályázati céloknak.

Palkovics László és Lovász László, az MTA elnöke, úgy tűnik, nem egyezett meg
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

Az MTA fenntartja azt az álláspontját, hogy a kutatóhálózat alapfinanszírozása nem tekinthető kutatásokat közvetlenül finanszírozó forrásnak, így azokat nem indokolt átcsoportosítani az ITM által létrehozni tervezett kutatási alapba. Ez azért sem indokolt, mert működési forrásokat az egyetemektől és más, kutatásokat folytató intézményektől sem csoportosítanak át, ahogy kutatási források is maradtak ilyen intézményeknél. Ez megalapozza a MTA igényét a kutatóhálózat forrásainak a megtartására – írták.

Az MTA fenntartja azt a korábbi igényét is, hogy a kormány kutatásért felelős szerve, a továbbiakban az ITM mintegy 5 milliárd forintnak megfelelő forrást fordítson az MTA kutatóhálózatában a tudománypolitikai, illetve tudománystratégiai célok megvalósítására. 

„Az MTA egy évtizede nem kapott az infláció kompenzálására és a részben kormányhatározatok és törvények által rárótt új feladatokra új forrást" – emlékeztettek, hozzátéve: a 2018. évről szóló költségvetési tárgyalások során azonban az MTA ígéretet kapott erre a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Ez az 5 milliárd forintból képzett alap működhetne a tervezett kutatási alap részeként is – vetették fel. Sőt, ennek „évenkénti rendszeres megemelésével néhány év alatt olyan jelentős garantált forrás hozható így létre, amely biztosítja az ITM által meghatározott tudománystratégiai célok megvalósítását. Ezzel az ITM kutatási témák közötti szelekciós elképzelése is érvényesülhet úgy, hogy az ebben az alapban felhalmozódó források terhére az MTA kutatóközpontjai, kutatóintézetei, illetve a Támogatott Kutatóhelyek esetében is kutatási prioritásokat fogalmazhat meg" – áll az állásfoglalásban, amely tehát egyértelművé teszi: ha a kormány a neki tetsző témákat kutatná, akkor arra ne az MTA eddig is szűkös költségvetéséből vonjon el, mert ebbe a tudományos testületek nem mennek bele.

További megjegyzéseik között az akadémikusok felhívták a figyelmet arra, hogy

a tervezett változtatások érinthetik a magyar állam kutatási céljainak elérését hitelező Európai Fejlesztési Bankkal 2018-2020-ra vonatkozó megállapodásának megkötését, amire vonatkozóan egyértelmű jelzést érkezett az EIB részéről. A korábbi hitelmegállapodások megkötésének meghatározó garanciája volt az MTA intézethálózat banki vizsgálatok szerint kiemelkedő teljesítménye.

Az ITM-hez való átcsoportosítás, majd a források visszajuttatása az MTA fejezethez az államháztartási rendszer szabályozásában rendszeridegen technikai megoldásokat igényelne, amelyek a bürokráciát növelik, a költségvetés átláthatóságát, transzparenciáját pedig egyáltalán nem segítik.

Fotó: Bíró Veronika

Arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben a költségvetési törvényjavaslat – amelyet, mint megírtuk, Lovász László nem írt alá – indokolása szerint a kormányzat célja az, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs források egy helyen legyenek megtervezve, ennek ellentmond, hogy magában a törvényjavaslatban valamennyi minisztérium továbbra is rendelkeznek önálló innovációs és kutatási stratégiával, illetve az alapkutatások finanszírozására igen jelentős támogatási forrásokkal.

„A tervezet kizárólag az ilyen célokat szolgáló felsőoktatási, az akadémiai, valamint az NKFIH forrásokat csoportosítaná át" – írták, világossá téve, hogy átlátnak a szitán: csak az TMA és a korábban Pálinkás József által vezetett, a kormánypropaganda által bírált innovációs hivatalnak címzett, korlátozó intézkedésről lenne szó.

Megírtuk azt is: felfüggesztik azoknak a szerződéseknek a megkötését, amelyek alapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) február-márciusi kiírásában győztesnek nyilvánított kutatási pályázatokat kellene kifizetni – derül ki abból a levélből, amelyet Pálinkás József NKFIH-elnök küldött el pénteken a kutatóknak. A portálunk által megszerzett levél tanúsága szerint a leállás oka az, hogy az NKFIH júniusban a Palkovics László vezette Technológiai és Innovációs Minisztérium felügyelete alá került, anyagi kötelezettségvállalásra pedig csak előzetes miniszteri jóváhagyással kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy ha akarja, a miniszter felülbírálhatja a tudományos szakértői csoportok döntését.

Az MTA-állásfoglalásban most kifejtették persze azt is: a saját, kompromisszumos javaslataik megvalósításához szükséges törvénymódosítások kidolgozásában az MTA örömmel működik együtt az ITM-mel.

Másban, úgy tűnik, kevésbé lesznek együttműködőek.