Időközi leszámolások – Márki-Zay Péter a vásárhelyi sakkjátszmáról és egy új mozgalom igényéről
Év végéig még 27 időközi önkormányzati – polgármester- vagy képviselő-testületi – választást tartanak Magyarországon, és ez a szám emelkedhet is, ha valamely testület a közeljövőben feloszlatja magát, képviselők vagy polgármesterek mondanak le, válnak összeférhetetlenné, esetleg meghalnak. Ha egy egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester, illetve a főpolgármester megbízatása megszűnik, esetleg a helyi képviselő-testület feloszlik, időközi választást kell kitűzni. A voksolás időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szavazás a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé essen, és ne ünnepnapon legyen.
Néhány héten belül lezárul a lehetőség: a rendes önkormányzati választást megelőzően fél évvel ugyanis már nem lehet időközit kitűzni, ami a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy 2019. március 31. után már nem tartható rendkívüli önkormányzati voksolás.
Addig azonban még több, akár nagy jelentőségű polgármesteri vagy önkormányzati képviselői megméretésre is számíthatunk. A legizgalmasabbnak talán szeptember 30. ígérkezik, amikor is a parlamenti mandátumszerzés miatt lemondott Hajdu László XV. kerületi polgármester székének, továbbá egy budapesti, X. kerületi képviselői helynek dől el a sorsa. A két voksolás különböző okokból, más-más kormánypárti, illetve ellenzéki stratégiák miatt fontos, és nyilván eltérő intenzitású kampányokra is érdemes felkészülni.
De jöhetnek még más, akár országos politikai jelentőséggel bíró kampányok is. A hódmezővásárhelyi egyéni képviselő fideszes Lázár János például az utóbbi hetekben többször is időközi választást helyezett kilátásba saját városában. A Lázár által korábban vezetett Vásárhely képviselő-testülete „színfideszes”, valamennyi egyéni választókerületi képviselőt a kormánypártok adják, mindössze három listás képviselő, valamint a polgármester és az alpolgármester dolgozik ellenzékiként, illetve függetlenként.
Vásárhely mégis talán a legszúrósabb szálka a hatalom szemében, amióta az egyre nagyobb közéleti aktivitást mutató, az augusztus 20-i ünnepi fesztiválsorozaton mozgalomalapítási igényét is bejelentő Márki-Zay Péter még februárban megnyerte az időközi polgármester-választást. Függetlenként győzött, egy súlyos lejárató hadjárat, még egy Orbán Viktort is bevető kormánypárti kampány ellenére. Mindez persze kapóra jöhetett az azóta kétharmaddal újraválasztott kormányfőnek, legalábbis okot adhatott arra, hogy a Miniszterelnökség addigi vezetőjét kissé hátrébb vonja a frontvonalból. Lázár ugyanakkor nem nyugszik, a városában a fideszes erőfölény miatt Márki-Zay egyre-másra új akadályokba ütközik, s ha még a közgyűlési túlerőt legyűrné is, a kormányzati hatalom minden szempontból blokkolja a munkáját.
A bibi ott van, hogy Márki-Zay leváltásához Lázárnak el kellene érnie a sajátjainál a képviselő-testület feloszlatását. Akadt már ilyenre is példa, hiszen a Fidesz–KDNP-nek presztízsértékkel bíró, egyes prominens politikusaihoz kötődő településeken – elég csak Esztergomra, Veszprémre vagy akár a közelmúltban Pásztóra gondolni – sosem marad büntetlenül egy-egy elbukott, független vagy épp nagy erőfeszítések árán ellenzéki sikert hozó választás.
Vajon Márki-Zay Péter számít-e arra, hogy Lázár időközi választást óhajtó szavait megfogadja a hódmezővásárhelyi képviselő-testület?
– Persze, ennek a lehetősége fennáll, ahogyan eddig is – mondta a 168 Órának a független polgármester. Márki-Zay utalt rá, nemrégiben telefonon közvélemény-kutatást végeztek a vásárhelyiek körében. – Hogy valakik rendszeresen felmérik a vásárhelyi polgárok véleményét, az közismert, ahogyan az is sejthető, hogy a Fidesz eddig csak azért nem oszlatta még fel a közgyűlést, mert a kutatások azt jelzik, egy új választáson veszítene.
Hozzátette: a legutóbbi, nagy mintavételes telefonos lakossági megkeresés után volt egy rendkívüli közgyűlés, ott benyújthatták volna az idevágó javaslatukat. Erre egyébként szeptemberig lenne jogszerűen lehetősége a kormánypárti többségnek, de a kutatási eredmények alapján ezt vélhetően nem meri megtenni. Márki-Zay szerint mindebből az is következik, hogy neki ez rossz.
– Én jobban jártam volna, ha feloszlatják magukat, és egy számomra barátságosabb közgyűlés jön létre – mondta. Kérdésünkre, hogy el tudna-e indulni újra, fel tudna-e készülni megfelelően egy időközi kampányra, úgy válaszolt:
– Hogyne, hiszen Hódmezővásárhelyen tíz körzet van, nekünk pedig több mint száz kiváló aktivistánk, közülük tíz alkalmas jelöltet el tudnánk indítani. Nyilván ettől is tartanak.
A független polgármester és az ő februári megválasztását segítők egyébként is készülnek a jövő évi önkormányzati választásra, nem tűnik tehát megalapozatlannak Márki-Zay mozgalmi bejelentése sem.
– Nekem muszáj jövőre elindulni, még ha erősen dolgoznak is a kifárasztásomon – mondta. Négy per folyik ellene, igaz, ő is indított sikeres helyreigazítási pert a Délmagyarország ellen. Az egy másik kérdés, hogy a helyi médiumokon túl, amelyből „kettő is van Lázár Jánosnak”, megyei és országos médiumok is a lejáratásán és a kifárasztásán dolgoznak, ahogyan a fideszes többségű közgyűlés, a kormányhivatalok és az állami szervek is külön csatákat vívnak a polgármesterrel.
– Nyilván igyekszünk helytállni, de nem könnyű.
Márki-Zay Péter egyre inkább csípi a Fidesz-hatalom szemét, legalábbis a polgármester úgy látja, hogy a személye elleni hadjárat miatt blokkolják a Hódmezővásárhely javát szolgáló kezdeményezéseit. Példaként megemlítette az otthoncsere programot, amely révén 31 lakás került az önkormányzat tulajdonába, ám ezek még mindig üresen állnak.
– Csupán egy aláírásra vár ez az ügy a Miniszterelnökség részéről, hogy odaadhassuk a rászoruló vásárhelyi családoknak a lakásokat. Logikus, hogy mintegy felerészben fideszes szavazók költöznének be, de még Lázár János miniszteri idejében elutasították a kérésünket. A napokban megkaptuk a Miniszterelnökség új vezetésének válaszát, ennek alapján bizakodom, fel is vesszük a kapcsolatot Gyopáros Alpárral, akit Gulyás Gergely kijelölt erre a feladatra. Az ügy eddigi kezelését egyértelműen a város megleckéztetésének látom, ahogyan azt is, hogy Lázár János kijelentette, mostantól egyetlen fillér tao-támogatást sem fog kapni Vásárhely.
Márki-Zay szerint egy ideig inkább felháborodást, a hatalom megfélemlítési szándékaival ellentétes reakciókat válthat ki a kormánypártok viselkedése. Ugyanakkor ez a pökhendi stílus, amivel a nem fideszes településeket büntetik, a kevésbé baráti városokat kiéheztetik – utalva például a 2010 és 2014 közötti esztergomi eseményekre – hosszú távon működő stratégiája lehet a Fidesznek.
Mindenesetre a hódmezővásárhelyi polgármester nem adja könnyen magát:
– Próbálok tisztességesen küzdeni és dolgozni, és ha ez jó valamire, akkor folytatom. Ha nem, akkor azt is tudomásul veszem – mondta. Egyelőre sok támogatást kap. Noha beszélgetéseiben, akár baráti körben is gyakran felmerül, hogy a kormány viszonylag könnyen bosszút állhat Vásárhelyen, de sokan biztatják, hogy igenis vállalják ezt a kockázatot. – Persze más az, amikor három évig nincs közvilágítás, mint Esztergomban annak idején.
Márki-Zay szerint ugyanakkor utalnak arra is jelek, hogy jobban jár a Fidesz, ha nem az esztergomi modellt követi, mert Vásárhely talán még nagyobb figyelmet kap.
– Lehet, hogy a második Orbán-kormány idején a magánnyugdíjvagyon elvétele még nem váltott ki komoly közfelháborodást – mondta a polgármester –, de az szerintem igencsak robbanásveszélyes, hogy miközben közpénzen folyt a menekültellenes hadjárat, a kabinet nemcsak folyamatosan fogadta be a menekülteket, hanem kötvényért olyan migránsokat telepített az országba, akikről egyre-másra derül ki, hogy biztonsági kockázatot jelentenek. És nemcsak a magyar nemzetnek, hanem egész Európának. Tehát én azt gondolom, hogy a Fidesznek sem nagyon érdemes feszítenie a húrt. Ha meg akarnak leckéztetni negyvennégyezer embert azért, mert egy legitim választáson a többség a Fidesz jelöltje ellen szavazott, az a saját híveik körében is egyértelműsíti majd, hogy ez már nem demokrácia.
Márki-Zay úgy látja, a demokráciadíszlet, a demokratikusnak látszó választás, illetve az annak eredménye adta legitimáció nagyon fontos a Fidesz számára. A polgármester szerint szinte mindegy, miféle rendszernek nevezzük az Orbán-rezsimet, hibridnek, diktatórikusnak vagy másnak, belföldön és Európában, tehát a nemzetközi színtéren is a demokratikus választások és az intézményrendszer látszata az, amely még elfogadhatóvá teszi Magyarországot. Kérdésünkre ugyanakkor azt is mondta:
– Ha a rendszer, többek között az én példámon keresztül, bizonyítékot szolgáltat arra, hogy nem jogállam, akkor én erre azt mondom: lelkük rajta. Én ezt vállaltam már akkor is, amikor elindultam, és természetesen most is vállalom, noha a Fidesz vezetői köreiből két esetben is kaptam olyan konkrét figyelmeztetést, hogy „ki fognak csinálni”. Ezzel a kockázattal korábban is, most is tisztában vagyok. Nem azt mondom, hogy az én botrányom, az én tönkretételem önmagában minőségi változást érne el. De minden olyan újabb esemény, minden per, hajtóvadászat, korrupciós ügy, következménynélküliség, amely napvilágra kerül, tovább erodálja a Fidesz legitimációját.
Ennek ellenére nemcsak Márki-Zay, hanem elmondása szerint sok-sok független polgármester is aggódva várja a következő heteket, mert egyre több az olyan pletyka és a feltételezés, hogy a Fidesz saját hatalma biztosítása érdekében az önkormányzati rendszerben, illetve a választási szabályokban ismét változtatásokat tervez. Jogkörök elvonása, kormányhivatalokhoz rendelése, polgármesteri hatáskörök szűkítése, a hivatal kiüresítése is felmerült már, amint a képviselők közvetlen megválasztásának korlátozása is. Márki-Zay azzal csillapította a kedélyeket:
– Ma már senkinek sincs kétsége afelől, hogy ez a hatalom, ha meg akar tenni valamit, akkor ahhoz nemcsak a kétharmados jogalkotási többsége, de a gátlástalansága is megvan. A fékek és ellensúlyok rendszere régen nem működik, olyan sajtó pedig, amely hatékonyan kritizálná, nincs. Ahogyan olyan ellenzék sincs, amely jogosan tiltakozna, és sikerrel kényszerítené meghátrálásra a kormányoldalt.
Márki-Zay szerint nem az önkormányzatiság lesz az, amelynek korlátozását fordulópontként élik majd meg az emberek, de a független polgármestereknek – miután például Csongrád megye lakosságának jelentős része nem fideszes vezetésű településen él – is szükségük van arra, hogy megfogják egymás kezét. Már csak ezért is volna értelme mozgalmat alapítani.
Persze a polgármester és a hozzá csatlakozók korántsem csupán az önkormányzatiság, hanem elsősorban a tisztességes közélet zászlaja alatt indulnak harcba. Ebben pedig elsők között a korrupció elleni harcot – vagy, mint fogalmazott, a lopás elutasítását, amely egy össznemzeti ügy –, az ország rossz nemzetközi megítélése – az oroszbarátság, a keleti, nem demokratikus államokkal való átláthatatlan ügyletek – elleni fellépést említette, valamint olyan értékvállalásokat, mint a magyar társadalom önértékelése és európai tudata.
Márki-Zaynak nem kell tartania a balliberális jelzőtől:
– A jelenlegi politikai pártok között nem találtam meg a nekem szimpatikusat, az utolsó ilyen a régi Fidesz volt, ez köztudott. De van egy igény, nem csak bennem, egy konzervatív, mérsékelten jobboldali, keresztény értékrendet valló politikai alakulatra. És nem vagyok egyedül, ez is biztos. Ráadásul nagyon sok olyan, akár baloldali tisztességes emberrel találkozom, akik örömmel működnének együtt a korrupció ellen, s a jogállam, a piacgazdaság, az európai uniós értékrend érvényesülése érdekében – politikai oldaltól függetlenül. Nekem pedig az a felelősségem, hogy ha korlátozott erőforrásokkal is, de lehetőségem van közreműködni egy ilyen mozgalom létrehozásában és működtetésében, akkor ne habozzak. Nem tehetem meg, hogy távol maradjak.
