„Józsefváros nem a baloldal, hanem a rendpárti jobboldal laboratóriuma”

2018. július 9. 13:24 - szerző: Biró Marianna

Kocsis Máté kerületében ezúttal is a lokális érdekegység győzött, az, hogy ki, mit tud adni a kerületben élő, politikailag aktív közösségnek. Mikecz Dánielt kérdeztük a vasárnapi fővárosi időközi polgármester-választás tanulságairól.

Tudni nem, de persze erősen sejteni lehetett, hogy mi lesz a józsefvárosi időközi polgármester-választás végeredménye – mondta lapunknak Mikecz Dániel. A Republikon Intézet elemzőjét azután kértük helyzetelemzésre, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje, Sára Botond nyerte meg a józsefvárosi időközi polgármester-választást a szavazatok 62,85 százalékával. 

A voksoláson még ketten indultak; a baloldali és liberális pártok által támogatott, független Győri Péter és Fehérvári Zsolt István a Magyar Munkáspárt színeiben. A szavazólapon szerepelt még Pintér Attila független jelölt neve is, de mivel visszalépett, rá nem lehetett szavazni, az ő nevét a helyi választási bizottság lehúzta a szavazólapról.

Az NVI adatai szerint Sára Botondra 8269-en szavaztak (62,85 százalék), Győri Péterre 4787-en (36,39 százalék), míg Fehérvári Zsolt Istvánra 100-an (0,76 százalék).

A józsefvárosi időközi választáson 57,5 ezer polgár adhatta volna le voksát, a részvételi arány 23,05 százalékos volt, s noha a választás eredménye még nem jogerős, azzal szemben jogorvoslattal lehet élni, gyakorlatilag biztos: az új polgármester Sára Botond jogász, aki jelenleg Józsefváros alpolgármestere, és eddig Kocsis Máté általános helyettese volt.

Mikecz Dániel a 168 Órának elmondta, nyilván az erőteljes Kocsis-hatást érdemes figyelembe venni, hiszen – mint arról számtalanszor írtunk – Józsefvárosban azért írták ki az időközi polgármester-választást, mert a kerületet korábban vezető Kocsis Máté egyéni országgyűlési képviselői helyet szerzett áprilisban. Az önkormányzati és a parlamenti mandátum pedig összeférhetetlen, lemondott, s inkább a Fidesz frakcióvezetői tisztségét tölti be. Kocsis 2009 novembere óta volt polgármester Budapest VIII. kerületében, ahol 2010-ben és 2014-ben is újraválasztották. Az április 8-i országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP egyéni jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot, a voksok 40,51 százalékát kapta a Józsefvárost és Ferencvárost magában foglaló választókerületben.

Sára Botond, az új józsefvárosi polgármester

Mikecz ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Kocsis korábban lényegében hozta azt a szintet, mit most az utódja, tehát helyi támogatottsága nem volt megkérdőjelezhető, ráadásul a vasárnapi időközi választás megmutatta azt is: a Fidesz a rendkívül alacsony részvétel mellett is el tudta vinni saját bázisát, míg az ellenzéki oldal nem tudott mozgósítani. E mögött nem csak az áll a háttérben, hogy nyár van, hanem az is, hogy az április választási vereség jelentős apátiát hozott, továbbá a civil jelölt nyerési esélyei helyi üggyé korlátozódtak, nem az volt például az üzenet, hogy Józsefvárosban mutassa meg az ellenzék, hogy „Budapest akkor is a miénk" – hívta fel a figyelmet a politológus.

Ez a választás pedig próbája volt annak, hogy mire mennek a baloldali-zöld-liberális pártok, ha képesek együttműködni a fővárosban. Persze az időközi polgármester-választás nincs érdemi hatással az önkormányzat politikai erőviszonyaira, mert a képviselő-testületben 12 kormánypárti, egy-egy MSZP-s, DK-s, LMP-s, illetve Együtt-PM-es, valamint egy (a Jobbik színeiben bejutott) független képviselő ül.

Így magyarázható azzal is az érdektelenség, hogy nem volt igazi tétje a lényegében egy évre szóló mandátumnak, ráadásul a tavaszi eredmények nyomán érzékelhető – az ellenzéki pártokat is érintő – csalódottság nagyobb lehet az ellenzéki szavazókban, mint a revansvágy.

Mikecz szerint az eredmény túlmutat azért ezen az érdektelenségen. Már csak azért is, mert Győri Péter, aki a helyi civilek felkérésére indult, az összes demokratikus ellenzéki párt (MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Momentum, az LMP és a Liberálisok) támogatottja volt. Győri szociálpolitikus 1990-2002 között az SZDSZ színeiben volt fővárosi képviselő, a szociálpolitikai bizottság elnöke volt. A Menhely Alapítvány alapítója és elnöke. Korábban a hajléktalanok ellátásáért felelt a Fővárosi Önkormányzatnál, még Demszky Gábor polgármestersége idején.

Győri Pétert jelölik civilek és ellenzéki pártok a józsef
Fotó: Fotó: MTI/Mohai Balázs

Nem nagy meglepetés tehát, hogy a Fidesz a kampány során hajléktalanok és migránsok kerületbe telepítésével vádolta Győrit, ismét a félelemkeltésre alapozva tehát stratégiáját.

Az pedig, hogy Győri civil, úgy tűnik, nem volt döntő szempont. Már csak azért sem, mert a kerületben nem először bukott el egy, a baloldali értékrenddel rendelkező pártok számára támogatható politikán kívüli jelölt – emlékeztetett Mikecz, arra is felhívva a figyelmet, hogy Győri hasonló kampányt folytatott Bolba Márta evangélikus lelkész egy évvel korábbi próbálkozásához. Emlékezetes: a kerületben tavaly tavasszal is tartottak időközi választást, akkor egy önkormányzati képviselői helyre lehetett pályázni a Magdolnanegyedben. Már akkor is próbálkoztak valamiféle összefogással, ám valójában a Jobbik különutas volt, az MSZP a rapper Dopemant, az LMP, Együtt, Liberálisok viszont közösen Románné Bolba Mártát támogatták a választáson. Így végül simán nyert a Fidesz-KDNP jelöltje, a kerület alpolgármestere, Sántha Péterné.

Mikecz Dániel szerint márpedig Józsefvárosban ezúttal is a lokális érdekegység győzött, az, hogy ki, mit tud adni a kerületben élő, politikailag aktív közösségnek. És ilyen ajánlattal csak a Fidesz szolgált, hiszen ennek a közösségnek a Kocsis-féle, rendpárti politika: a hajléktalanság és a drogfogyasztás, illetve egyéb, a lakhatást és az életkörülményeket befolyásoló problémák felszámolása. Ez a „ne az én hátsó kertemben" típusú lélektani hatás azt eredményezte, hogy a Fidesz polgári közege ment el voksolni. 

Kocsis Máté rendpárti politikája bejött, s ezzel tarolhat a Fidesz az önkormányzatokban jövőre is
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ráadásul a szakember szerint ez a lokális politika jól láthatóan a Fidesz országos politikájává is vált, válik, hiszen éppen most írták bele az alaptörvénybe a hajléktalanság, mint a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, így jól láthatóan a kormánypárt is felmérte már: a lokális rendpárti politika sikerre visz.

„Éppen ezért Józsefváros nem a baloldal, hanem a rendpárti jobboldal laboratóriuma" – vonta le a hosszú távú következtetést Mikecz, erre lehet tehát számítani a jövő évi önkormányzati választáson is a Fidesztől.

A politológus úgy látja, miután a Fidesz megtanulta és sikerre vitte ezt a lokális politikát, nincs oka letérni erről a többségi típusú, rendpárti útról, miközben a baloldalnak egyelőre semmiféle válasza nincs erre. Önmagában az, hogy valaki civil éppen ez ellen hathat, hiszen láthatóan egy aktív, cselekvőképes politikust megválasztanak helyben azok, akik a szolgáltató önkormányzatiság hívei. Ezeket a szavazókat egy rendpárti politikus tudja mozgósítani – magyarázta Mikecz, még egy hatást felvetve: az esetleges kormányzati támogatások elvesztése okán érzett félelem mozgósító-erejét.

Összességében tehát a szakértő szerint látható, Budapesten sem volt elég már a közös jelölt, hiszen ennek ma már nincs sem hírértéke, sem más jelentősége. A civil, szociálpolitikusi lét pedig kifejezetten az önkormányzati hatékonyság üzenetével szemben hathatott. Éppen ezért az ellenzéki oldalnak a jövő évi önkormányzati választásokon ennél többel, jobbal kellene előállnia.